Képes Magyar Világhiradó, 1976 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

26 “Hogyan lettem mestere a rúdugrásnak” (Humoros visszaemlékezés a régi szép időkre.) Írta: DR. ZSUFFKA VICTOR Mondanom sem kell, hogy született szerénységemnél fogva mennyire kínos nekem saját magamról beszélnem és ha még dicsérnem is kell magam, ez már direkt szenve­dés számomra és ilyenkor azt érzem, mintha késsel haso­gatnának. Minthogy pedig magamról csak a legjobbakat mondhatom, jelen sorokat kizárólag azért írom, mert ön­kínzó aszketikus természetem erre ösztönöz. Valamikor, úgy 17 éves koromban, nyári szünidőm alatt az egyik sporttársam, aki beavatott volt az én sport­tehetségembe, kivitt magával a Margitszigetre a MAC sportpályára. Előzőleg már úgy éreztem magam, hogy kinőttem a rákospalotai utcagyerekek sportnívójából, ugyanis mindegyiket túlugrottam, kézen is tudtam járni, Nyújtón pedig minden gyakorlatomat óriás-szaltóval fe­jeztem be. Szóval kimentünk a szigetre, s bizony nekem leesett az állam a csodálkozástól, amikor közelről, edzés közben lát­hattam a magyar sportélet akkori híres atlétáit: Somfay Elemért, Darányi Jóskát, Püspöky Tibort, Egri Picit, Dobogánt, Iglóit, Szabó Miklóst, no és főleg Karlovits Jánost, a csodaugrót, a rúdugró csodát, aki 3 méter 40 centi felett “röpködött”, ami bizony abban az időben nagy dolog volt. Én a mérce alatt bámultam őt, amikor ilyen emelet­nyi magasság fölött, fantasztikus könnyedséggel átrepült. — Ügyes fickó vagy? — kérdezte tőlem Karlovits. — Azt hiszem — feleltem szerényen. Mire megkért, hogy ugrás közben kapjam el a rúdját, nehogy a salakra visszaessen, mivel a bambusznád könnyen megreped, s bizony drága lenne egy új rudat vásárolni . . . — Szívdobogva teljesítettem a nagymester kérését, de sajnos a csodálkozástól, vagy talán a lámpaláztól ideges lettem. Tény viszont az, hogy az ugrást bámulva annyira csodálkoztam, hogy elfelejtettem elkapni a föld felé eső rudat, s az nagy puffanással a földre zuhant . . . — Persze Karlovits kegyetlenül lehordott és azonnal elzavart a mérce mellől és más gyereket hívott oda segít­ségül. Természetesen még akkor nem sejtette, hogy kit za­vart el a mércétől. Bizony akkor még egyikünk sem tudta, hogy három éven belül már országos válogatott leszek mellette és nemcsak az olaszokat, de még őt, a nagymes­tert is meg fogom verni . . . Szóval múltak az évek és én rövidesen híresség lettem, s egy szép napon már úgy éreztem, hogy mestere lettem a rúdugrásnak. Akkoriban nemcsak a híres művészeket, írókat, költőket, de még a kiváló sportembereket is mes­ternek szólították. Ez a kissé bibliai ízű megszólítás na­gyon imponált nekem, mert már akkor, kora ifjúságom­ban is szerény voltam. Imponált annál is inkább, mert életem első szakaszaiban már inas és segéd voltam sport­vonatkozásban, de azt sejteni sem mertem, hogy valas mestere leszek a rúdugrásnak. Ez a szó sok tett akkor. Elsősorban azt, hogy a r­tótta a sport minden csínját-br ' akit már senki sem tud me országos bajnok és teke mérkőzéseken képviselte ■' k­ós nemzetnek a kivála szem magamban — a tudósa , papja és pró' népszerűség szárnya után és jobbra-balra képzeltem . . . TÖBB MINT 40 ÉVE SZOLGÁLJA A CLEVELANDI ÉS KÖRNYÉKI MAGYARSÁGOT A 8 GROGER TRAVEL BUREAU 152 THE OLD ARCADE — 401 EUCLID AVENUE Cleveland, Ohio 44114. Telefon: 621-6036. Ha utazni akar, vagy ki akarja hozatni hozzátartozóit, forduljon hozzánk bizalommal. IRKA, TUZEX, VALAMINT COMTURIST KÉPVISELET! 1 Dollár ...................... 20.43 Forint 1 Dollár ...................... 12.00 Lei Dollár, korlátlan mennyiségben átutalható! Jgy

Next