Krónika, 1983 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

Ontario tartomány kormánya nevében őszinte jókívánságaimat fejezem ki Olvasóiknak a karácsonyi ünnepek alkalmából. Az évnek ebben az ünnepélyes és örömteljes napjaiban különböző származású, kultúrájú és különféle nyelveken beszélő emberek osztoznak a szeretetben, az adakozásban és újult reményektől eltelve nyújtanak segítő kezet egymásnak az egész világon azért, hogy megvalósuljon az emberiséget átfogó testvériség és jóakarat. Fogadjuk meg mindnyájan, hogy ez a nagylelkűség és együttérzés mindvégig megmarad szívünkben és gondola­tainkban, ami által lehetővé válik, hogy a népek nagy családja végül is elérje az áhított békét a Földön. Ebből az alkalomból kifejezem köszönetemet azért, hogy tetteikkel és lelkesedésükkel olyan jelentős mértékben járulnak hozzá tartományunk és hazánk fejlődéséhez és kívánok mindnyájuknak nagyon boldog karácsonyi ünnepeket valamint sok sikert az új esztendőben. William G. Davis ..................................................................................................................................................................................... TANULMÁNYI NAPOK LUGÁNÓBAN A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör október végén, immár hetedszer rendezte meg nagysikerű tanulmányi napjait Dél-Svájc egyik legszebb klimatikus üdülőhelyén, Lugánóban. A téma ezúttal, a három részre tervezett magyar történelmi ciklus, a Gesta Hungarorum második fejezete volt. A világ minden tájáról összesereglett előadók a Mohácstól a kiegyezésig terjedő időszak magyar és közép­európai problémáival foglalkoztak. • • A bécsi Hanák Tibor ,,­Történetfilozófia és magyar történetszemlélet” című előadása, sok aktuális világszemléleti problémát vetve fel, kitűnő bevezetőnek bizonyult. Mainz József freiburgi egyetemi tanár (turkológus): ,,A magyarországi török hódoltság főbb jellemvonásait” dolgozta fel be­­lebilincselő újszerűséggel!) nem a mi, hanem az Ozmán Birodalom szempontjából! Illyés Elemér, akit könyvei révén mindnyájan jól ismerünk, megrázó képet festett a „Nemzetőrző Erdély” XVI-XVII. századi, de mai állapotáról is, felhíva a figyelmet a Kádár-rendszer súlyos mulasztásaira és az emigráció egymást keresztező akcióira is. A Puerto Rico­­ban élő Sánta-Pintér Gyula (betegségére hivatkozva) le­mondta ugyan szereplését, de elküldte felolvasásra „A magyar nemesi vármegye élethalálharca a török megszállás korában” című, jogtörténeti tanulmányát. Kocsis Gábor, az ismert németországi író-költő, „Erős várunk nekünk az Isten” címen, nagy alapossággal és lelkiismeretességgel dolgozta fel a magyar reformáció történetét, a Vatikáni Rádió szerkesztője, számos filozófiai munka szerzője, Szabó Ferenc S.J. pedig az új kutatások tükrében mutatta be „Pázmány és a katolikus megújulás" jellemvonásait és jelentőségét. Az 1983 márciusában elhalálozott Dénes Tibor Rákóczi-előadását („Cum Deo pro patria et libertate”) a vezércikkeiből és történelmi tanulmányaiból ismert Cser­­nohorszky Vilmos bővítette monumentális, modern, az eseményeket világpolitikai összefüggéseikben tárgyaló körképpé. A bécsi Deák Ernő professzor igen érdekes analízist adott („Széchenyi és Kossuth hatása a nemzeti tudat alakulására"), részletesen elemezve két nagy történelmi szereplőnk karakterét és ellentéteit. A berni Keleteurópai Könyvtár igazgatója, Gosztonyi Péter, a hadtörténész szempontjából foglalkozott „Az 1848-as szabadságharc honvédségével” — külön kitérve a Görgey körüli évszázados vita részleteire és mai állására. Az előadássorozatot a londoni Péter László fölényes tudással összeállított, elegáns és szubtilis jogtörténeti dolgozata zárta („Ország és királya a 67-es kiegyezésben”), melyben sok, eddig ismeretlen szempontra és tényre hívta fel a hallgatóság figyelmét. • Az ötnapos konferencia gerincét képező, történelmi újraértékeléseket azonban más, érdekes programok is gazdagították. A Magyarországról véletlenül „becsöppent” Szállási Árpád orvostörténész, a maga ellentmondásosságában (nem kerülve meg a kényes kérdéseket sem) mutatta be személyes barátja, Illyés Gyula alakját, és sikerült levetíteni egy, 1981-ben, a költőről készült filmet is. Nagy Alajos, szép kazettákkal és saját tárogatójátékával illusztrált előadásában foglalkozott 22 KRÓNIKA

Next