Krónika, 1979 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
Sirchich László: Történelmünk nyomán a Felvidéken . .. Hűséggel valljuk, hogy drágán őrzött örökségünk — még ma is, és mindig: Felső-Magyarország történelmi és kultúrhagyatéka. Vállalnunk kell régi halottaink testamentumát, s az elszakítottakért, elnémítottakért kiáltanunk kell szakadatlanul! Magyar történelmi és népi tudatunk híven őrzi Bartók Béla és Kodály Zoltán csallóközi, mátyusföldi, zoboralji, ipolyvölgyi, gömöri gyűjtéseinek ősi dallamanyagát. A magyar líra első, világirodalmi szintű képviselője, Gyarmathi Balassi Bálint Zólyom várában jött a világra. Vérzivataros, komor kor szülötte. A nagy prédikátor, Bornemissza Péter oltja belé a vallásosságot, de a magyar nyelv szerelmét is. Kilenc nyelvet ért, de amikor verselni kezd, a magyarba fordul ékes beszéde ... A nép nyelvét ízélgeti, a magyar nyelv varázsa, messze világító szabad lángja végigkíséri hősi és tragikus életútját! . . . 1594 tavaszán Esztergom ostrománál vitézkedik. ,,Krisztus katonája voltam, miért félnék”, mondta a török ágyúgolyótól halálra sebzett költő. Negyvenéves korában halt hősi halált s az egész ország tudta, vitéz férfi, rendkívüli ember hagyta el az akkori szomorú magyari világot. „Föld megszomorodék./Holtát az vitéznek/siratá és keserűsé” zokogja el a hű Rimay János, kinek látomása szerint, arkangyal szállott le a véres esztergomi mezőre, s égbe vitte Balassi Bálint lelkét. . . S hazakerült Liptóba, Hibbére a halott főúr. Petrőczy Kata Szidónia Liptószentmiklóson hunyta le megfáradt szemeit. Murány vára Gyöngyösi István széphistóriájának, a „Marssal társalkodó murányi Vénus” Széchy Máriájának emlékét őrzi. A magyar irodalom lapjain váltig él a Felvidék egyik legszebb várának regénye. Óvár és Sztrecsnó, Beckó az egykoron kiskirály Csák Máté erősségei. A XIII. században épült Budatint előbb az ősi Szunyogh-nemzetség, majd a Csákyak uralták. Bajmóc várát az erdődi Pálffyak birtokolták (ma szlovák idegenforgalmi látványosság). Laszkár és Kesellőkő Felső-Nyitra nemeseinek: a Majthényiaknak, Pongráczoknak, Rudnayaknak, Bossányiaknak, Tarnóczyaknak nyújtottak tisztes hajlékot. Privigye az Apponyiak, Zayugróc a Zay-nemzetség szálláshelye volt. Rudnóvölgye az ősmagyar Divék-nemzetség fészke. Tapolcsány, Észak-Nyitra legjelentősebb erődje a Széchenyiek tulajdona volt. A nyitrai püspökséget 1005-ben országépítő Szent István királyunk alapította. Kosztolánföld nevével gyakran találkozott az, aki a Nyitravölgy történetével tüzetesen foglalkozott. A híres nemesi ÚJ MÁRCIUST! Valahol messze, hazámban is új márciust hívogat a Föld, kis rügyek szíve dobog, zizegve lüktet a fű, lüktet és sziszegve lehull a vér. A vér és a szégyen piroslik, börtönök rácsai közt tekint ki a rab, felhők között vonaglik a hold. Március fölött zsarnok ül, és fegyverek őrzik az ifjú tavaszt. Ünnepi hónapunk, te fiatal és szabad. Március, törj ki a börtön ajtaján, törj ki a földből, törj a füveken és rügyeken át, zizegj és zúgj a szélben, zengj, sikolts a szíveken át. Hadd hallja hangodat az éj, remegjenek a csillagok. Zúgd a világba, hogy ünnepet akarunk! Ünnepi hónapunk, zengd a fájdalmak népének panaszát. Ha majd egy napon szerte a világban minden testvéri szív új márciust kíván, s ha minden népben zengni kezd a márciusi vér, megértik, miért csörgeti láncát a rab. Fájdalmak népe, készülj és várj. Március Idusán a szabadság kitör a börtön ajtaján, feltör a földből, a füveken és rügyeken át, zizeg és zúg a szélben s ahol magyarok élnek, győztesen zeng a sziveken át! 1979 MÁRCIUS Flórián Tibor KRÓNIKA 3