Krónika, 1977 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

tral Library Languages Centre igazgatósága pedig 29 kötet értékes magyar könyvet küldött azzal, hogy könyvtármúzeumi kezdeményezésünket a közelebbi hetekben még további adományokkal támogatja. Összegezve a 7­7-es év adományainak könyveit: január és február hónapban 207 és márciustól május hó végéig 437, összesen 644 kötet. Az ado­­mányzott könyvek között száznál több van, amely kötésre vagy javításra szorul. Mivel ezeket csak kijavításuk után leltározzuk, ezért e számról későbbi időpontban teszünk majd említést. E számok felsorolása után térjünk át a ne­hezebb részre, azokra a kérdésekre, amelyeket tele­fonhívások, levelek és olvasóinkkal folytatott személyes beszélgetések vetettek fel. Nem egy olyan terv és gondolat merült fel, amiről érdemes az írott betűk közvetítésével is beszélgetni, hiszen nem is annyira a jelenre, mint a jelenben végzett munka várható eredményeire utalnak. A könyvek válogatása és osztályozása. Mielőtt bármelyik könyv a polcra kerülne, elő­zőleg minden könyvet kézbe veszünk, nemcsak azért, hogy a könyvről azt állapítsuk meg, vajon nincs-e valami sérülése, nem kell-e megjavítani vagy beköttetni, hanem sokkal inkább azért, hogy a könyv tartalmi mondanivalójába bepillanthassunk. Bizonyos sorrendi válogatásra szükség van, annak ellenére, hogy adományozónk, Halász János dr. maga is magas tudományos felkészültséggel és jegy­zetei tanúsága szerint a tudományos érdeklődés és kutatás meglepően éber öntudatával válogatta össze magángyűjteményének gazdag anyagát. A mi sorrendi válogatásunk elsősorban arra irányul, hogy az egyes tárgykörökből legelőször is az összefoglaló művek kerüljenek a polcokra. Ez a sorrendi kijelölés felel meg annak a követelmény­nek, hogy már a kezdeti hónapokban is a tudomány és az irodalom bármelyik szakfejezete iránt érdek­lődő Olvasónk számára megfelelő és a tudományok jelenkori eredményei szempontjából megbízható „kézikönyvet” tudjunk bemutatni. A részletező művek polcra­ helyezésére már csak később és akkor kerülhet sor, ha újabb könyvespolcok vásárlásával megnöveljük könyv­tárunk berendezését, amint erre a terveink már ké­szen állnak, s ami természetesen (vagy sajnálatosan) újabb anyagi áldozatot jelent majd a Kultúrközpont pénztára számára. Vagy talán olyan magánosok számára is, akik Kultúrközpontunk megalapítását és kulturális munkáját kezdettől fogva áldozatos szív­vel támogatták. Előzetes osztályozásra egy más szempontból is szükség van. Bizonyos művek (ez a szépirodalomra, általában a szépprózára nem vonatkozik) több pél­dányban bukkannak elő, vagy teljesen azonos tarta­lommal, vagy bővített és átdolgozott kiadásban. E művek közül természetesen a legutolsó kiadás kerül a sorrendi kiválogatás első helyére, míg a többit félretesszük és megőrizzük, gondolva a könyvtárak közötti szokásos könyvcsere lehetőségére. A „selejt”. A selejt megállapítása sokkal bonyolultabb és nehezebb feladat, mint ahogyan a könyvtári mun­kában járatlanok gondolnák. Viszont mindenütt, ahová nagyobb mennyiségben, mondhatnék: öm­lesztett áruként érkeznek a könyvek, akad nem is egy példány, amit „szükségtelennek”, félre­vezetőnek, azaz: „selejtnek” lehet, sőt kell minő­síteni. Hiszen maga az adományzó, Halász János dr. is úgy építette fel a könyvtárát, hogy kisebb-na­­gyobb könyvtári egységeket vásárolt meg. Arra már nem maradt elegendő ideje, hogy a selejtezés, helye­sebben: az osztályozás munkáját minden rész­letében elvégezze. Tehát erre a mindeddig el nem végzett mun­kára is kell gondolnunk. Távolról sem úgy, hogy valami személyi elfogultság, vagy a szaktudás hiá­nyából következő érdektelenség (illetőleg a még veszedelmesebb tudálékosság) legyen a döntő té­nyező a „selejtezésnél”. Ilyesmi szóba sem jöhet a lelkiismeretesség igényével vezérelt könyvtárosi munkánál, mert az előzetes selejtező válogatás után e könyvek felett az ítéletet egy szakemberekből összeálló bizottságnak kell majd kimondania. Inkább csak mint érdekességet említem meg azt, hogy­­ amíg egy könyv a szükséges beírások, javítások, számozások után a mai modern pol­cainkra felkerül, a könyv által elfoglalt hely a Látogatás a könyvtárban: Dr. Benyó Dezső, Dr. Udvardy Tibor, Tóth István és Berzy József. 18 KRÓNIKA

Next