Képes Magyar Világhiradó, 1976 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1976-10-01 / 9. szám

elsősorban őket teszik alkalmassá arra, hogy a magyar életet irányítsák.” Most pedig mutassuk be az öt, sioni rendhez tartozó kedves nővért, akik áldozatos módon minden munkát képesek elvégezni a hívek szolgálatára. “Adorján nővér, aki a könyvelést és pénzügyeket végzi olyan jól és hozzáértően, hogy a párizsi érsekség pénzügyi szakértője külön elismeréssel adózott pontos és hibátlan munkájának. Etelka nővér, aki a sekrestyési munkákat végzi: mise­ruhák, templomi edények rendbentartását, a kápolna takarítását. És nem utolsósorban ő intézi a fontosabb vásárlásokat, anyagbeszerzést. Mária­ Margit nővér a gyermekek hitoktatását végzi türelemmel, szeretettel és nagy rátermettséggel. A gyere­kek keresztény szellemű neveléséért a szülők elsősorban neki lehetnek hálásak. Jozefa nővér a Misszió gazdaasszonya, akinek remek, otthoni ízeket idéző süteményeit minden vasárnap élvez­hetik a buffet-ben, a mise után. Ő az, aki fáradtságot nem ismerve süt-főz sokszor a késő esti órákig, hogy az atyáknak, a Misszió vendégeinek és a buffet közönségének ízes, magyaros ételek kerüljenek a tányérjára. Margit nővért talán még sokan nem ismerik, hiszen csak pár hónapja, hogy Hiera atya kérésére vidékről, a bayonnei rendházból Párizsba helyezték, mert szükség volt munkájára a Misszióban. Ő végzi az új­ menekültek számára oly fontos tolmácsolást a francia hatóságoknál Kelecsényi Éva világi munkatársával együtt. Külön szólni kell Buzsik Vilmos franciaországi főlel­készről is, aki saját egyházközségén kívül az egész országra kiterjedő munkája mellett mindig talál alkalmat arra is, hogy Párizsban segítsen.” Arra a kérdésre, hogy melyek is a Misszió fontosabb tevékenységei, szintén a beszámoló ad pontos felvilágo­sítást. Mint az előbb Hieró atya is említette, a Misszió munkája igen sokrétű. Egyházi és vallási területen első­sorban a vasárnapi magyar mise hozza össze az embere­ket. Nagyobb ünnepeken a reformátusok lelkipászto­rával, Kulifay Imrével együtt tartanak ökumenikus isten­tiszteletet. Húsvét előtt minden évben egy hétig tartó lelkigyakorlatok vannak más országokból meghívott ma­gyar papok közreműködésével. Ezenkívül évente több zarándok­utat szervez a Misszió, mint legutóbb is Rómá­ba a Szentév alkalmából, vagy Máriazellbe Mindszenty bíboros sírjához és több ízben a párizsi kegyhelyekre is, mint a Csodás érem kápolna vagy a Sacre Coeur bazilika, ahol imaórákat tartanak a hívek. A Misszió ad otthont a hétvégi magyar iskolának is, melynek vezetője Bárdos Eszter tanítónő. A cserkészeknek külön helyiségük van, ahol rendszeres foglalkozásokra jönnek össze Toldalagi Erzsébet és Sásdy János parancs­nokok vezetésével. A Pax Romana egyetemi mozgalom is a Misszióban tartja meg havonkénti ismeretterjesztő elő­adásait, melyek rendezéséről Crouy-Chanel Imre elnök gondoskodik. Az Egyházközségi Tanács mellett külön Kulturális Bizottság is működik, melynek feladatai az iro­­ d isHsf v°í vj> <oj. .főj. <3} \3j. vj}’ \Sj. <§5. ^5j {ő}. .joj. .;Sj, {Sj. § Kérjük támogassa hirdetőinket! J­ dalmi estek, filmvetítések, zenei előadások, képzőművé­szeti kiállítások, bálok, a karácsonyi vásár és a gyermekek előadásainak megszervezése. Minden vasárnap a mise után kölcsönkönyvtár és könyvárusítás is van Varjassy Lajos gondozásában, aki a magyar emigrációs sajtóter­mékek párizsi képviselője. Az utóbbi években pedig, amióta a helyiségeket telje­sen rendbehozták, a Misszióban kerültek megrendezésre nagy nemzeti ünnepeink is, melyek szervezésében a Misszió szorosan együttműködik a Szabadságharcos Szövetséggel és az MHBK-val. Eddig jutottam el a beszámoló tanulmányozásában, mikor ismét feltűnik Hiera atya a menekült fiúkkal, akik első hivatalos francia papírjaik birtokában máris biza­kodóan néznek új életük elé. “Azt hiszem, Önnek csak gratulálni lehet azért az áldozatos és eredményes munkáért, amit az itteni ma­gyarság érdekében végez!” — fordulok hozzá. “Ugyan kérem, ez csak természetes!” — hárítja el ma­gától az elismerést. — “Hiszen csak a hivatásomat és kö­telességemet teljesítem. Az érdem azoké a honfitársaké is, akik magukénak érzik a Missziót és közösségét és áldoza­tos, önzetlen munkával hozzájárulnak fenntartásához. Tudja például azt, hogy a Misszió évi költségvetése száz­­húszezer frank, mely összeget rendszeresen adományokból és a magunk erejéből kell előteremteni? Isten segítségével ez eddig még sikerült! És soha semmi gondunk se volna, ha mindenki, aki ennek az otthonnak fenntartását a szívén viseli, havonta keresetének csak egy százalékát ajánlaná fel!” Csak egy százalékát. . . Istenem, sokszor milyen kevés is elég ahhoz, hogy valaki jó ügyet szolgáljon és hitet tegyen magyarsága mellett. A párizsi magyarok dicséretére szólva, egyre többen ismerik fel ezt. És eszembe ötlenek Tollas Tibor nemrég hallott szavai: “A párizsi magyarság újjászületett a Misszió keretén belül, mint a poraiból újra éledő phőnix madár!” — Botz — A Párizsi Magyar Misszió címe: 42 Rue Albert Thomas, 75010-Paris, France. * * * UGYANCSAK A MAGYAR MISSZIÓBAN TÖRTÉNT. A Mikes Kelemen Kör párizsi tagozatának előadásai kultúreseményként számítanak. A legutóbbi előadás során a Belgiumból érkezett Kozma Ferenc közel két órás előadásban ismertette egyik legnagyobb magyar költőnk, Arany János munkásságát és annak hatását a magyar iro­dalomra. Kozma Ferenc előadásának szép színt adott Fehér Lászlóné (Tünde) és dr. Nyéki közreműködése, akik mély átérzéssel és kiváló interpretálással Arany-ver­seket szavaltak, illetve mondották fel. A szépen sikerült előadásért Gaal Jenő mondott köszönetet, majd Fiala Ferenc (Németország) ismertette a Mikes Kelemen Kör párizsi tagozatának munkásságát, amely főleg Varjassy Lajos fáradhatatlan és önzetlen közreműködésének köszönhető. Az előadás befejezéséül bemutatták a Gül Baba c. filmet Szeleczky Zitával és Jávor Pállal a főszerepekben. Az est tiszta jövedelmét (450.00 ft-ot) a szereplők és a rendezők a Burg Kastl-i gimnázium javára adták.

Next