Nyugati Magyarság, 1950 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1950-01-01 / 1. szám

,1950 január______________________,NYUGATI MAGYARSÁG,_________________,___3. oldal— A SZÁMŰZÖTT MAGYARORSZÁG MEDDŐ FORRADALMA . •, ■ :a magyar emigráció legnyugtalanítóbb és kétségtelenül legfontosabb­­--­őkér­dése az IDEOLÓGIAI EGYSÉG megvalósítása /amelynek nyomán közös prog­­'g­­ramm volna felállítható­ és ezzel párhuzamosan egy közmegelégedést kel­tő csúcsintézmény révén a SZERVEZETI EGYSÉG életrehívása. Ezt a­ két kér­­­■­­dést a legtöbben különválasztva vizsgálják, holott azok az eredményes te­­­vékenység szempontjából nézve egymástól szétválaszthatatlan szoros logi­kai egységet alkotnak. ---------Másfél évi tapasztalat bizonysága szerint ..[ azonban ezt &■,ngigy.célt, az emigráció egységét, amely mindnyájunk ábránd­■ ja. A JELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT nem tudjuk megvalósítani.------------Az alábbi­­ tanulmány, mint szomorú történelmi dokumentum, e sikertelenség okait e- V.i:lemél és hideg vérrel levonja a még kimondani nem­ mert következményt. /v mikor az országból kiszorult magyarság a németországi zónákban­­­­érintkezésbe lépett a nyugati hatalmak képviselőivel, megdöbbenve tapasztalta, mennyire nem ismerik a győztesek a dunai népek magatartását megszabó lelki rugókat, mennyire általánosítottak rovásunkra és milyen helytelen értékmérővel ítélkeztek felettünk. • A­ szövetséges hatalmak e tájékozatlan magat­rtása következtében a bolsevi­zmu­s karmai közül kiszabadult magyar katonai és polgári elemek jelentős részét visszakényszerítették a vörös pokolba, köztük az egész , első" garnitúrát, ,ho­gy az a nemzet számára örökre elvesszen. Az ittmaradt második garnitúra számára­ pedig sokáig lehetetlenné tette, hogy az önsegély eszközéhez nyúlva, a reáháramlott kötelességének megfelelően előrelépjen és­ hazánk felszabadítására, faj­testvéreink ügyének istápolására szerveze­teket létesítsen. Ugyanez a magatartás a világpolitikai hírszolgálattól is elzárt bennünket, minek következtében a ránk kényszerített "békaperspek­tívában" pillanatnyilag lelkiválság keletkezett sorainkban és sokan­ fel­vetették a gyötrő kérdést: vájjon nem zárult-e le a nemzeti gondolat száza­dokkal ezelőtt indult hatalmas pályája? A zónák magyarsága azonban, meggyászolva és megsiratva a nemzet szol­gálatában elesett bajtársait, hitében és lelkiismeretében hamarosan hely­reállította hagyományos történetfilozófiáját. Nem kételkedett többé abban, hogy a nemzet, a Páris környéki békékben rákényszerített helyzetben, német és szláv veszély közé préselve, helyesen cselekedett, amikor utóbbit na­gyobb veszélynek ismerve fel, a nyugati hatalmaktól való elhagyatottságá­ban és nélkülözve az önálló politikai vonalvezetéshez szükséges katonai erőt, a német-olasz külpolitikai vonallal párhuzamos állást foglalt el, ,hogy legalább létét megmentse. Azt is megállapította, és jövőre nézve is vallja, hogy a ...fennforgó. ...nagy­ veszélyben a védekezésnek legjobb eszmei alapja a legnagyobb érvösszpontosítást lehetővé tevő,­koreszmékkel pírosí­­tott nemzeti gondolati ..........................................................................................................

Next