Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
Dr. vitéz Jani István: „Hungary and Europe” Török Béla angol nyelvű könyve: Hungary and Europe (A historical review. Hungarian Publishing Company Sydney, 1979. 224 oldal, 5 térkép.) új fegyver nemcsak a magyar emigráció, de a kelet-európai rabnemzetek számára is az orosz megszállás elleni harcban. A szerző áttekinti a magyar történelmet az európai történelem keretében és rámutat arra, hogy a keresztény Nyugat válsága Kelet-Európa elvesztésében jutott olyan mélypontra, hogy már a teljes összeomlás fenyegeti a nyugati kultúrát. A könyv bevezető fejezete vázolja a jaltai hadiegyezménnyel és a potsdami találkozóval szentesített állapotot és kifejti, hogy Nyugat- és Kelet- Európa megosztása a két nem-európai hatalom, az U S.A. és a Szovjetunió között olyan helyzetet teremtett, amely csak a Nyugat Római Birodalom 476 évi bukásával hasonlítható össze. A magyar történelem áttekintése során a szerző rámutat Nyugat-Európa súlyos mulasztásaira, amennyiben hagyta elveszni kultúrkörének megtartó keleti határvonalát a tatárral és a törökkel szemben. Mert Nyugat-Európa meghódította az egész világot, de közben elvesztette Kelet-Európát, s ha nem lesz döntő változás, akkor a jelenlegi helyzet csak a kommunista Európa szolgaságában nyerhet beteljesülést. Hacsak a szabad világ szinte az utolsó pillanatokban nem indul meg kiharcolni az európai integrációt és azzal az Egyesült Európa függetlenségét. A könyv öt részből áll. Az első rész a nemzeti királysággal foglalkozik. Bemutatja az ország küzdelmeit a német-római és a bizánci császárságokkal szemben. Kiértékeli az ország helytállását. A második rész végigkíséri az Anjou-királyok, Zsigmond és Mátyás uralmának korszakát, Hunyadi János kormányzóságát, azt a hősi kort, amikor Magyarország volt a kereszténység pajzsa. A harmadik rész a török hódoltság sötét éjszakáját varázsolja elénk, míg a negyedik rész a várt felszabadítás helyett a Habsburg-német uralmat mutatja be s Rákóczi és Kossuth szabadságharcaiban méltatja a nemzet ellenállását. Az ötödik rész az orosz megszállás előzményeivel és súlyos következményeivel foglalkozik 1980. MÁRCIUS és az 1956. évi szabadságharc őszinte története után mérleget von a jelenkori adottságokról. Külön fejezet foglalkozik a Helsinki-i egyezménnyel és a szerző rámutat arra, hogy az emberi jogok védelmének propagandaszólama mögött alapjában véve az történt, hogy most már nemzetközi egyezmény keretében erősítették meg és állandósították a hadviselés jaltai határozatait és Európa megosztását. A könyv utóhangja összefoglaló vészkiáltás az egységes Európa függetlenségének helyreállítása érdekében és követeli az európai nemzetek nyelvének, kultúrájának és szabadságának biztosítását. Ezzel az angol nyelvű magyar történelmi áttekintéssel olyan könyvet adhatunk a második és harmadik generációs és immár inkább angol nyelvet beszélő fiaink és unokáink kezébe, amelyik megvédi a magyar múltat az ellenséges propaganda sok rágalmazó hazugságával szemben, s nemzetünk jelentőségét európai szintre helyezi. A magyar tragédia azonos valamennyi keleteurópai nép sorsával, bár a második világháború alatt az egyes nemzetek különböző utakon jártak. A lengyelek nyugati szövetségben véreztek, Románia két fronton is harcolt. Bulgária sohasem fordult a Szovjetunió ellen, Jugoszlávia szinte feláldozta magát nyugati érdekekért. Másrészt Csehország ellenállás nélkül hagyta, hogy Németország megszállja. Mi magyarok együttműködtünk Németországgal a keleti veszedelemmel szemben. Mégis egész Kelet- Európa ma orosz gyarmatterület. A közös nevező a népeknek e nagy tragédiájában az, hogy Európát két nem-európai hatalom kijátszotta. A jövő csak az Egyesült Európa függetlenségében található meg és ebben az Európában a szovjet-orosz imperializmus alól felszabadult nemzeteknek és Ukrajnának is helye van. A könyv öt térképet tartalmaz. Időrendi áttekintés, a felhasznált források jegyzéke, valamint tárgy és névmutató segítik a részletek iránt érdeklődőket, magyar olvasókat és magyarbarát külföldieket egyaránt. Adjuk Török Béla dr. könyvét azok kezébe, akikben megvan a jószándék, hogy a jelenkor ijesztő ítélkező szava ellenére tiszta megvilágításban akarják megismerni magyar sorsunkat, múltunkat és jelenünket. KRÓNIKA 35