Új hídfő, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

XXXVII. évfolyam, 1. szám 1984. JANUÁR HÓ A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ EMIGRÁCIÓS POLITIKAI LAP EZÚTTAL EURÓPÁRÓL VAN SZÓ... ------------------------------FIALA FERENC-------------------------- 1983. október 27-én Reagan ame­rikai elnök televíziós beszédében többek között a következőket mon­dotta: “We are not somewhere in the world protecting someone else’s in­terests, we are there protecting our own.” Magyarul annyit jelent, hogy ha megjelenik valahol az USA hadere­je, akkor nem az illető ország, ha­nem az USA érdekeit védi. Az ame­rikai elnök fenti megállapítása hideg zuhanyként hatott azokra, akik Európa és ezzel kapcsolatban a világ biztonságát a csillagos lobogó védelme alá akarták és akarják he­lyezni. Tény és való, hogy a klasszi­kus értelemben felfogott Európa a múlté. Mindkét világháború sorsát az USA közbelépése döntötte el és a keleti határokon túli Szovjetunió amerikai beavatkozás nélkül úgy ti­porja el Európát, ahogy akarja. Ezt elkerülendő : az európai politiká­nak hozzá kell simulnia az USA kí­vánságaihoz, ha el akarja kerülni a Szovjet imperium keserves igáját és az ezzel járó többi dolgokat. Ezt tudja a kommunistákhoz közel álló francia miniszterelnök — Mitte­­rand —, aki a német politikusokat messze túlszárnyaló ügyes politiká­val ápolja a francia-amerikai ba­rátságot. Lenin mondotta: akié Németor­szág, azé Európa. A Kreml urai pe­dig a lenini elvek alapján állanak és minden törekvésük Németország er­kölcsi és politikai aláaknázására irányul, hogy lehetőleg háború nél­kül húzzák fel a német árbocra a sarló-kalapácsos lobogót. Pénzt és áldozatot nem kímélve iparkodnak Németországot bolsevizálni, ponto­san úgy, mint a huszas években, amikor a hamburgi és berlini városi tanácsban a kommunistáké volt a döntő szó. Bajorországban kikiál­tották a rövid életű tanácsköztársa­ságot és a Ruhr-vidéken Noske szo­ciáldemokrata hadügyminiszter csa­patai polgárháborúszerű harcokat vívtak a felfegyverzett vörös légio­nistákkal. A vörös méreg barna el­lenmérget termelt ki és a bolsi térhó­dítás ellen megjelentek Hitler barna­­ingesei, akik nélkül a barna dikta­túra helyett moszkvai diktatúra ült volna Germániára. Az akkori német helyzet azóta vi­lágméreteket öltött. A nyugati de­mokráciák segítségével világhata­lommá előlépett Szovjetunió ma két eszközzel harcol céljaiért. Atom­fegyvereivel és a népek öntudatának aláaknázásával, ill. a holnaptól va­ló félelem besulykolásával. Az euró­pai példák mutatják, hogy az utóbbi sokkal hatásosabb, mint az első. Moszkva nagyon jól ismeri a régi szabályt: ahol lőnek, ott visszalő­nek. Ha ők kilövik a városokat rom­­badöntő SS rakétáikat, akkor útnak indulnak az egész világon elhelye­zett amerikai Pershing atomlövedé­kek és megindul huszadik száza­dunk nagy szégyenfoltja, az atom­háború, amely rövid pár óra alatt eltemet mindent, amit az emberiség akár kultúrában vagy az élet más vonatkozásaiban eddig létrehozott. Az Európára irányított szovjet SS rakétáknak inkább pszichológiai, mint valóban bevetendő célja van: megfélemlíteni az európai népeket, és tüntetések , esetleges választá­sok révén arra kényszeríteni az atomhalál bűvöletében élő európai országokat, hogy meglazítsák az amerikai szövetséget, ami ha való­ban megtörténik, akkor “jó éjszakát Európa”! A lenini mondás alapján elsősorban Németország az, amit meg kell szerezniök céljaik számá­ra. A Szovjet agitprop főmunkája Németország megdolgozása, annak erkölcsi ellenállásának a megtörése és uralkodóvá tenni a “Lieber rot als tot” elvét. A legutóbbi német választásokon a kommunista párt is indult, de tö­méntelen plakátjuk, röpirataik elle­nére egyetlen képviselőt sem tudott a bonni Bundestagba küldeni, mert sehol sem érték el a mandátumhoz szükséges 5 százalékot. Tehát vál­toztatni kellett a taktikán. A német kommunista párt kulisszák mögötti támogatásával megalakult a Grüne párt (Zöldek pártja), amely harcias jelszavak nélkül, mint jámbor bá­rány jelent meg a politika mezején. Először csak az erdőket-mezőket féltették, szóval az elején csak azt hangoztatták, hogy meg kell védeni a természetet a nagy ipartelepek ké­miai mérgétől. Természetbaráti in­dulásuk révén be is kerültek a bon­ni parlamentbe, s azután a termé­szet helyett emberbaráti utakra té­vedtek. Zöld zászlajukra kiírták a béke magasztos fogalmát, melynek szerintük egyetlen ellensége van: az Egyesült Államok. Békeharcukba befogták a fiatalságot és az év októ­berében 40 kilométer hosszú béke­­marsot rendeztek. Tiltakoztak a Pershing rakéták Európába való fel­állítása ellen, de szóval sem tiltakoz­tak a Kelet-Németországban felállí­tott szovjet SS rakéták ellen. Tilta­koztak a Grenada-i USA beavatko­zás ellen , de szót sem emeltek Af­ganisztán Szovjet részről történő megszállása miatt. Legutóbb már követelték, hogy Németország a bé­ke megvédése céljából lépjen ki a NATO-ból, ami ha megtörténne, akkor megkezdődne Európa finn­­landizálása, azaz a szovjet érdek.

Next