Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Dr. Vatai László: Szabálytalan könyvről írok. Németh László Homályból homályba két hatalmas kötete van a kezemben. Halála után, 1977-ben kiadók, lektorok, örökösök hozták napvilágra, bár a könyv kiadását még ő tervezte meg, s 1968-ban előszót is írt hozzá. Mindenképpen szabálytalan könyv, pedig csak tökéletes írásokat szokott kiengedni a kezéből. Talán az egész magyar irodalom legigényesebb embere volt. Miért szabálytalan ez az írása? Azzá teszi létrejöttének több évtizedes ideje, a szembeszökő sok kihagyás, amit nem írt meg, vagy amit kihagytak belőle, végül a hozzácsapott más természetű néhány tanulmány is zavaróan hat. A Homályból homályba életrajzi könyv, születésétől 1956 októberéig követi nyomon az eseményeket. Első felét 1943-ban írta, a Tanúévek még korábbiak. A második kötet, az összeomlás utáni rész, 1958-ban jött létre. A könyv kihordási ideje több mint húsz esztendő, s ráadásul, részletekben látott napvilágot. Eleitől végig tipikus németh-lászlói írás, de az időbeli távolságok megérződnek rajta. Jellemzőek a kihagyások is. Kimaradt az első kommün, helyette egy idegen betétet találunk. Mit köszönhetek a Toldy-reálnak? Nem beszél a második világháború összeomlásáról sem, hiányzik Pest ostroma és az oroszok megjelenése. S ami a legfeltűnőbb: 1956-ról és az utána kialakult világról egy szót sem mond, október 20-val zárja le az életrajzát, pedig könyvének ezt a részét 1968-ban írta. Szabálytalanná teszik a könyvet a hozzácsapott tanulmányok is: A megölt költő, Móricz Zsigmond és a naplótöredékek. Érthető, hogy halálára készülve, még egyenetlenségek árán is, mindent be akart takarítani ebbe a két kötetbe. Az életrajznak, tehát a tulajdonképpeni könyvnek az igazi címe Magam helyett, a Homályból homályba összefoglaló címként került rá, talán utolsó üzenetnek szánta olvasói és egész népe felé. Szabálytalan könyv alapján, természetesen, csak szabálytalanul lehet írni Németh Lászlóról. Szabályos tanulmány lenne: könyveiből bemutatni ezt a hatalmas elmét, életműve értékeit és életútját a magyar világban. A szabálytalan pedig: tárgyalt életrajza alapján megközelíteni és megrajzolni addigi ténykedését és sajátosságait. Ebben a tanulmányban nem a teljes Németh Lászlóról beszélünk, hanem csak életrajza elemzése nyomán sejtetjük élete és műve addigi szintézisét 1956-tal bezáróan. Az emigrációs irodalmi viszonyok közt ez sem könnyű feladat. Itt nincs biztos mérték, és százféle cél homályosítja a tiszta látást. A szolgálat (s persze a hiúság) ujjongva üdvözöl minden irodalminak vélt megnyilatkozást, míg a felvert porban elsikkadnak az igazi értékek. Most, Németh Lászlóról szólva, a XX. századi magyar irodalom csúcsa lesz a mérővessző: Ady Endrével, Móricz Zsigmonddal, József Attilával és Illyés Gyulával együtt. Életművük és nagyságuk méri Németh Lászlót. A mércét ő maga se tartotta soha alacsonyabbra. Még akkor is ezt kell tennünk, ha másfajta alkatról van szó, ha mások az eszközei és teljesen elütő módszerekkel dolgozik is. Egyikükmásikuk mellett néha gyerekesnek hat, de a sziklát azért ő is felgörgeti a csúcsra. A magyar irodalomban senki sem tudott árnyaltabban gondolkozni nála. Ez az egyik ereje, de a monumentális tompítója is. AZ EMBER Ez a szabálytalannak minősített életrajzi könyve nagyon árulkodik. Kezdettől fogva hajlamos volt a kitárulkozásra, most a végső biológiai, idegrendszeréhez kötött lelki és szellemi világát mutatja meg. Lelki eredetű testi életmozzanatok is feltűnnek, tehát az egész ember. Leginkább még szellemi háttere marad homályban, a világirodalom, ahogy könyveken keresztül és elszabadult szellemi mivoltában hat. Pedig ő minden hullámra kifeszített antenna volt, s kevés olvasottabb ember lehetett nála a magyar irodalomban. Könyvében erről is beszél, de nem ezt tartja primér fontosságúnak. Biológiai-lelki alkatából pároztak elő a művei, a minden percben összetörni kész túlfinom szerkezet szülte őket. Könyvei is elégették volna az életét, ráadásul aktív részt vállalt a magyar társadalom és modern emberi lét alakításában is. Egy regény vagy dráma még teljes magányban is megszülethet, s ez a fej- Homályból homályba — Tanulmány Németh László életrajzi könyvéről — 4 KRÓNIKA