Krónika, 1986 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

Oltványi László: SZOVJET-OROSZ TÁMADÁS BUDAPEST ELLEN A kettévágott Európára nehezedő történelmi sors — alig egy évtizeddel a második világháború után — 1956-ban újabb háborús veszélyt rejtegetett. A júniusi poznani lengyel felkelés után a Szovjetunió húsznál több hadosztályt vonultatott fel a lengyel-orosz határon, a Kárpátoktól északra. Ehhez járult szeptemberben a szovjet haderő részleges mozgósítása, majd ezt követték október hó folyamán a nagyarányú csapatmozgások Ukrajnában, Romániában, Kárpátalján és Bulgáriában. A Magyarországot megszálló szovjet egységek megerősítésére már október 23-án további orosz csapatok lépték át Záhonynál a magyar határt. Minden jel arra mutatott, hogy Moszkvának messzemenő hadicéljai voltak, annál is inkább, mert a Szuezi-csatorna egyiptomi államosítása súlyos krízist idézett elő. Moszkva számíthatott arra, hogy Nyugat-Európa védekező erejét e krízis leköti, mert Anglia és Franciaország bejelentette közvetlen érdekeltségét a Szuezi­­csatorna térségében. Hiszen éppen október 23-án kezdődött el az angol-francia-izraeli titkos tárgyalás Párizs közelében, s e tárgyalás három napon belül, (talán éppen a magyar szabadságharc nem várt első sikereinek hatására), katonai egyezményhez vezetett. Október 29-én már bombaeső hullt Szuez körül a szovjet hadigépekkel felszerelt egyiptomi állásokra. A magyar nemzet kivívott szabadságának megvédésére azonban nem jutott hatásos segítség, sem Európa felől, sem az UNO nemzetközi, de a semlegességet tanúsító katonai megfigyelői részéről, s még Amerika is mozdulatlan maradt, ahol az elnökválasztás előkészítése bénította meg a cselekvés elhatározását. Ha nincs magyar szabadságharc, ki tudja, milyen messzire gördültek volna a vörös csillag her­­nyótalpas ágyúi... Az alábbi részleteket Oltványi László „Harcok Dél-Budapesten — 1956” című könyvének 103-114. oldalaiból idézzük. 1956. november 3. (Szombat) Az oroszok — Soroksár déli határában, reggel 7 órakor — Budapest lakossága számára élelmiszert szállító tehergépkocsikat fosztogattak, majd később a Fővárosba való bejutásukat próbálták megakadályozni. A teherautók átvizsgálása közben 11 kocsikísérőt gyilkoltak meg, miközben látszólag fegyvereket kerestek. Ez már Budapest újabb megrohanásának volt az előjátéka! Délelőtt 10 órakor megkezdődött az orosz csapatok előnyomulása Budapest felé. (Kecskemét, Cegléd, Kunszentmiklós felől.) 11 órakor kezdődött Tökölön Maléter Pál tárgyalása a szovjet katonai megbízottakkal, a szovjet csapatok kivonásának technikai kérdéseiről! (Lásd a térképvázlat bal szélén az első fekete nyíl alatt a ponttal jelölt helységet.) A Soroksár—Pestszentlőrinc között húzódó országút déli oldalán táborozó orosz csapatokat — melyek Budapestről vonultak ki előzőleg —, az éjszaka folyamán megerősítették és üzemanyaggal látták el. Csak ott több mint 60 nehéz tank, 14 sztalinorgona, 15 páncélos és több ágyú készült támadásra. 10 óra 30 perckor fogtuk az orosz parancsnoki­ páncélos rádióadóját, amely megerősítette a hírt, hogy az egész csoport menetkész állapotban van. Fel­derítőink állandóan úton voltak. Jelentéseiket térképen jelöltük kétóránként. A megfigyelők is fokozták figyelmüket a déli részek felé. A Soroksár déli útelágazásánál tüzér ütegeink közé 3 orosz tanknak sikerült betörni és ott nagy károkat okozni. (8 ágyúnk vált használhatatlanná.) Közben megélénkült az ellenséges repülőfelderítés az egész XX. és XXI. kerület felett. A pesterzsébeti HÉV-állomás közelében körülbelül 100 ember, főleg asszonyok és gyerekek álltak sorban kenyér­osztásra várva, amikor megjelent egy orosz felderítő repülőgép. A tömeg a házfalak mellé húzódott, amikor a repülőgép nagy kört írt le a levegőben, majd egészen alacsonyra ereszkedve, mélyrepülésből géppuskatüzet nyitott a várakozókra. Szerencsére a rosszul irányított lövések emberéletben nem okoztak kárt. A támadó gépet a csepeli légvédelmi ágyúk tüzelése zavarta el. Körzetünkben riadókészültséget rendeltem el. Megerősítettük a rádiósok figyelő szolgálatát és a telefonosok létszámát. A helyzetről óránként ad­tunk jelentést Nagy Imrének, aki teljes mértékben a mi híradásunkra támaszkodott Budapest déli irányában történő események elbírálásánál. Ezen a napon az egész országban megélénkült az orosz csapatok mozgása. Solton keresztül 2 mongol páncélos hadosztály vonult Budafok felé. Ezzel nyugat felől is körülzárták a Fővárost. Más részek Mohácsot és Pécset érték el. Vadászbombázó gépek szálltak le Pápa, Szentkirályszabadja, Debrecen és 8 KRÓNIKA

Next