Krónika, 1982 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
Kostya Sándor Az európai forradalmi feszültség 1848 elején először Franciaországban vezetett nyílt kirobbanáshoz. A február 24-i párizsi forradalom győzelmének hírére Bécsben is feszültté vált a helyzet. A magyar országgyűlés Pozsonyban tanácskozott,ez volt az utolsó a rendi országgyűlések sorában), s Kossuth Lajos, aki már hetek óta készült, hogy azurópai mozgalmak várható fellendüléséhez kapcsolja a magyar reform ügyét, azonnal cselekedett. Leküzdve az aggodalmaskodók ellenállását, március 3-án ,,felirati javaslatot" fogadtatott el az alsótáblával. Alkotmányt követelt a birodalom népei számára, Magyarországnak pedig felelős minisztériumot, valamint az alsótábla által már elfogadott polgári reformok azonnali jóváhagyását és bevezetését. Kossuth arra törekedett, hogy a meginduló forradalmi átalakulás nemesi vezetését biztosítsa és elejét vegye a párizsihoz hasonló véres népforradalom kitörésének. A bécsi császári udvar azonban nem értette meg az idők szavát: a főrendi táblát a „felirat" felterjesztésének megakadályozására utasította, maga pedig arra készült, hogy feloszlatja az országgyűlést, és katonai önkényuralom alá helyezi a forrongó országot. Ilyen körülmények között következett be március 13-án fitt kifái a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 2. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 19. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség! A cenzúramentes márciusi röpcédula. 1982. MÁRCIUS a bécsi nép forradalma. Metternich kancellár elmenekült, s a gyámoltalan császár kénytelen volt alkotmányt ígérni birodalma népeinek. Bécs népének forradalma újabb lökést adott a magyar átalakulásnak is. Kossuth március 14-én felszólította az országgyűlést, hogy tartsa kezében a mozgalom gyeplőjét, s javasolta, hogy a március 3-i „feliratot" küldöttség útján juttassák el az uralkodóhoz. Pozsony ekkor már az országban kiütött parasztmozgalmak híveivel volt tele, forrongott maga a város is, különösen az ifjúság, s ebben a légkörben az országgyűlés készséggel hozzájárult Kossuth minden javaslatához. Az ország szívében, Pesten is sorsdöntő események következtek be: a fiatal költők, írók, művészek és az egyetemisták soraiban már a párizsi forradalom hírének vétele óta izzó volt a hangulat. A Pilvax-kávéházban már 1846 óta Petőfi köré csoportosult az ifjúság. S e döntő napokban e kis csoport volt az élő, dobogó szív: az egész főváros reformlázban égő hangulatának a megszemélyesítője. Jelszó volt és riadóztató lelkiismeret, mely a szabadság eszméjét és a visszakövetelt nemzeti függetlenség ígéretét tűzte a „Fiatal Magyarország” zászlajára. A Pilvax-kör tehát tettekre készült, s a tennivalók formáját is megtalálták, amikor Kossuth a Pilvax-körön keresztül azt kérte, hogy a főváros népe aláírások gyűjtésével támogassa az országgyűlési ellenzék követeléseit. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat elindító, többségükben a „Fiatal Magyarország" köréhez tartozó írók, értelmiségiek és egyetemi hallgatók voltak. Ismertebb tagjai: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Jókai Mór és Pálffy Albert. Ők szövegezték az „Ellenzéki Kör" felkérésére a radikális ifjúság tizenkét pontját, amelyben szerepelt a sajtószabadság, a felelős minisztérium, az évenkénti népképviseleti alapon összeülő országgyűlés, a vallásegyenlőség, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, az úrbéri terhek eltörlése, a politikai foglyok szabadonbocsátása, nemzetőrség létesítése, az egyesülés Erdéllyel és a katonaság felesketése a magyar alkotmányra. A Nemzeti dal születéséről így emlékezik Petőfi: „A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az addigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti felkötőt varrt magának." (Lapok Petőfi Sándor naplójából.) Kéry Gyula a márciusi napok lázas készülődéseiről ad beszámolót „A magyar szabadságharc története napi krónikában" s többek között ezeket mondja: „Pesten a külföldi események híre és sikere gyors cselekvésre serkenti a reformmozgalom vezetőit, akik naponkint a Pilvaxbeli asztal köré gyűlnek... De a közélet más kitűnőségei is szívesen benéznek a A márciusi ifjak KRÓNIKA 3