Nemzeti Újság, 1987 (4. évfolyam, 1-22. szám)

1987-12-01 / 21. szám

1987. december 1. 3. oldal Külpolitikai szemle A csúcstalálkozó előtt December 7 a dátum December 7-re tűzték ki Reagan elnök és Mikhail Gorbacsov szovjet pártvezér nagy találkozóját Washingtonban, mikor is a rövid és közép hatósugarú atomfegyverek kölcsönös felszámolására vonatkozó egyezményt szándékoznak aláírni. A nyugati hírközlő szervek a találkozótól további leszerelési megegyezéseket is várnak. A szárnyaszegett elnök Ronald Reagan erősen megtépázva megy a csúcstalálkozóra, mert az Irán-Contra botrányt kivizsgáló szenátusi bizottság a napokban hozta nyilvánosságra jelentését, melyben az elnököt törvényszegéssel és elnöki feladatai súlyos elhanyagolásával vádolják. Reagan így erős nyomás alatt lesz, hogy Gorbacsovval egy egészen “látványos”, szenzációt keltő megegyezést hozzon létre. Gorbacsov sem áll jól Gorbacsov hitele sem valami magas az orosz nép szemében, mert politikai ellenfelei nyomására éppen legjobb hívét, a moszkvai kerület párttitkárát kellett menesztenie a novemberi pártkongresszus után. Ezért Gorbacsovnak is minden erejével arra kell törekednie, hogy Reagant alaposan rászedje és a Szovjetunió érdekeit szolgáló egyességet vigyen haza a Kremlbe. Ki kit fog becsapni? Ilyen körülmények közt fel kell tennünk a kérdést, hogy a két megingott pozíciójú szuperhatalmi vezér közül melyik fog igazi sikert felmutatni Washingtonban? A jelek arra utalnak, hogy a fiatalabb és erőszakosabb Gorbacsov annál is inkább, mert jól tudja, hogy Reagan úgyszólván minden áron meg akar egyezni és ezt ügyesen ki is fogja használni. Erre mutat az a tény is, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter két héttel a csúcstalálkozó előtt sürgősen Genfbe repült, hogy ott az utolsó akadályokat elsimítsa. Ezzel kapcsolatban több amerikai napilap aggodalmát fejezte ki, hogy Schultz a nagy sietségben nem fog eléggé vigyázni az Egyesült Államok alapvető érdekeire, különösen, ami a szovjet leszerelés megbízható ellenőrzését illeti. Genfben már megegyeztek George Scultz és Eduard Shevardnadze Genfben “sikeresen" meg is egyeztek a nagy csúcstalálkozón aláírandó egyezmény tartalmában, sőt részletes szövegében is: a szovjet négyszer annyi középtávolságú rakétát fog megsemmisíteni, mint Amerika, kölcsönös ellenőrzés mellett, így Nyugat-Európa is meg fog szabadulni a fenyegető SS20 szovjet nukleáris rakétáktól. Igen, de lehet-e a Szovjetben bízni? A szenátusban még megbukhat Washingtoni jelentés szerint az amerikai szenátus konzervatív tagjainak is súlyos ellenvetései vannak a tervezett atompaktummal szemben, s mivel annak életbe lépéséhez az amerikai alkotmány szerint a szenátus kétharmadának jóváhagyása szükséges, egyáltalán nem biztos, hogy Reagan ezt a többséget meg tudja szerezni. Számítani lehet arra, hogy a szenátus a tervezett szerződést módosítani fogja, s az a lehetőség is fennáll, hogy ezek a módosítások olyan természetűek lesznek, hogy a Szovejtunió azokat nem lesz hajlandó elfogadni, így a nagy csúcstalálkozó teljesen eredménytelen maradhat, bár ez csak hónapok múlva fog kiderülni. A csillagháborús tervek maradnak Reagan elnök mindjárt a genfi megegyezés után kijelentette, hogy Amerika az atomfegyverek kölcsönös leépítése ellenére sem fogja feladni csillagháborús előkészületeit, mert ez „túlságosan nagy ár volna”. “Amerika nem engedheti meg magának, hogy ne tegyen meg mindent, ami ennek a rakétavédelmi rendszernek a kifejlesztéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges”, mondta egy denveri hadiüzem munkásainak. Az ENSZ a tönk szélén áll Míg a szuperhatalmak így bájolognak egymással, a rossz emlékű Roosevelt elnök “nagy álma”, az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes anyagi csődbe jutott (az erkölcsi csőd már régen fennáll). Amerika az alapokmány szerint vállalt évi 608 millió dollár hozzájárulásából csak 142 milliót hajlandó kifizetni, ami azt jelenti, hogy a világszervezet fizetésképtelenné vált, és még a tisztviselők decemberi fizetésére sincs fedezet. Az öbölháború elhalványul Reagan és Gorbacsov nagy paktumára várakozva, a világsajtó szinte teljesen megfeledkezett a Perzsa-öbölben dúló háborúról. Pedig az iraki légerő rendszeresen támadja az Irán olaját szállító olajtankereket, az iráni ágyúnaszádok pedig sorra lövik Szaudi Arábia és Kuvait olajszállítmányait. Az iráni és amerikai flották közt is már több veszélyes konfrontációra került sor, Irak és az öbölmenti olajdús arab államok pedig ismét felvették Egyiptommal az egyiptomi-izraeli békekötés után nyolc éve megszakított diplomáciai kapcsolatokat, sőt katonai szövetségre is léptek vele, szóval a kör állandóan tágul... “Megsemmisítjük az amerikai flottát” Az iráni haditengerészet főparancsnoka egy tömeggyűlésen kijelentette, hogy az amerikai hajóhad jelenléte a Perzsa-öbölben “tűrhetetlen”, s mivel semmi jel nincs arra, hogy az amerikaiak maguktól távoznának, “az iráni haditengerészet kidolgozott egy teljes tervet az amerikai flotta megsemmisítésére”, melyet a közeljövőben végre fognak hajtani. Egyelőre nem tudható, hogy az iráni hadvezetés ezt hogy képzeli ... Nagy tüntetések Romániában Romániában ismét leszállították az élelmiszeradagokat, úgyhogy az egész országban valóságos éhínség uralkodik. Az elkeseredett lakosság Bukarestben és számos más helyen tüntetéseket rendezett, kiszivárgott hírek szerint Brassóban több mint 10.000 ember adott hangot tiltakozásának, románok és magyarok közösen. Az erdélyi bányákban a bányászok sztrájkba léptek. A román kormány mindent megtesz az események eltussolására. Újabb ásványkincsek Antarktiszban Antarktisz már eddig is felkeltette a nagy ipari országok érdeklődését hatalmas ásványkincseivel, melyek eddig kiaknázatlanok maradtak. Brazil tudósok most további nagy ásványleletekre bukkantak Antarktiszban. A Tűzföldtől délre működő bázisuk vasércet, urániumot, kőolajat és szenet fedezett fel a jéggel borított kontinensen.