Képes Világhiradó, 1963 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
SZÁLAY LAJOS, a rajz mestere Sokan emlékeznek még a Japán kávéházra, amely az Andrássy út és a Jókai tér sarkán állott, egzotikus japán csempéivel egy színes folt volt a budapesti kávéházi életben. A Japán kávéház nemcsak külsejében volt színes, hanem a vendégek, akik odajártak, egytől-egyig a művészvilág ismert és híres alakjai voltak. Itt jöttek össze a művész asztal tagjai : Szinnyei-Merse Pál, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, egyszóval a nagybányai iskola, illetve a magyar művészet hőskorának tagjai. Itt hangzottak el a nagy művészi viták, s zajlottak a nagy harcok a különböző művészi felfogásokról. Mindegyik a másikat akarta meggyőzni a saját igazáról. Ha az utcai járókelő benézett az ablakon, csak a nagy gesztusokat látta, amit a vitázó kezek rajzoltak az ablak üvegre árnyképként. Ezek a művész csoportok a második világháború előtti időkben élték a maguk művészi életét ebben a kávéházban. Szalay Lajos és én gyakran megfordultunk itt Kállay Ernővel együtt, aki az ellenzéket képviselte, s a modern művészet létjogosultságát vitatta. Ennek az irányzatnak a „Nyugat” adott hangot. A viták nem értek véget a kávéház túlfűtött légkörében. Mi, fiatalabbak, átmentünk Borbereki műtermébe, mert ő is szerette véleményét nyilvánítani, így éltünk, vitatkoztunk és festettük a képeinket, s innen indultunk el, ki erre, ki arra. Szalay Lajos, Budapesten született 1909-ben. A főiskolát 1927-ben végezte el, majd a katonai szolgálat letöltése után Párizsba megy. 1936- ban megkapja a Székely Bertalan ösztöndíjat és Budapest Székesfőváros Nagydíját. A következő évek alakították ki művészetét és így lett elsőrendű ígéret, a grafika és az illusztráció terén. Ez a karrier felfelé ívelő, 1940-ben azonban hirtelen megállt, mert a szatirikus politikai rajzait a hitleri cenzúra nem engedte át. Később megjelenő munkáit széles körben méltányolják és a legnagyobb elismerés hangján írnak róla. Visszahelyezik az előző munkakörébe, mint illusztrátort, sőt a legnagyobb magyar kiadónak lesz a legkomolyabb rajzolója. Mint könyv-illusztrátor kapja meg a Szinnyei Merse díjat. A háború után több könyvet illusztrál: Steinbeck: „Egerek és Emberek”, „A hold lemegy”, stb. Ezek is mind a legjobb kritikát kap a LEGÚJABB magyar Long Playing hangtaira a B & F Record Co. kiadásában RENDEZVOUS AT THE CHARDAS RAKOSSY TIBOR énekel HORVÁTH ELEMÉR cigányzenekarával A lemez kapható Stereo és HI-FI kiadásban ÁRA: $4.98 Megrendelhető a kör. címen: SZAPPANOS RECORDINGS 3046 East 123 St. Cleveland 20 LO 1-5524 lák. 1948-ban Argentínába utazik UNESCO ösztöndíjjal. Röviddel később, mikor Buenos Airesbe megérkezik az ottani angol újság a következőket írja róla: „Csodálatos, hogy egy tehetséges ember félelemben, szenvedésben olyan hősiesen megállja a helyét és az életereje nem törik meg.” Nemcsak mint grafikus, hanem mint író is szolgálja a művészetet. Szalay Lajos missziót tölt be, amikor minden megnyilvánulása ma A KIKÖTŐ KOCSMÁJÁBAN MÚZSA Hlllllt! IfííllffU fftfffltUfti»