Krónika, 1992 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

Hová lett a bánhidai milleneumi Turul emlékmű? Bécs felől vonaton, vagy autóval Magyarországra érkező idegen előtt a kisalföldi síkság elhagytával Tata után impozánsan emelkedik ki a Gerecse hegység déli vonala és rajta a hatalmas Turul madár kiterjesztett szárnnyal mindig készen, hogy felemel­kedjen a szabad magyar égbe. Száz évvel ezelőtt állította fel Komárom vármegye a honfoglalás és a bánhidai ütközet ezeréves emlékére. Azóta évtizede­ken keresztül fogadta az ősmagyar legendák mitoló­giai Turulja az európai vendéget, egyszerre ébresztve benne a kérdést és sugalva a választ: „Mi ez, ilyet még eddig nem láttunk” és burkoltan „Mi is a magyar? Ez talán még­sem olyan mint a többi.” És ez az emlékmű, mely 1944. december 27-től 1945. január 25-ig egy hónapon keresztül válasz­vonalként tartotta szét a nyugati német és a keleti orosz haderőt le a régi Vasúti utcán át a katolikus templom irányába és állt ki német, orosz megszállást, most eltűnt. És a hegy tetején egyedül ágaskodik egy a hetvenes években kezdeményezett, de sorsszerűen félbemaradt bánya-akna váz otromba alkotmánya. Hová lett a bánhidai Turul madár? Ki vitte el? És vajon miért? Vajon a mai Komárom megyei bizottság azért vetette le, hogy felújítsa 1996-ra, a honfoglalás ezerszázéves jubileumára? Vagy éppen ezzel szeretnék még mindig elhitetni a magyar néppel, hogy a magyar honfoglalás és a Tata medence magyar története nem 896-ban, hanem 1945-ben az orosz megszálással, a 1992. DECEMBER kommunista világgal kezdődött és nem a bánhidai ütközet, hanem a már üres bányák története a mai felduzzasztott Tatabánya őstörténete? Ki a megmond­hatója? A helybeliek közül nem kevesen kommunista fondorkodást látnak még mindig mögötte. Ki tudja? Mindenesetre jó lenne tudni a bánhidai Turul madár sorsát és jövőjét. Amint Pusztaszer, vagy Alpár, úgy Bánhida és a bánhidai ütközet emlékműve is kell, hogy helyet találjon Magyarország térképén a jövőben is. Mi lett a Turul emlékművel? És vajon mi a zimonyi és dévényi emlékművekkel? Kik, miért és milyen elgondolással állították fel a milleneumi emlék­műveket, Pusztaszeren, Zimonyban, Dévényben, Bánhidán, Pannonhalmán és Budapesten a múlt század végén? Van-e ezeknek az emlékműveknek értelme még ma is? És ha van, mi? Volt-e az építészeti formáknak jelentősége? Mi volt, például, a Turul madár monda eredete, jelentősége, kultusza ezer évvel ezelőtt, ezer év alatt és ma? Van-e értelme a magyar nép ősvallása tudományos ismeretének és vallás­teológiai kiértékelésének a mai tudományos és teológiai módszertan fényében? Kérdezni lehet azt is, hogy volt-e bánhidai ütközet és ha igen, mi volt a jelentősége a magyar honfogla­lásban? Tévedett-e a múlt századvégi Komárom Ópusztaszeri Ezredéves Emlékmű A Bánhidai Ezredéves Emlékmű KRÓNIKA — 23

Next