Új hídfő, 1987 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

1987. december ÚJHÍDFO Újabb menekülthullám Magyarországról Ez év augusztus végefelé megdöbbentő hír ért Bécsből: az utóbbi hónapokban heti 100—120 honfitársunk hagyja el hazá­ját. Főleg 20—30 év közöttiek kényszerül­nek erre a szomorú lépésre. Nagy többsé­gük csak átmeneti állomásnak tekinti Ausztriát, mely egyébként fel sem tudná venni a nagyszámú menekültet. Hiszen a magyarokon kívül más országokból is ér­keznek menekültek. Legnagyobb szám­ban lengyelek. Honfitársaink főleg Amerikába és Ka­nadába készülnek tovább, de van, aki a távoli Ausztráliába akar eljutni, hogy ott próbáljon új életet kezdeni, s majd — ha tud — gyökeret verni. A szomorú az, hogy így veszíti el Magyarország egyre több értékes állampolgárát. A felületes személynek ún. „gazdasági menekültnek” tűnnek a hazájukat most elhagyó magyarok. Ebbe a kategóriába so­rolja be őket például a Német Szövetségi Köztársaság külföldiekkel foglalkozó hi­vatala is, így ma már szinte lehetetlen, hogy egy magyar menekült politikai mene­dékjogot kapjon Németországban. De ha valaki tovább gondolkodik, és a mélyebb indokot keresi, hogy vajon miért menekül­nek újra nagyobb számban a magyarok, annak el kell ismernie, hogy igenis a leg­több esetben tulajdonképpen politikai me­nekültről van szó. Mert miért is kényszerülnek erre a sors­döntő lépésre honfitársaink? Azért, mert kilátástalannak látják jövőjüket az egyre rosszabbodó gazdasági helyzetben. Olva­sóim nagy része bizonyára maga is hallot­ta, vagy olvasta az 1988. január 1-el be­következő változásokat. Bevezetik az elő­reláthatólag 15—20%-os értéktöbblet adót, mely természetesen újabb áremelé­sekhez vezet. A jövedelemadót is nyugati mintára „rendezik”, progresszívvá teszik, ami azt jelenti, hogy egyeseknél elérheti a 60%-ot is. Az 5000 forint feletti nyugdíja­kat is megadóztatják. A nyár folyamán többször is alkalmam volt beszélgetni Nyugatra látogató ma­gyarokkal. Mindegyik nagy aggodalom­mal beszélt a várható változásokról. Lehet-e csodálkoznunk, hogy a jövőjü­ket kilátástalannak tartó, saját lakásról még csak álmodni sem tudó fiatalabb ge­neráció egyes tagjai külföldre menekül­nek? S vajon miért jutott ilyen mélypont­ra a magyar gazdaság? Mert változatlanul a diktatórikus egypártrendszer uralkodik Magyarországon és továbbra is nyakun­kon ül a szovjet hatalom a maga teljes gazdasági befolyásával. Hatalmát pedig az „ideiglenesen hazánkban tartózkodó” több mint 100000 főnyi szovjet katonaság biztosítja. Gondoljuk csak meg, hogy milyen vi­rágzó gazdasági élet lehetne hazánkban; — ha Pécs környéki uránkincsünkkel nem a szovjet hatalom rendelkezne, ha­nem szabadon értékesíthetnénk a világ­piacon; — ha megtermelt áruink tetemes részét nem a Szovjetunióba kellene szállítani az általa megszabott árakon; — ha az ország szellemi erejét képező tudósok, orvosok, mérnökök, közgazdá­szok teljesen szabadon dolgozhatnának otthon és külföldön; — ha a magyar munkások újra megta­nulnának becsületesen dolgozni és látva saját érdeküket, meg is tennék azt. (Hogy erre képesek, azt a Nyugatra került magya­rok munkateljesítménye bizonyítja), ha a magyar parasztság saját földjén, saját állattartásában, saját gépeivel és sa­ját hasznára termelhetne. Az utóbbi években még emigráns kö­rökben is egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy mennyivel több szabadság van ott­hon, mennyi mindent lehet már otthon megírni, innyen szabadon lehet beszélni. Csakhogy a „több szabadság” még na­gyon messze van a teljes szabadságtól. Mert hogy is lehet szabadságról beszélni ott: — ahol továbbra is egypártrendszer van; — ahol nincs szabad választójog (a több jelölt lehetősége is csak nevetséges színjáték, hiszen mindegyiket ugyanaz az egy párt jelöli); — ahol nincs teljes vélemény- és szólás­­szabadság; — ahol nincs sajtószabadság (hiszen az otthoni írók, újságírók, az ún. „öncenzú­rával” dolgoznak. „Ezt csak azért írta, vagy nem írta, hogy a könyv megjelenhes­sék“ — halljuk gyakran), — ahol nincs teljes vallásszabadság. (Az Állami Egyházügyi Hivatal olyan kör­­mönfontan dolgozik együtt az egyházi ha­tóságokkal, hogy pl. a túlbuzgó papokat, akiknek plébániáján rohamosan emelke­dik a hittanra járók száma, a saját püspö­ke helyezi el egy másik községbe!). Ha a fentieket alaposan átgondoljuk, vajon lehet-e kizárólag „gazdasági mene­külteknek” tekinteni honfitársainkat, akik az utóbbi hónapokban hagyták el ha­­zánkat? Totth Elemér 3. oldal Osteuropa Institut kiadványai, Dr. Révész László kitűnő politikai tanulmányai. Október 10-én, szombaton délután magyar emigráns saj­tókonferenciát tartottunk a kiállítás nemzetközi palotájá­nak erre a célra bérelt termében. Itt először Justus Bühlow wiesbadeni ügyvéd, az „Ostrevolution”című könyv szerző­je tartott előadást a Szovjetunió hatalmi területén élő elnyo­mott népek szabadságharcairól, majd egy pár héttel ezelőtt disszidált moszkvai mérnök számolt be Gorbacsov „glaz­­nyoszt”-jának mai következményeiről orosz nyelven, egy fiatal német tolmács közvetítésével. Ebből megtudhattuk, hogy változást csak akkor várhatunk a Szovjetunióban, ha az úgynevezett kapitalista tőkésállamok az emberi jogok betartásának feltételeihez kötik gazdasági és technikai segítségüket. Az eléggé éles sajtóvita után mutattuk be először a világhírű „Recski tábor rabjai” című könyv szer­zőjének, Erdélyi Sándornak alig pár nappal előbb befeje­zett „Mindszenty” filmjét. Ezt követően Sipos Tibor refor­mátus lelkész ismertette Éliás József: „Őszi begyűjtés” című verseskötetét, melynek emigráns kiadását a Meacenatura Hungarica vállalat keretében ő tette lehetővé. Sajtóvitán­kon budapesti „megfigyelők” is részt vettek, de nem szól­tak hozzá egyetlen témához sem. Abban a reményben fejeztük be ezévi kiállításunkat, hogy az 1988-as évben, nem fogyva, inkább megnagyob­bodva és több magyar szerző jelenlétében folytathatjuk eredményes munkánkat. Bélyeggyűjtők, figyelem! Hagyatékból olcsón eladó 9 db bera­kó album, kb. 4 ezer bélyeggel, a világ minden tájáról. Sorok, blokkok levelek. Csak BRD területére küldhető, elő­zetes 200 DM beküldése esetén, vagy utánvéttel (plusz portó). Haffelder I. 6904 Eppelheim, Spitalgasse 34.

Next