Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
Yves de Daruvár: A trianoni korszak hat évtizede (Részletek a párizsi „Le Monde” napilapban megjelent cikkből.) Az első világháború győztes nagyhatalmai (Entente) és Ausztria 1919. szeptember 10-én írták alá a Saint-Germain-i békeszerződést. Kilenc hónappal később, 1920. június 4-én került sor a Magyarországot feldaraboló trianoni békeszerződés aláírására. Ez a két okirat letörölt Európa térképéről egy négyévszázados birodalmat és megfosztott történelmi határaitól és népközösségi, kulturális egységképletétől egy ezeréves királyságot. Hatvan évvel a kontinensünk sorsát oly nagymértékben meghatározó események után, eljött az ideje annak, hogy kérdéseket intézzünk önmagunkhoz az Osztrák-Magyar Birodalom megsemmisítésének következményei felől. Fogalmazzuk meg egy mondattal: katasztrofálisak voltak ezek a következmények. Még mindig, az 1980-ik év Európájában is ezek hatása alatt vagyunk, s ezért kell hangsúlyozottan kiemelnünk Anthony Eden volt angol államférfi ítéletét, amelyet a második világháborút követően hozott nyilvánosságra: „Az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlása nagy szerencsétlenség volt az európai békére. Mennyire megnyugtató lenne az, ha azok a nemzetek, amelyek ezt a Birodalmat alkották, egy napon újra egymásra találnának egy harmonikus közösségben.” (New York Times, 1950. október 6.) Valóban mi is történt Közép-Európában az első világháborút követő években? Az az óriási egység, melyet a kettős monarchia képezett (1914-ben ötvenkétmillió lakossal 676.250 négyzetkilométer területen), lecsökkent egy hat és fél millió lakosú és 80 ezer négyzetkilométer területű Ausztriára, egy gazdaságilag nehezen életképes ,,torzszülöttre”, egy tizenhárom és fél millió lakosú és 140 ezer négyzetkilométer területű Csehszlovákiára, mely mesterségesen összevonta a cseheket és a szlovákokat, akiket nyelvi rokonságukon kívül semmi egyéb sem egyesített, és bekebelezett egy jelentős német (hárommillió, azaz több mint a szlovákok száma), valamint magyar (közel egymilliós) kisebbséget; s végül egy — akkoriban — nyolcmillió lakosú és 93 ezer négyzetkilométer területű Magyarországra, mely elvesztette területének kétharmad részét: óriási számú magyar kisebbséget (több mint négymillió személyt) csatoltak Csehszlovákiához, Jugoszláviához, Ausztriához és főleg Romániához. Az 1921-ben Sopronban megtartott népszavazáson kívül semmi más nem szentesítette, illetőleg ez a részleges népszavazás is csak cáfolta ezt az önkényesen kitervezett, majd pedig a párizsi, a londoni és a washingtoni minisztériumi hivatalokban eldöntött feldarabolást. Ne feledjük, hogy a háború alatt éppen az Entente hangoztatta a nemzeteknek azt a jogát, hogy szabadon döntsenek a sorsuk felett. Ezt a jogot ugyanez az Entente nyíltan megsértette, amikor megtagadta, hogy a békéről minden érdekelt meghallgatásával tárgyaljanak, s ezt követően népszavazás határozzon a népek állami hovatartozásáról. Vádak a Monarchia ellen Melyek azok a vádak, amelyek jogossá tehetnék az Osztrák-Magyar Monarchia ellen hozott döntéseket? Vegyük sorba az ellenséges propaganda közismert vádpontjait. „Németország oldalán a Monarchia egyike volt a háborús uszítóknak.” Közelebbről kellene megvizsgálni a Szövetségesek és a Központi Hatalmak felelősségét ebben a nagyon is vitatott kérdésben. Egy biztos, hogy Versailles-ban nem határozták el Németország feldarabolását, mint ahogyan ez megtörtént az Osztrák-Magyar Monarchiával Saint-Germain-ben és Trianonban, sőt részleges német területi rendezéseket még a népszavazás is jóváhagyott. (Schleswig, Saar-vidék, Szilézia.) „A Monarchia reakciós állam volt, mely elavult és korhadt államigazgatási rendszerre, a hadseregre és az egyházra épült.” (Ez a nézet igen elterjedt Franciaországban.) A korszerű demokratizálódás azonban már folyamatban volt. Egyébként a későbbiekben Középkelet-Európában az Entente támogatásával olyan újnak nevezett ,,demokráciák” kerültek hatalomra, amelyek nemzetiségi politikájukban sokkal inkább „reakciósok” voltak, mint a régi Magyarország, tehát az Entente-nek nem volt központi problémája az, hogy megszüntessenek egy rekciós 1980. JÚNIUS KRÓNIKA 3