Új hídfő, 1986 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
2. oldal ellen felvettük a harcot és nálunk, a Dunánál torpant meg annak serege. Egyedül harcoltunk az ozmán veszély ellen is. Igaz, hogy a pápa általános európai összefogást hirdetett a török ellen, de eredmény csak akkor mutatkozott, amikor a török már Bécs falait döngette. De addig? — csak írott malaszttal kellett beérnünk... Később a francia Napkirály — XIV. Lajos — fegyvert és aranyat ígért a nagy fejedelemnek, s amikor érdeke úgy kívánta, mindössze egy párizsi kártyabarlang odaajándékozása lett a sok ígéretből. Az egész Európán végigszáguldó 1848-as szabadságmozgalmak utolsó harcosai mi voltunk. Ekkor írta a nagy német költő Heine “Wenn ich den Name Ungarn hör, — wird mir Deutsche Wams zu enge... — azután semmi több. Az 1848—49-es szabadságharc után Kossuth még megpróbálta felrázni a világot a magyar ügy érdekében. Mindenütt lelkesedéssel fogadták — de a szép szavak elhalkulása után semmi segítséget nem kapott, s a nemzetnek minden nyugati segítség nélkül magának kellett kikovácsolnia a jövőbe vezető utat. És így volt napjainkban is az 1956-os forradalom idején. Szerte az egész világon odavoltak a népek a magyar hősiesség láttán. Eisenhower, az USA elnöke a szabadság városának nevezte Budapestet, de már másnap elküldötte Titón keresztül Moszkvának ama immár történelmi jelentőségű sürgönyt, ami szabad kezet adott a Kremlnek 1956 forradalmának eltiprására... És egyedül vagyunk ma is. A nyugati biztonságban élő magyar emigráció szerves része lett az egyetemes magyarságnak és mint ilyen, fontos szerepet tölthet be a magyar élet jövőbeli sorsára vonatkozóan, de csakis akkor, ha nemcsak Szilveszter éjjelén énekli el a magyar Himnuszt, hanem az élet minden vonatkozásában teljesíti a magyarsággal szembeni kötelességét. AJÁNDÉKOZZON ROKONAINAK ! • gépkocsit • AUTOVERDEY I a világ vezető autómárkáit szállítja új, vagy használt állapotban, műhely-felülvizsgálássals garanciával egész Európa területére. | Telefonszolgálat 24 órán keresztül MAGYAROKNAK KEDVEZMÉNY | KÖLCSÖNKOCSI KÜLFÖLDRE IS | | 8 München 70, Implerstr. 10. Tel.: 725-13-31 | ÚJHIDPÖ 1986. január A szláv gyarmatosítás tankönyve -FILIPPI ISTVÁN- A Magyar Népköztársaságban időnként megrendezik a párt- és államapparátus közreműködésével előkészített úgynevezett “Anyanyelvi Konferenciákat”, melyekre előszeretettel meghívják az “idegenbe szakadt magyar honfitársakat” is. Persze nem az elszakított területekről, hanem inkább a kemény valutával rendelkező tőkés államokból. Főleg urakkal, papokkal, professzorokkal és válogatott üzletemberekkel udvariaskodnak a “munkáshatalom” kiemelt népnevelői. Zászlórenddel tüntetik ki őket, díszvacsorákat rendeznek tiszteletükre a Mátyás pincében, hol a “köztársasági népművész elvtárs” fülükbe húzza a “Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”-ot, majd a “Fórum”-ban próbálhatnak szerencsét a szocialista rulettasztal mellett. A dolgozó népet, természetesen rendőrhatalom zárja el a kapitalista örömöktől. Szép jelmondat a “Világ proletárjai egyesüljetek!”, de sokkal jövedelmezőbb a tőkések szórakoztatása. Van ebből ideológiai haszon is, mert a szívsertő konferenciákról visszatérő honfitársak lelkendezve, ingyen és bérmentve terjesztik Kádárék szocializmusának felsőbbrendűségét és legjobb esetben, egy kézlegyintéssel intézik el az örökösen kritizáló nemzeti emigránsokat. Ők a hazafiak, a Kossuth- és Haynau-díjjal kitüntetett renegátok! A Hazafias Népfront szárnyai alatt működő Magyarok Világszövetsége megható szeretettel, önzetlenül felajánlja támogatását az Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában szaporodó “szórványmagyar kultúrcsoportoknak” és főleg az idegenben felserdülő ifjak történelmi oktatását tekintik szívügyüknek. Tankönyveket küldenek az itteni iskolák számára és balatonmelléki anyanyelvi cserkésztáborokban nevelik a kapitalisták gyermekeit. Minden szép és minden jó, de mifajta anyanyelvet és történelmet tanulhatunk a szovjet béketábor propagandistáitól? Fellapoztam a budapesti Tankönyvkiadó otthoni, belső használatra készült legújabb alkotását, a “Magyar Történelmi Kronológiát”. Kezdjük mindjárt a honfoglalásnál: “A szláv lakosság főfoglalkozása az ekésföldművelés és az istállózó állattartás volt. Társadalmuk a IX. század végére az osztálytársadalom fokára ért el. Erre mutat a mai Szlovákia észak-nyugati részére is kiterjedő morva-szláv államalakulat. Keleten ekkor, a népvándorlás utolsó hullámaként új nép jelent meg: a magyar. .. Szegény magyar gyermekek lehajtott fejjel szégyenkezhetnek őseink miatt, kik betörtek a “virágzó szlovák osztálytársadalomba” és szörnyű dolgokat cselekedtek: “Géza halálakor, — folytatódik a ponyvaregényhez hasonló történet — az uralkodó osztály megerősödése már jelentősen előrehaladt. Lehetővé vált az elnyomott osztály fékentartására szolgáló erőszakszervezet, s feudális állam kiépítése. ”... Érezhető a tankönyvíró elvtárs munkásszármazása, hiszen mi annak idején, az ötvenes években alakult szakszervezetet neveztük “erőszakszervezetnek”. Az oktatási anyag további tanulmányozása közben kiderül, hogy ezeréves történelmünk kizárólag zsarnok királyokból, kizsákmányoló főnemesekből és az urakat kiszolgáló rabszolgákból állott. Ugorjunk csak pár száz évet, találhatunk még pártvonalasabb szöveget is. “Magyarország a kelet-európai fejlődés útján halad. Az 1514-es parasztháború leverését követő megtorló törvények és Werbőczy hármaskönyve lényegében már a második jobbágyság rendszerének jogi körülírását vetítették előre. ” Kossuth is utólagos pártfegyelmi megrovást kap: “A teljes győzelmet sürgető Kossuth — miután nem lépett túl a nemesség parasztpolitikáján, s ezért nem foghatott össze a néppel —, személyi intrikákkal kísérelte meg Görgei semlegesítését. Ez a tisztikar ellenállásán megbukott, így a hadsereg forradalmi vezetését nem sikerült megvalósítani. Görgei nem Bécs ellen vonult, hanem Buda ostromát kezdte meg... Az ellenforradalom katonai túlereje elnyomta a magyar szabadságharcot. Az utolsó napokban felülkerekedett a békepárti Görgei, aki átvéve a teljhatalmat, augusztus 13-án az orosz sereg előtt letette a fegyvert. ” Az Anyanyelvi Konferenciák résztvevőinek figyelmébe ajánlom az alábbi tankönyv szöveget: “A magyar köznemesség azon túlmenően, hogy a magyar nyelvet a hivatalos nyelvvé kívánta tenni, a nemzetiségek teljes elmagyarosítására törekedett. Ez természetesen a nemzetiségek reakcióját váltotta ki. A nyelvi küzdelem elsősorban a magyar— szlovák viszonyt jellemezte. A szlovákok ugyanis nem rendelkeztek olyan, korábban érvényben volt feudális privilégiumokkal, mint a románok, szerbek, horvátok, s ezért körükben nagyobb lehetőség nyílt a magyar köznemesség nyelvi elnyomó politikája számára. A szlovák polgárság gyöngesége okozta, hogy a szlovák nemzetiségi mozgalom vált a szláv kölcsönösség ideológiájának hirdetőjévé, melynek kimagasló képviselője Kollár s mellette Safarik volt. A szlovák mozgalom központjai a felvidéki városok evangélikus líceumai melletti szláv tanszékek, elsősor-