Új hídfő, 1987 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

10. oldal fishing kiadásában idén is napvilágot látott a közkedvelt és hasznos kaliforniai magyar telefonkönyv és címjegyzék, külön szakmai névmutatóval. A tetszetős könyv megrendelhető: P. O. Box 35162, Los Angeles, CA 90035 címen. * Nemzedékek címmel jelent meg Münchenben az emigráció legújabb folyóirata. A művészeti és történelmi szemle negyedévenként jut majd el az olvasókhoz, előfizetési díja 30 dollár. Az új folyóirat kiadója és szerkesztője Hajnal László Gábor. Címe: St. Cajetan str. 4/1. 8000 München 80, West Germany, Europe. — 1986 október dátummal érkezett meg az első szám, 44 oldalon, igen gazdag és érdekes olvasnivalóval szolgál, főleg a harminc év előtti forradalom történetéből. — Jókívánságainkat küldjük a szerkesztőnek és reméljük, hogy a NEMZEDÉKEK beváltja a hozzá fűzött reményeket! * Magyar—osztrák vegyesvállalat alakult az ún. tömbrehabilitációk meggyorsítására. Budapesten kb. négyszáz háztömb, csaknem százezer lakással érett meg a rehabilitációra, azaz renoválásra. Mivel ezt a munkát a magyar építőipar nem képes elvégezni, a lakáshiány pedig nyomasztó, az osztrák építőipar segítségét próbálják igénybe venni.* A Független Magyar Hírszolgálat szerkesztője 1987 első napjaiban köszönetet mond a Mindenhatónak, hogy engedte megérni az új esztendőt, melynek februárjában a FMH befejezi tizedik évfolyamát. S ha erőben nem lesz hiány, Isten segítségével márciusban megkezdjük a tizenegyediket is. Persze csak akkor, ha támogatóink és pártfogóink — akiknek eddig is köszönhettük a Hírszolgálat létét — továbbra mellettünk állnak és nem vonják meg tőlünk segítségüket. Ha csak annyi hozzájárulásra érdemesítenek a jövőben is, mint amennyit eddig adtak, a fokozódó gazdasági nehézségekkel meg tudunk küzdeni és az FMH továbbra is megjelenhet. Sajnálattal be kell azonban jelentenem, hogy 1987-ben csak azoknak tudom küldeni a Hírszolgálatot, akik az elmúlt év folyamán akármilyen kis összeggel, de támogatták az FMH kiadását. Mindenki mást kénytelen vagyok törölni a címlistáról, mert tiszteletpéldányokat nem bír el a költségvetésem. (Előfizetőim és pártfogóim figyelmébe! Kérem az az FMH részére szánt csekket mindig a szerkesztő nevére kiállítani, mert az FMH nem rendelkezik külön csekkszámlával, és másképp nem vagyok képes beváltani a csekket. Köszönöm!) Stirling György 7245 Parkwood Ct. Falls Church, Virginia 22042 MEGJELENT Dr. Fabó László kiadásában (Mikes Kelemen könyvkiadó, San Francisco) Puskás Balogh Éva: FOLTOS EMLÉKEK című könyve. Megrendelhető az Új Hídfő összes címén. ÚJ HÍDFŐ Levél Budapestről Talán kezdem ezzel a csodálatos időjárással. Már karácsony előtt beállt a hideg, de ami most három hete van, az 100 éve nem volt Magyarországon. Állandóan —10, —15, —20 fokot mutat a hőmérő. Régi jelszavaink mellé született egy új is: Lapátra magyar! Annyi hó esett, hogy mozdulni sem lehetett a városban, de az egész országot megbénította. A sínek, a motorok — minden befagyott. Hófúvások követték egymást, egyszerűen nem volt közlekedés. Kérték a lakosságot, hogy kaparják el valahogy a házak előtt a havat, mert nem tudnak mindenhol takarítani. A járdán olyan magasan állt a hó, hogy elérte, néhol betemette a levélszekrényeket is úgy, hogy nem is látszottak. A Posta felhívta a népet, ne dobjanak be levelet, mert nem ürítik ki a ládákat, aki levelet akar feladni, vigye személyesen a postahivatalba ha el tud jutni odáig. Három napig a kis boltokban nem lehetett kenyeret kapni, mert a szállító autók nem tudták megközelíteni őket. Mindenki úgy szaladgált, mint pók a falon. Természetesen kitört a pánik, és az emberek megrohanták az üzleteket, már amelyik ki tudott nyitni, és felvásárolták még a pultot is azzal a jelszóval, hogy ha megenni nem is lehet, de eltüzelni igen. A rádió és televízió figyelmeztette az embereket, hogy ne rémüldözzenek, nem áruhiányról van szó, hanem szállítási nehézségekről, ami azonnal megszűnik, amint az embertelen hóvihar alábbhagy. Most már úgy, ahogy, fogy a hó, nemcsak azért, mert gőzerővel takarítják, hanem annak az elvnek az alapján is, hogy aki elszórta, majd fel is szedi, vagyis a mennyei felelős. Amint egy kicsit enyhül a jég, és indul a határ, akkor nemcsak az utcán indul el az árvíz, de a háztetőkről is megindul az áldás az ember fejére, az autók tetejére, na meg az elmozdult cserepek helyén be a lakásokba. Szomszédom lakásába is vígan folyik a hólé, úgy hordják ki vödrökben és öntik le az udvarra, így gondoskodván a folyamatos utánpótlásról, hogy ami eddig fönt volt, most hadd legyen az udvaron. Az élvezetek teteje, az igazi szenzáció: befagyott a WC-m. Költőien kifejezve, a fekália se le, se fel... Hogy a lefelé menetet valahogy biztosítsam, ki kellett olvasztanom a jeget a WC csészéből. Két napig sóztam, míg végre valahogy ki tudtam kaparni a jeget. Néha már arra is gondoltam, talán kis paprikát, borsot is kellene beleszórnom, nagyobb hatása lenne! A legszívesebben sírva fakadtam volna, de amikor ott vájkáltam a klozettán, olyan nevetőgörcs fogott el, hogy a szomszédok azt hitték, hogy megbolondultam, vagy nekem is befagyott a víz a fejemben. Két napig a földszintre jártunk WC-re, de most már legalább leönteni tudom a trágyát, ha a földszintről fölcipelek egy vödör vizet hozzá. — A szomszédomnál megrepedt a WC-csésze, de ne hidd, hogy ezt nálunk vásárolni lehet! Csak úgy kapsz WC-csészét, ha megveszed hozzá az egész fürdőszoba felszerelést, a kádat, mosdót is. Később elfogyott a lakásokban a víz is, szerencsére valahogy eljutott egy szerelő, és a pincében kiolvasztotta a csövet úgy, hogy most már erősen kultúrálódunk, mert víz, jég és hó az van. Ha lemegyek egyszer vásárolni, akkor nemcsak a lábaimat, de néha a kezeimet is igénybe kell vennem. Milyen jó, hogy állítólag az ember a majomtól származik, mert még ennyi ezer év után sem felejtettünk el négykézláb járni. Hát most van alkalom a gyakorlásra. Hidd el, elátkoztam már mindent és mindenkit, aki csak elátkozható, a demokrácia minden áldásával együtt. A televízióból tudom, dühöng a tél Európa minden országában, mindenki kapott bőségesen havat, hideget, mindenhol bajok vannak a közlekedéssel, árammal, fűtéssel, szmoggal, miért lennénk mi kivételek? Persze nálunk minden nehezebben megy, mint nálatok. Ráadásul más ilyen élményekkel gazdagodni, amikor az ember húsz éves, s nem annyi, mint én: 70! Szeretettel üdvözöllek: M. r • Az olvasó f f* / fl ... * 1987. március Levél a Szerkesztőhöz Szerkesztő Úr! A Torontóban megjelenő Menora nevű újság, amely „Az északamerikai magyar zsidóság lapjá”-nak mondja magát, múlt heti számában, az első oldalon „Szellemi Genocide” címmel cikket közölt egy Naftali Kraus nevű személy tollából. Ez a Tel Aviv-i keltezésű írás, amely a magyarországi zsidóság vallásgyakorlatának korlátozását állítja pellengérre és amellyel ebből a szempontból egyetértünk, egyik mondatában ránk, ötvenhatos szabadságharcosokra nézve egy felháborító és méghozzá teljesen igazságtalan megállapítást tesz. Azt