Képes Magyar Világhiradó, 1976 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
26 “Hogyan lettem mestere a rúdugrásnak” (Humoros visszaemlékezés a régi szép időkre.) Írta: DR. ZSUFFKA VICTOR Mondanom sem kell, hogy született szerénységemnél fogva mennyire kínos nekem saját magamról beszélnem és ha még dicsérnem is kell magam, ez már direkt szenvedés számomra és ilyenkor azt érzem, mintha késsel hasogatnának. Minthogy pedig magamról csak a legjobbakat mondhatom, jelen sorokat kizárólag azért írom, mert önkínzó aszketikus természetem erre ösztönöz. Valamikor, úgy 17 éves koromban, nyári szünidőm alatt az egyik sporttársam, aki beavatott volt az én sporttehetségembe, kivitt magával a Margitszigetre a MAC sportpályára. Előzőleg már úgy éreztem magam, hogy kinőttem a rákospalotai utcagyerekek sportnívójából, ugyanis mindegyiket túlugrottam, kézen is tudtam járni, Nyújtón pedig minden gyakorlatomat óriás-szaltóval fejeztem be. Szóval kimentünk a szigetre, s bizony nekem leesett az állam a csodálkozástól, amikor közelről, edzés közben láthattam a magyar sportélet akkori híres atlétáit: Somfay Elemért, Darányi Jóskát, Püspöky Tibort, Egri Picit, Dobogánt, Iglóit, Szabó Miklóst, no és főleg Karlovits Jánost, a csodaugrót, a rúdugró csodát, aki 3 méter 40 centi felett “röpködött”, ami bizony abban az időben nagy dolog volt. Én a mérce alatt bámultam őt, amikor ilyen emeletnyi magasság fölött, fantasztikus könnyedséggel átrepült. — Ügyes fickó vagy? — kérdezte tőlem Karlovits. — Azt hiszem — feleltem szerényen. Mire megkért, hogy ugrás közben kapjam el a rúdját, nehogy a salakra visszaessen, mivel a bambusznád könnyen megreped, s bizony drága lenne egy új rudat vásárolni . . . — Szívdobogva teljesítettem a nagymester kérését, de sajnos a csodálkozástól, vagy talán a lámpaláztól ideges lettem. Tény viszont az, hogy az ugrást bámulva annyira csodálkoztam, hogy elfelejtettem elkapni a föld felé eső rudat, s az nagy puffanással a földre zuhant . . . — Persze Karlovits kegyetlenül lehordott és azonnal elzavart a mérce mellől és más gyereket hívott oda segítségül. Természetesen még akkor nem sejtette, hogy kit zavart el a mércétől. Bizony akkor még egyikünk sem tudta, hogy három éven belül már országos válogatott leszek mellette és nemcsak az olaszokat, de még őt, a nagymestert is meg fogom verni . . . Szóval múltak az évek és én rövidesen híresség lettem, s egy szép napon már úgy éreztem, hogy mestere lettem a rúdugrásnak. Akkoriban nemcsak a híres művészeket, írókat, költőket, de még a kiváló sportembereket is mesternek szólították. Ez a kissé bibliai ízű megszólítás nagyon imponált nekem, mert már akkor, kora ifjúságomban is szerény voltam. Imponált annál is inkább, mert életem első szakaszaiban már inas és segéd voltam sportvonatkozásban, de azt sejteni sem mertem, hogy valas mestere leszek a rúdugrásnak. Ez a szó sok tett akkor. Elsősorban azt, hogy a rtótta a sport minden csínját-br ' akit már senki sem tud me országos bajnok és teke mérkőzéseken képviselte ■' kós nemzetnek a kivála szem magamban — a tudósa , papja és pró' népszerűség szárnya után és jobbra-balra képzeltem . . . TÖBB MINT 40 ÉVE SZOLGÁLJA A CLEVELANDI ÉS KÖRNYÉKI MAGYARSÁGOT A 8 GROGER TRAVEL BUREAU 152 THE OLD ARCADE — 401 EUCLID AVENUE Cleveland, Ohio 44114. Telefon: 621-6036. Ha utazni akar, vagy ki akarja hozatni hozzátartozóit, forduljon hozzánk bizalommal. IRKA, TUZEX, VALAMINT COMTURIST KÉPVISELET! 1 Dollár ...................... 20.43 Forint 1 Dollár ...................... 12.00 Lei Dollár, korlátlan mennyiségben átutalható! Jgy