Krónika, 1985 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

miniszteri oklevéllel és KISZ KB zászlóval tüntették ki. Az Itt-Ott ideológiai elfogultságára mi sem jellemzőbb, minthogy a külföldi magyar nyelvű iskolák felsorolásánál a kaszli Magyar Gimnáziumot meg sem említették. Ilyen szellemet sugároz az anyanyelvi konferenciások „Olvasókönyve”, ahol karácsonynál Jézus születése kimaradt és a könyv mellékleteként közölt térképen a trianoni ország­határokon túli városok magyar neve még záró­jelben sem szerepel! Hasonló szellem nyilatkozik meg az Itt-Ott köréhez tartozó Várdy Béla történész cikkéből, aki hazai História idei 2. számában „Magyarok az Egyesült Államokban” c. cikkében azt kifogásolja, hogy a cserkészek ,,az erős magyar nacionalizmust képviselik... és a magyar történelem és földrajz tanításánál pl. még mindig Nagy-Magyarországot veszik alapul...” Mintha nem tudná, hogy a több mint ezeréves magyar történelmet nemigen lehet beszorítani a szűk trianoni határok közé. Azt is nehezményezi, hogy némelyek ,ideiglenes jelenségnek” tekintik a jelenlegi határokat és a szov­jet kommunizmust Magyarországon. Válaszként idézhetjük Csurka István otthoni drámaíró levelét, amelyet az írószövetség elnökének írt: „...semmi sem örök. Az idő méhében mindig készül valami. Ki tudja, egyszer talán háború nélkül is rákényszerülnek az európai nemzetek közös dolgaik béketárgyalás erejű átrendezésére...” Érdekes párhuzam, hogy amíg az anyanyelvi konferenciások Olvasókönyvében meg sem említik 56-ot, ugyanakkor otthon a 25. évfordulón kéziratos (szamizdat) kiadásban 76 író ezer oldalas Bibó Emlékkönyvben tiszteleg a Magyar Október élő emléke előtt! Csurka István az igazság elhallgatását „erkölcsi vétség”-nek minősíti, Sütő András szerint pedig „a rabszolgáknál is szánalmasabbak a szabad szolgák”. f "­ Veress Miklós: Koncert s ráció A MEGALÁZOTTAK ÉS MEGNYOMORÍTOTTAK JAVÁRA dalolj a szabadságról fiú dalolj a szabadságról fiú de tudd hogy hol vagy Dalolj az éhezőkért fiú dalolj az éhezőkért fiú van pénz ahol vagy Mi már csak i­t­t élünk fiú mi már csak itt élünk fiú te meg amott vagy mi csak i­t­t éhezünk fiú mi csak itt éhezünk fiú hogy te dalolhass Teneked tapsolnak fiú teneked tapsolnak fiú hullnak a könnyek Minket csak taposnak fiú minket csak taposnak fiú ha meg nem ölnek Ha egyszer itt é­lnél fiú ha egyszer i­t­t élnél fiú nem ott ahol vagy Szorulna torkod ám fiú torkod szorulna ám fiú hogy ne dalolhass Túl sok a pénzed is fiú kevés a pénzed is fiú ne add mi nincsen Mi már csak itt élü­nk fiú mi már csak i­tt élünk fiú máshol az Isten De te csak dalolj fiú (Megjelent az „Élet és irodalom” — Budapest, 1985. július 26-i számában. — Veress Miklós otthoni fiatal író, a „Mozgó világ” leváltott szerkesztője.) |__________________________________| 4 KRÓNIKA

Next