Krónika, 1978 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1978-11-01 / 11. szám

gyermekeinket. Milyen jó, hogy cserkészetünk nemcsak a magyar nyelv ápolására tanít, hanem helyes magatartásra, nemzeti öntudatra is. Milyen jó, hogy vannak magyar lapjaink és vannak íróink, akik megtanítanak arra, hogy ne dicsőítsük a világot túlságosan a Hazánk rovására. Cikkeikkel és könyveikkel a szellemi Magyar­­országot építik föl körülöttünk és azt sugallják, hogy emberek legyünk, becsületes polgárai az új földnek, fönntartói az új háznak, templomnak, védelmezői az új országnak. De vigyázzunk gyökereinkre, a lelkünkben élő Szülőföldre. Ezt várjuk el íróinktól és költőinktől, hogy ne csak hivatástudat legyen bennük, hanem a helyes magyar magatartás hirdetői is legyenek. Sohase lelkesedjenek csupán egyetlen emigrációs csoportért, egy évjáratért, egy pártért, hanem az egész népünkért. Szellemük sohasem legyen ma­­gyarkodó, hanem mélyen nemzeti, krisztusi és em­beri. És mit várunk az emigráns sajtótól? Azt, hogy egyre inkább hivatása magaslatán álljon és ne csak hírszolgálatot adjon, hanem legjobb ítélete szerint utat is mutasson. Vigyáznia kell szavának, véleményeinek, társadalomkritikájának hitelére, és azokért — mert tudja, hogy sorsunkat be­folyásolják és gyakran irányítják is — felelősséget kell vállalnia. A jó emigráns lap nem lehet az ország „médiájának” (amelyben él) eszköze, nem lehet egy párt szócsöve, nem gyűjthet szavazatokat politikai célokra. Egyetemesnek kell lennie. Nem szólhat csak egyetlen ország magyar olvasóihoz, hanem a világon szétszórt magyarsághoz, amelynek célja közös: fenntartani magyar nyelvét és kultúráját s cselekedni az országért, melyből kimenekült, vagy kivándorolt és amelynek neve számára — a világ bármely pontján is éljen — a Haza marad. Magyar lapok és magyar könyvek. Ezekben él és épül a szellemi Magyarország, a „Haza a magasban.” Amikor idegen környezetünkből ezekhez menekülünk, hazatérünk. Ezért nem engedhetik meg maguknak az írók és újságírók, hogy a szabadság országaiban szabadossá váljanak és olyasmit vetítsenek az olvasók elé, ami mögött nincs igazság, nincs tisztesség és nincsenek a magyar múltnak, a magyar népnek olyan erényei, amikből jövőt lehet építeni. Hiszünk népünk jövőjében! Hisszük és tud­juk, hogy csak a hívő nép tehet csodát. Hisszük, hogy egyre több lesz a magyar olvasó! Hisszük, hogy minél többen vigyáznak a magyar szó, a magyar kultúra életére, fönnmaradására és fejlődésére, minél többen vállalják közös céljaink szolgálatát, annál biztosabb, hogy a céljainkért hűséggel küzdő magyar lapok s az emigráció írói és költői, lelkészei, tanárai és cserkészei teljesíthetik hivatásukat. Adja Isten, hogy úgy legyen! ELŐZETES Pédery-Hunt Dóra kiállítása November 30-tól a Prince Arthur Gallery ter­meiben kerülnek kiállításra Pédery-Hunt Dóra leg­újabb munkái: több mint negyven szobrot, kis­plasztikát és érmet láthatnak majd az érdeklődők. A bemutatót — ünnepélyes keretek között — Pauline M. McGibbon, Ontario kormányzója nyitja meg. Pédery-Hunt Dóra alkotásai világszerte is­mertek. Legutóbb a francia állam megbízásából ké­szített érmet a francia huszárság megalapítója, Ber­csényi László gróf, Franciaország marsallja halá­lának 200-ik évfordulójára. Bercsényi László XIV. Lajos francia király megbízásából szervezte meg ott az első állandó huszárezredet. Érdemei elismeré­seként a király 1758-ban marsallá nevezte ki. Pédery-Hunt Dóra kiállítása január 1-ig lesz megtekinthető. 4 KRÓNIKA Magyar Ház—Kanadai Magyar Kultúrközpont RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS november 26-án, vasárnap d.u. 2.30 órakor Tárgy: a vezetőség beszámolója és az ellenőrök jelentése. VÁLASZTÁSI KÖZGYŰLÉS, december 10-én vasárnap d.u. 2.30 órakor. Tárgy: elnöki beszámoló, tisztújító választás. Kérjük Tagjainkat, gondoljanak a tagságukkal járó fele­lősségre, s a közgyűlésen feltétlenül jelenjenek meg, mivel a közgyűlés választja meg a következő két évre (1979—80) a Kultúrközpont vezetőségét.

Next