Képes Magyar Világhiradó, 1976 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

MAGYAR ÍRÓK ÍRJÁK Talán semmi sem nehezebb az emigrációban, mint könyvkritikát írni. Részben időhiány, másrészt a lappan­gó félelem okozza ezt. Az egyszem szerkesztőnek nincsen ideje még írni sem — honnan lenne ideje el is olvasni, ami hozzá érkezik? Tudom, rosszul hallatszik, de ez a puszta igazság. Külön személy kellene, akinek más dolga nin­csen, mint elolvasnia a beérkező könyveket, aztán bátor­sággal és hozzáértéssel kiértékelnie azokat. Komoly kritika nélkül nem létezhet jó írás — valamennyien tud­juk, hogy milyen szükségünk van erre, de nem megy. Azonban, talán szerencsénk lesz mégis és sikerül valakit megnyernünk a lapunk számára — most folytatjuk a tár­gyalásokat ennek az érdekében. Ha sikerül nyélbeütni ter­vünket, akkor a jövőben komoly könyvkritikát is tudunk adni — melyhez, természetesen a szerkesztőségnek semmi köze sem lesz — aki könyvét elküldi hozzánk, annak alá kell vetnie magát kritikusunk nem mindig hízelgő írógé­pének. Azonban még nem tartunk ott — ellenben olyan sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy néhány könyvről adha­tunk hírt, őszintén, örömmel, mert véleményünk szerint olyanok, amelyek minden emigráns könyvtárában büsz­kén elférhetnek. Wass Albert legújabb munkája Erdők Könyve, mese­könyv. Méghozzá az a fajta mesekönyv, amiért érdemes egy nyelvet megtanulni, csak azért, hogy sorai lelkünkben élménnyé válhassanak. Meséi, mint ahogyan a címe mondja, az erdőkben játszódnak le — Erdély titokzatos, végeláthatatlan rengetegeiben, manók és tündérek kö­zött. A sorokból — akárcsak a Fontinelli Boszorkányból, Wass Albert elvitathatatlan mesterművéből, árad a fenyőillat, ragyog a virágok színe, éltet az üdeség. De Wass Albert nem elégszik meg ennyivel — minden mesé­jébe mélységes gondolatokat rejt, majd összefonja a sza­vak szépségével, érzékeltető leírásaival — és a végén min­den mese egy-egy feledhetetlen élmény marad — nem is mese, hanem költemény, nem is költemény, hanem élet­­filozófia. Ki más tudná elmagyarázni úgy az unokájának, mint ő, hogy mi lesz az emberrel, amikor a havasokból elhur­colják a Gyűjtő-emberek és a Rontó-emberek — és a havas elküldi a bolyhos felhőcskét a városba, hogy meg­találja az Embert: “Erndj és mondd meg neki, hogy ne hallgasson a Gyűjtő-emberekre, ne féljen a Rontó-embe­­rektől, tépje szét láthatatlan láncait és jöjjön. Neki akar tetszeni a harmatcsöpp a fűszálak hegyén. A pillangók betanulták új táncaikat. Mondd, hogy jöjjön, siessen. Hűvös az árnyék. Illatos a pázsit. Harangvirágok köszön­tik az estét. Az élet szép. Eridy.” Szerencsés valóban a magyar gyermek, hogy ilyen iro­dalomban nőhet fel az emigrációban — csak kezébe kell adni. (100 oldal, $8:00 — lásd a Szépmíves Czéh hirdetését megrendelés végett.) * * * Tollas Tibor: “Irgalmas Fák”, verses kötet. Az író megjegyzi kötetével kapcsolatban, hogy a versek vala­milyen vonatkozásban mindig a fákkal vannak kapcsolat­ban, a fákról szólnak. Tollas Tibor minden évben néhány hónapot a starnbergi tó partján fekvő kórházban tölt: “A visszanyert magánynak ezek a hónapjai épp oly értékesek voltak, mint a betegségemet okozó börtönévek a pesti Gyűjtőfogházban, Vácott, vagy a tatabányai 14-es akna mélyén. ” Sokáig keresgéltem a versek között, magam sem tud­tam, melyiket válasszam szemléltetés­képpen a sokhangu­latú, sokszínű költemények közül. Végül a “Szólnál, mint tücsök”-öt választottam. Nem ítéletképpen, mint a leg­jobbat, csak talán azért, mert az utóbbi időben egyre gyakrabban jajdul fel a panasz az emberek ajkáról, amit talán legjobban ez a költemény összegez: SZÓLNÁL MINT TÜCSÖK Ezüst ollókkal szabdalják a csendet: az éjből ezer tücsök ciripel. Búcsújuk üres tarlók között reszket, vége a nyárnak, menni kell. A tücsökzene betölt eget-földet, benned a sajgó kérdés felmerül: hogyan suhant el ennyi nyár fölötted ily gyorsan, észrevétlenül? Miért nem álltál meg így, mint most, korábban? Miért nem hallgattál több tücsökzenét? Hova rohantál? Nézd, lépted nyomában más is szöges tarlókra lép. Sóhajt az erdő, fészkes fák felett száll magányos útján néma hold — siet . . . Szólnál mint tücsök, nyújtanád kezed már, ha még nem késő, ha még van kinek. Megrendelhető a “Nemzetőr”-nél: 8 München 34 . . , .. . , Postfach 70 Ara $5.00, vaszonkotesben $6.50. W. Germany (Németország) Mindszenty József clevelandi látogatásáról szóló al­bum — mely 180 oldalon át, a legjobban sikerült felvéte­lekkel gazdagon illusztrálva mutatja be Mindszenty József bíboros hercegprímás clevelandi látogatását. Ismét olvas­hatjuk beszédeit, a köszöntőket, az ittléte minden érdekes mozzanatát. A könyv utolsó fejezetében pedig a Caracas­­ban kiadott utolsó körlevelét olvashatjuk, utolsó kéziratát . FÜRY LAJOS a BÉCSI SZÍNJÁTÉK című monumentális történelmi regénye, melyet a Classic Printing Co. készített Clevelandban — meg­akadt a Szathmáry-féle könyvkötőnél New Jerseyben. A megrendelt könyveket amint lehetséges, postára te­szi a kiadó. Az eddig beérkezett csekkeket addig nem váltják be, amíg a könyv postára nem kerül.

Next