Új hídfő, 1986 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

2. oldal ellen felvettük a harcot és nálunk, a Dunánál torpant meg annak serege. Egyedül harcoltunk az ozmán veszély ellen is. Igaz, hogy a pápa általános európai összefogást hirdetett a török ellen, de eredmény csak akkor mutat­kozott, amikor a török már Bécs falait döngette. De addig? — csak írott ma­­laszttal kellett beérnünk... Később a francia Napkirály — XIV. Lajos — fegyvert és aranyat ígért a nagy fejede­lemnek, s amikor érdeke úgy kívánta, mindössze egy párizsi kártyabarlang odaajándékozása lett a sok ígéretből. Az egész Európán végigszáguldó 1848-as szabadságmozgalmak utolsó harcosai mi voltunk. Ekkor írta a nagy német költő Heine “Wenn ich den Name Ungarn hör, — wird mir Deutsche Wams zu enge... — azután semmi több. Az 1848—49-es szabad­ságharc után Kossuth még megpróbál­ta felrázni a világot a magyar ügy ér­dekében. Mindenütt lelkesedéssel fo­gadták — de a szép szavak elhalkulása után semmi segítséget nem kapott, s a nemzetnek minden nyugati segítség nélkül magának kellett kikovácsolnia a jövőbe vezető utat. És így volt nap­jainkban is az 1956-os forradalom ide­jén. Szerte az egész világon odavoltak a népek a magyar hősiesség láttán. Eisenhower, az USA elnöke a szabad­ság városának nevezte Budapestet, de már másnap elküldötte Titón keresztül Moszkvának ama immár történelmi jelentőségű sürgönyt, ami szabad kezet adott a Kremlnek 1956 forradalmának eltiprására... És egyedül vagyunk ma is. A nyugati biztonságban élő magyar emigráció szerves része lett az egyetemes magyar­ságnak és mint ilyen, fontos szerepet tölthet be a magyar élet jövőbeli sorsá­ra vonatkozóan, de csakis akkor, ha nemcsak Szilveszter éjjelén énekli el a magyar Himnuszt, hanem az élet min­den vonatkozásában teljesíti a magyar­sággal szembeni kötelességét. AJÁNDÉKOZZON ROKONAINAK ! • gépkocsit • AUTO­V­ERDEY I a világ vezető autómárkáit szállítja új, vagy­­ használt állapotban, műhely-felülvizsgálással­­­­­s garanciával egész Európa területére. | Telefonszolgálat 24 órán keresztül MAGYAROKNAK KEDVEZMÉNY | KÖLCSÖNKOCSI KÜLFÖLDRE IS | | 8 München 70, Implerstr. 10. Tel.: 725-13-31 | ÚJHIDPÖ 1986. január A szláv gyarmatosítás tankönyve -FILIPPI ISTVÁN- A Magyar Népköztársaságban időn­ként megrendezik a párt- és államappará­tus közreműködésével előkészített úgyne­vezett “Anyanyelvi Konferenciákat”, me­lyekre előszeretettel meghívják az “idegen­be szakadt magyar honfitársakat” is. Persze nem az elszakított területekről, hanem in­kább a kemény valutával rendelkező tőkés államokból. Főleg urakkal, papokkal, pro­fesszorokkal és válogatott üzletemberek­kel udvariaskodnak a “munkáshatalom” kiemelt népnevelői. Zászlórenddel tüntetik ki őket, díszvacsorákat rendeznek tisztele­tükre a Mátyás pincében, hol a “köztársa­sági népművész elvtárs” fülükbe húzza a “Szép vagy, gyönyörű vagy Magyaror­­szág”-ot, majd a “Fórum”-ban próbálhat­nak szerencsét a szocialista rulettasztal mel­lett. A dolgozó népet, természetesen rendőr­hatalom zárja el a kapitalista örömöktől. Szép jelmondat a “Világ proletárjai egye­süljetek!”, de sokkal jövedelmezőbb a tőké­sek szórakoztatása. Van ebből ideológiai haszon is, mert a szívsertő konferenciákról visszatérő honfitársak lelkendezve, ingyen és bérmentve terjesztik Kádárék szocializ­musának felsőbbrendűségét és legjobb eset­ben, egy kézlegyintéssel intézik el az örökö­sen kritizáló nemzeti emigránsokat. Ők a hazafiak, a Kossuth- és Haynau-díjjal ki­tüntetett renegátok! A Hazafias Népfront szárnyai alatt mű­ködő Magyarok Világszövetsége megható szeretettel, önzetlenül felajánlja támogatá­sát az Amerikában, Ausztráliában és Nyu­­gat-Európában szaporodó “szórványma­gyar kultúrcsoportoknak” és főleg az ide­genben felserdülő ifjak történelmi oktatá­sát tekintik szívügyüknek. Tankönyveket küldenek az itteni iskolák számára és balatonmelléki anyanyelvi cser­késztáborokban nevelik a kapitalisták gyer­mekeit. Minden szép és minden jó, de mifajta anyanyelvet és történelmet tanulhatunk a szovjet béketábor propagandistáitól? Fellapoztam a budapesti Tankönyvki­adó otthoni, belső használatra készült leg­újabb alkotását, a “Magyar Történelmi Kronológiát”. Kezdjük mindjárt a honfog­lalásnál: “A szláv lakosság főfoglalkozása az ekésföldművelés és az istállózó állattar­tás volt. Társadalmuk a IX. század végére az osztálytársadalom fokára ért el. Erre mutat a mai Szlovákia észak-nyugati részé­re is kiterjedő morva-szláv államalakulat. Keleten ekkor, a népvándorlás utolsó hul­lámaként új nép jelent meg: a magyar. .. Szegény magyar gyermekek lehajtott fejjel szégyenkezhetnek őseink miatt, kik betör­tek a “virágzó szlovák osztálytársadalom­ba” és szörnyű dolgokat cselekedtek: “Gé­za halálakor, — folytatódik a ponyvare­gényhez hasonló történet — az uralkodó osztály megerősödése már jelentősen előre­haladt. Lehetővé vált az elnyomott osztály fékentartására szolgáló erőszakszervezet, s feudális állam kiépítése. ”... Érezhető a tankönyvíró elvtárs munkás­származása, hiszen mi annak idején, az öt­venes években alakult szakszervezetet ne­veztük “erőszakszervezetnek”. Az oktatási anyag további tanulmányozása közben ki­derül, hogy ezeréves történelmünk kizáró­lag zsarnok királyokból, kizsákmányoló főnemesekből és az urakat kiszolgáló rab­szolgákból állott. Ugorjunk csak pár száz évet, találha­tunk még pártvonalasabb szöveget is. “Magyarország a kelet-európai fejlődés útján halad. Az 1514-es parasztháború le­verését követő megtorló törvények és Wer­bőczy hármaskönyve lényegében már a második jobbágyság rendszerének jogi kö­rülírását vetítették előre. ” Kossuth is utólagos pártfegyelmi megro­vást kap: “A teljes győzelmet sürgető Kossuth — miután nem lépett túl a nemesség paraszt­politikáján, s ezért nem foghatott össze a néppel —, személyi intrikákkal kísérelte meg Görgei semlegesítését. Ez a tisztikar ellenállásán megbukott, így a hadsereg for­radalmi vezetését nem sikerült megvalósí­tani. Görgei nem Bécs ellen vonult, hanem Buda ostromát kezdte meg... Az ellenfor­radalom katonai túlereje elnyomta a ma­gyar szabadságharcot. Az utolsó napok­ban felülkerekedett a békepárti Görgei, aki átvéve a teljhatalmat, augusztus 13-án az orosz sereg előtt letette a fegyvert. ” Az Anyanyelvi Konferenciák résztvevői­nek figyelmébe ajánlom az alábbi tan­könyv szöveget: “A magyar köznemesség azon túlmenő­en, hogy a magyar nyelvet a hivatalos nyelv­vé kívánta tenni, a nemzetiségek teljes el­­magyarosítására törekedett. Ez természete­sen a nemzetiségek reakcióját váltotta ki. A nyelvi küzdelem elsősorban a magyar— szlovák viszonyt jellemezte. A szlová­kok ugyanis nem rendelkeztek olyan, korábban érvényben volt feudális privilégi­umokkal, mint a románok, szerbek, horvá­­tok, s ezért körükben nagyobb lehetőség nyílt a magyar köznemesség nyelvi el­nyomó politikája számára. A szlovák pol­gárság gyöngesége okozta, hogy a szlovák nemzetiségi mozgalom vált a szláv kölcsö­nösség ideológiájának hirdetőjévé, mely­nek kimagasló képviselője Kollár s mellette Safarik volt. A szlovák mozgalom köz­pontjai a felvidéki városok evangélikus lí­ceumai melletti szláv tanszékek, elsősor-

Next