Krónika, 1975 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1975-12-01 / 4. szám
A Kanadai Magyar Kultúr Központtal kapcsolatos jogi kérdésekről A St. Clair Ave. W.-en levő új Magyar Ház megvétele óta több személyben felvetődtek bizonyos jogi természetű kérdések, amelyek megvilágosítást, illetve magyarázást igényelnek. Az ilyen felvetett kérdések pl. Mi a jogi helyzete a KMKK-nak? Kinek a tulajdonát képezi a Magyar Ház? Ki az aki a Magyar Házat vezeti? Kikből áll az igazgatóság? Kikből áll a vezetőség? Milyen módon választják meg az igazgatóságot, illetve a vezetőséget? A KMKK részvénytársaság-e vagy nem az? Kik rendelkeznek a Magyar Ház vagyonával? Az adományozók kapnak-e részvényeket vagy sem? Részvényesek-e a tagok, vagy nem? A tagság másra átruházható-e vagy nem? Örökölhető-e a tagság? Kapnak-e fizetést a vezetőségi és igazgatósági tagok? Alkalmazható-e egy magyar házi tag fizetéssel? Mi történik a Magyar Ház vagyonegyenlegével, ha az megszűnik, vagy feloszlás előtt fog állani. Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre szeretnénk most itt az alábbiakban válaszolni: A Magyar Ház az Ontario tartományi törvényeknek megfelelően be van jegyezve, mint nem hasznot hajtó és üzleti érdeket szolgáló társaság. (Chartered for non shareholding non profit Corporation). Működése az állam által engedélyezett, a mi esetünkben Ontario tartományban. (Vannak társaságok, amelyeknek a működése az egész országra kiterjed, ezek az u.n. federális charterrel rendelkező társaságok, ellentétben a provinciális charterrel rendelkező társaságoktól, mint amelyen például a mi Magyar Házunk is vagyis a mi charterünk csak Ontario tartományra érvényes.) Az ilyen államilag engedélyezett társaságok perelhetnek és perelhetők mint olyanok, így a Magyar Ház is mint ilyen minden adósságáért vagy működéséből kifolyólag másoknak okozott károkért is maga felelős, a társaság tagjai egyénileg nem felelősek, vagyis nem perelhetők a Magyar Ház esetleges adósságáért, így például ha a Magyar Ház vezetősége egy szerződést köt vagy jelzálog kölcsönt (mortgage) vesz fel és ezáltal kötelezettséget vállal személyileg nem felelősnek, de a Magyar Ház, mint önálló jogi személy (Legal Entity) teljes vagyonával felel A Magyar Ház önálló jogi személyisége (legal entity) teljesen külön áll a tagoktól. Joga van a saját nevében ingatlant venni és eladni, joga van hasznot hajtó működést kifejteni, azonban a hasznot nem lehet egyéni célokra felhasználni vagy a tagok között szétosztani. Az esetlegesen befolyt haszon kizárólag az engedményező okiratban (charter) lefektetett jótékonysági és kulturális célokra használható fel. A Magyar Ház működését engedélyező okiratban (Charter) a működési célkitűzések le vannak fektetve. Ebben az is benne van, hogy a tagság az igazgatóságnak és végrehajtó bizottságoknak működésére vonatkozóan szabályzatokat írhat elő (by-laws) időről időre, ahogyan azt a Magyar Ház érdeke megkívánja és hozhat határozatokat, amelyek csupán egyes esetre vagy személyre vonatkozik. (Resolutio.) A Magyar Ház legfőbb fóruma az évi közgyűlés ahol a tagság az igazgatóságot választja meg (Board of Directors) titkos szavazással 1 vagy 2 év időtartamra. A tagság az igazgatóság megválasztásánál először is kijelöli a végrehajtó bizottságába megválasztandó személyeket, elnököt, alelnököt, titkárt, pénztárosokat, jegyzőt, háznagyot és az ellenőröket, (ezek alkotják a végrehajtó bizottságot) (Executive Committe) és azután az igazgatóság tagjelöltjeit a tagság titkos szavazással választja meg. Az így megválasztott igazgatóság, amelynek jelenleg 17 tagja van, intézi a Magyar Ház vezetésének ügyeit, irányítását és erre vonatkozólag meghozza határozatait. Az ilyenformán meghozott döntéseket azután a végrehajtó bizottság, vagy annak egyes erre kijelölt tagja vagy tagjai hajtják végre. A közgyűlés amely meghatározott célokra van összehíva, mint a legmagasabb fóruma a társaságnak, by-law-ait, alapszabályát stb. alkotmányos módon megváltoztathatja, hiszen ez a testület a társaság parlamentje. A Magyar Ház tagja lehet, minden fedhetetlen életű ember, vallási, politikai nézetre való tekintet nélkül, vagy egy jogi személy (testület), aki a tagsági díjját befizette. A Magyar Ház tagjai nem részvényesei a Magyar Háznak, belépésük alkalmával tagsági igazolványt kapnak, amely igazolvány mindaddig érvényben van amíg a tagsági díjat megfizeti vagy ameddig a Magyar Ház tagsága a tagot valamely nyomós oknál fogva ki nem zárta. A közgyűlésen kizárólag egyéni szavazás van, egy tag , egy szavazat. Minden tag megválasztható és választójoga van. A tagság nem ruházható át és nem örökölhető. A tagság semmi anyagi előnnyel nem jár. Sem az igazgatóság sem a végrehajtó bizottság semminemű anyagi szolgáltatásban nem részesülhetnek, már csak azért sem, mert ezt a törvény a legszigorúbban kizárja. Fizetést csupán alkalmazottak kaphatnak, azonban a jelenlegi 1975. DECEMBER KRÓNIKA 23