Nemzeti Újság, 1994 (5. évfolyam, 1-31. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994. január 3. NEMZETI ÚJSÁG MAGYAR KERESZTÉNY MOZGALOM • •• // • Magyarország ______jövője_____ A MAGYAR KERESZTÉNY MOZGALOM célja a magyarság szellemi és gazdasági talpraállítása és szentistváni alapokra épült, keresztény erkölcsi elvek elvek szerint műkö­dő, modern magyar demokrácia létrehozása. Ennek megvalósítására Mozgalmunk részle­tes programot dolgozott ki, melyet a NEM­ZETI UJSÁGban folyamatosan közlünk. Ez a negyedik részlet. A MAGYAR KERESZTÉNY MOZGALOM ezzel az országmentő és országépítő prog­rammal indul az 1994-es országgyűlési vá­lasztási küzdelembe. AZ ALKOTMÁNY Folytatva a magyar Alkotmányra vonat­kozó elképzeléseinket, országunk jelenlegi állapo­tában, a Szent Korona szuverenitásának helyre­­állítása mellett, az államfőt illetően a kormány­zóság intézményét tartjuk a legmegfelelőbb ideig­lenes megoldásnak. Ez az intézmény ezeréves tör­ténelmünk folyamán mindig tisztességgel szerepelt, a kormányzó alkotmányos szerepét és jogkörét az 1920-s törvényhozás kielégítő módon határozta meg. Részletkérdések módosítására egy új, nemzeti szellemű országgyűlés lesz hivatott. Koronás király választását és a trónöröklés kérdésének megvita­tását jelenleg nem tartjuk időszerűnek. Az Országgyűlés jelenlegi szervezete és összetétele sem nemzeti hagyományainknak, sem egy modern demokrácia követelményeinek nem felel meg. Feltétlenül szükségesnek tartjuk a két­kamarás országgyűlés visszaállítását, ami hazánkban már a középkorban kialakult és ered­ményesen működött. Szükséges egy második "rálátás" a törvényjavaslatokra, mielőtt azok jog­erőre emelkednek, és ezt egy pártoktól független, a társadalom minden rétegét és jelentősebb érdek­­csoportját képviselő felső kamara sokkal hitelt ér­­demlőbben oldja meg, mint egy tisztán jogi for­mulákkal dolgozó, és azok közt sokszor utat tévesztő alkotmánybíróság. A képviselőház az ország alapvető nép­­képviseleti szerve és ezt a jellegét a jövőben is meg kell tartani. Tagjainak létszámát azonban gyöke­resen csökkenteni kell, az országos listát pedig el kell törölni. Megengedhetetlennek tartjuk a jelenlegi gyakorlatot, mely szabad kezet biztosít a nagyobb pártok országos vezetőségének olyan képviselők élre tolásában, akiket a magyar nép soha meg nem választott volna. Hazánk jelenlegi lakosságát figyelembe véve, 200 országgyűlési képviselő - kiknek többségét egyéni kerületekben kellene megválasztani - teljesen elegendő volna. A felsőház a múltban az ország "nagy­jainak" testülete volt. Modern megfogalmazásában már a Horthy-éra jelentős, egész Európa számára példamutató előrehaladást tett. Az akkori elkép­zelés, hogy a felsőház zömében különböző magas egyházi, tudományos, kulturális, gazdasági és társadalmi testületeink képviselőiből, valamint tekintélyes szenior államférfiainkból álljon, ma is példaértékű. A részletek kidolgozása szintén az új, nemzeti országgyűlés feladata lesz Az Alkotmánybíróság intézménye a magyar közjogi fejlődéstől idegen, és rövid, de dicstelen eddigi szereplése során a gyakorlatban is rendkívül károsnak bizonyult, ezért azt minden további nélkül el kell törölni. Az állampolgárok alapvető politikai és emberi jogait nem írott alkotmányban rögzített formulákkal kell biztosítani, hanem a Szent Korona-eszme és az állampolgárok Szent Korona-tagsága további szerves fejlesz­tésével. Ezt az egész állami szervezetben kifeje­zésre kell juttatni. Alaptörvényt kell hozni, mely lefekteti, hogy a magyar államban a legfőbb hatalom a Szent Koronáé és a Szent Korona biztosítja az ország területi integritását és békéjét, és az állampolgárok szabadságát, tisztes megélhetését és személyes és vagyoni biztonságát. A kormányzó, a miniszter­­elnök és a kormány, az ország fő tisztségviselői, valamint a honvédség és a rendfenntartó szervek tagjai tegyenek esküt a Szent Koronára, amint az már Zsigmond király idejében szokásos volt. A bíróságok ítéleteiket a Szent Korona nevében mondják ki. Az állampolgárok föld- és házingatlan tulajdonát a Szent Korona biztosítja. Vissza kell állítani a Szent Korona végső öröklési jogát. Az állampolgárok Szent Korona-tagságát ünnepélyesen átadott díszes oklevéllel kell iga­zolni, amikor nagykorúságukat elérik. A személyi igazolványokban és az útlevelekben is fel kell tüntetni, hogy birtokosuk a Szent Korona védelme alatt áll. A fiatal nemzedékeket az iskolákban tudatosan nevelni kell a Szent Korona tagságával járó kötelességeikre és jogaikra. Mindennek látható kifejezéseként, a Szent Koronát mint állami szuverenitásunk megtestesí­tőjét, múzeumi rabságából a Várkápolnába kell áthelyezni és ott mindenkor ünnepélyesen őrizni, a volt koronaőrség visszaállítása mellett. 3. oldal

Next