Krónika, 1982 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Megemlékezés Alföldi Andrásról A közelmúltban, 86 éves korában hunyt el Alföldi András az amerikai Princetonban. Vele a régészet, különösen a római kor történetének egyik legnagyobb szaktudósa távozott az élők sorából. Alföldi András 1895-ben született Pomázon. 1919- ben végezte el a Budapesti Egyetemen a régészetet. Utána négy évig a Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályán dolgozott. 1923-ban nevezték ki a Debreceni Egyetem professzorának, ahol ókori történelmet adott elő. Innen újra a Budapesti Egyetemre került, ahol ré­gészetet tanított. 1948-ban hagyta el hazáját és először a Berni, majd a Bázeli Egyetemen folytatta régész-pro­fesszori hivatását, míg végül 1955-ben a Princetoni Egyetem hívta meg előadó-professzorának. A száraz adatok mit sem árulnak el abból a sok küzdelemből, szenvedésből, ami mögöttük meghúzódik. Mint önkéntes harcolt az első világháborúban, ahol sú­lyosan megsebesült. Mind az 1919-es Tanácsköztársaság idejében, mind pedig az 1948-as kommunista hatalom­­átvételkor elveszti állását, s kénytelen Nyugatra menekülni az üldözések elől. Élete utolsó éveit súlyos betegen (rák) tölti. Mindez életfelfogásán, életművén nem észlelhető: utolsó napjaiig dolgozik, nem lankadó tudományos lelkesedéssel, így magyarázható meg hatalmas életműve, amit hátrahagyott: 24 könyv, több mint 300 tudományos kiadvány. Tudományos munkásságát odahaza éppen úgy, mint külföldön elismerték: nyolc Tudományos Aka­démia választotta meg tagjának, több egyetemtől kapott díszdoktorátust, számos nemzetközi kitüntetést kapott, s többek között a “Pour le Mérite”-rendnek birtokosa. Munkásságának központjában a római birodalom történelmének kutatása állt. Ezen a téren új kutatási eredményekkel, felfedezésekkel gazdagította a tudományt. Legnagyobb érdeme, hogy a római történelem belső erőinek, meghatározóinak feltárásához felhasználta a régészet minden eszközét: nemcsak az írott hagyományokat, történelmi munkákat, adatokat tanulmányozta, hanem a művészet és a numizmatika objektív érveit is. Elve volt: egy történelmi korszak lelkének, szellemének megértéséhez szükségünk van arra, hogy­­ „annak a korszaknak minden emlékét szemügyre vegyük s így közelíthessük meg a történelmi objektivitást. ” Otthoni munkássága alatt adta ki kétkötetes főművét: ,,A római uralom virágzása és megszűnése Pannóniában” című munkáját (1926). — Ugyancsak ebből az időből való a ‘‘Római kori régészeti emlékek a Kárpátmedencében” (1930) című összefoglaló munkája. Érdeklődéssel fordult a magyarokkal rokon és az egykori Pannóniát meghódító hunok történetének tanulmányozása felé, akikben a Római Birodalom egyik megdöntőjét látta: ..Hun régészeti emlékek Pannóniá­ban" (1932). Pannonia római kori emlékeit olyan szem­pontból is vizsgálta, mint amelyek hozzájárultak a táj latin jellegének kialakulásához és amelyek a magyar honfoglalás után is éreztették hatásukat. („Pannonia latin jellege” 1936.) — Megírta ,,Budapest az ókorban” című munkáját (1942) és foglalkozott a románok által hirdetett dák-római folytonossági elmélettel, amelyet megcáfolhatatlan érvekkel utasított vissza (1944). Az emigráció nehézségei, csalódásai sem törték meg munkaerejét: egymás után adta ki világhírű munkáit kedvenc munkakörében, a Római Birodalom történetéből. Legismertebb művén, a „Julius Cézár"-on (1974) még élete utolsó napjaiban is dolgozott, javít­gatott, bővített rajta. Halála előtt négy nappal így írt kiadójának: ,,Cézár-könyvem új kiadásán még mindig dolgozom, küldöm rövidesen a kiegészítő fejezeteket” ... Csak a halál tudta a nagy tudós kezéből a tollat kiütni, sem betegsége, sem fájdalmai nem tudták benne a tudományért rajongó embert legyőzni. Alföldi András megvalósította a legnagyobbat, amit e földi életben tehet az ember: utolsó leheletéig dolgozott, mégpedig soha el nem lankadó lelkesedéssel azon a munkaterületen, ahová — úgy érezte — a Gond­viselés állította. Ezért érdemli meg teljes tiszteletünket és elismerésünket, — nemcsak mint világhírű tudós, hanem mint emberi példakép is. Emlékét megőrizzük! Transsylvanus Dr. Halász János Könyvtár őszi és téli órarendje: kedd, csütörtök és péntek: 9-5 óra, szerda: 12 — este 7 óra; szombaton 10 — 12 óra és vasárnap du. 3­— 7 óra. 1982. JANUÁR MAGYAR KÖLTŐK VERSEI ANGOL NYELVEN Ady Endre ......................................................... $12.00 Petőfi Sándor ..................................................... $10.00 József Attila .......................................................... $9.00 Beszerezhető: a KRÓNIKA címén KRÓNIKA 19

Next