Krónika, 1981 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

Képtelennek látszó állításomat megpróbálom ésszerű érvekkel igazolni. Minden iskolásfiú igen jól tudja, hogy mi a relatív idő, tudja, hogy egy esemény­telen hét az emberi emlékezetben sokkal rövidebb idő­nek rémlik, mint egy eseményes nap. Kár, hogy nem szoktunk beszélni relatív térről is, akkor biztosabban éreznék: egy üres szoba jóval kisebb, mint ugyanaz a szoba berendezve. Aki nem hiszi el, legközelebbi költöz­ködéskor figyelje meg, hogy mennyire kitágul egy lakás, mihelyt a bútorok helyet foglalnak benne. Miért tágul ki, legalább az emberi szem számára? Nyilván mert sok minden kerül bele, amihez emlékeink fűződnek, amin a szem szemlélődve megállhat, mert élettel, emberi alkotá­sokkal, életünk szokott bútordarabjaival telt meg. Xavier de Maistre pompás utazását szobája körül nem írhatta volna meg egy üres cellában, bármily tágas lett volna is az. Egy nagy és gazdag élet emlékeivel, válto­zatos bútorokkal, képekkel, szobrokkal teli szoba nagyobb, mint egy ötször akkora táncterem. Több néz­nivaló van benne. Helyettesítsd a szoba helyébe az országot, a bútorok és a képek helyébe a tájakat és emberi alkotá­sokat és rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy ha tudatossá tesszük, hogy mennyi minden van Magyarországon, ha kifejezzük tájaink változatosságát, városainak sokféle­ségét, ezzel az országok nagyobbá tesszük magunk előtt. Minthogy a szó szubjektív értelmében nagy az, amihez sok képzet kapcsolódik, tágas az, amiben sokféle változat foglal helyet. A magyar föld földrajzi valósága azért szűk s ezáltal a magyar haza azért kicsi legtöbbünk számára, mert nem nagyon ismerjük tartalmát. Éppen ezért, ha valaki a magyar tájak sokféleségét megpróbálja tudatosí­tani önmaga előtt, szépségüket megpróbálja kifejezni, mondanivalójukat megpróbálja megérteni, nem csupán a maga gyönyörűségét szolgálja. Hanem tágítja és nagyobbítja az országot is. Annak, aki jól ismeri Ma­gyarország részeinek képét, tájainak gazdagságát, váro­sainak jellegét, a hazai föld szebb lesz, tágabb lesz, nagyobb lesz, tehát kedvesebb is lesz. Több féltése és több terve fog kapcsolódni ehhez a szóhoz: Magyar­­ország. E több féltés és több terv, több védenivaló és több alkotnivaló elemeiből tevődik össze az, amit a szó legtisztább értelmében nevezhetünk hazafiságnak. (Részlet Szabó Zoltán „Szerelmes földrajz” című könyvéből, annak 21-ik fejezetéből. — A könyv először 1942-ben Budapesten jelent meg, majd 1964-ben a Hungarian University Association, Inc. — Occidental Press ismét kiadta.) A sárospataki kollégium nagykönyvtárának terme. Klasszicista stílusban épült. SZAVAZZON AZ OLVASÓ. — A Krónika sorsáról van szó, amihez Olvasóinknak is hozzá kell szólniok. — E számunk 40 oldalon jelenik meg, mert csökkenteniünk kellett a költségeket. Viszont cikkeinket apróbb betűkkel és sűrűbb sorokkal szedtük, s így a közölt szöveg terjedelme nem változott lényegesen. Olvasóink megértő támogatásától függ, hogy a Krónika mielőbb a már megszokott keretben jelenhessék meg. Az utóbbi hónapokban, minden számunkban rendszeresen megismételtük a Szerkesztőség előrejelző figyel­meztető szavait, s most azt kérjük kedves Olvasóinktól, mérlegeljék a lehetőségeket, mit tudnak tenni a Krónika, a magyar betű jövője érdekében. Hónapok óta ezt írtuk szerkesztői üzeneteinkben: ,,A jelenlegi infláció, gazdasági helyzet nehéz gondok elé állította a Krónikát Legfőbb támasza a torontói Kultúrközpont, s öt év munkája után azt reméli a Szerkesztőség, hogy kedves Olvasóink — az eredmé­nyek láttán — áldozatkészen segítenek a terhek megosztásában." — „Egy folyóirat fennmaradását, vonzóerejét nemcsak a kitűnő Író­gárda biztosítja, de szükséges az öntudatos, áldozatkész olvasótábor támogatása is.” A legnagyobb támogatás az, ha minden Olvasónk segít az olvasótábor kiszélesítésében. Szavazzon az Olvasó, újítsa meg előfizeté­sét, támogassa a Krónika sajtóalapját, (amit nyilvánosan nyugtázunk), adjon új címeket, ahová mutatványszámokat küldhetünk, és szerezzen új előfizetőket barátai között, akik ragaszkodnak a magyar betű külföldi fennmaradásához. Magyarságtudatunk megőrzésében a Krónika hivatást teljesít. KRÓNIKA 5

Next