Nyugati Magyarság, 1951 (3. évfolyam, 2-12. szám)

1951-02-01 / 2-3. szám

.2.­ oldal________________.NYUGATI MAGY­AR­SÁG___________________1951 febru-márc. A MÁSIK OLDAL...,, Mi történt j­ó október 15-ig ! -írta: Farschalkó Lajos- A. Hungária hasábjain Baranyai Lipót tollából cikksorozat .jelent meg­, amely már csak a szerző illusztris személye és szokatlanul nobilis, tárgyilagos hangja miatt is érdemes a legnagyobb figyelemre. Az elfo­gultságtól mentes olvasó bizonyára megállapította, hogy a publicisztika legmagasabb eszközeivel Baranyai a nemzete becsületét, az elárvult, ma­gára hagyott Magyarország igazát védi, egyben azonban egy álláspontot is ismertet, amely 1939-1945 között sokak, vagy inkább kevesek álláspont­ja volt - de­ nem az egész magyar nemzeté...Baranyai Lipót azt a magyar ál­láspontot védi, amelyet,­­mondjuk úgy,­ a konzervatív körök képvisel­­nek és amely szerintük igazolódni látszott 1945 április 4-e után. Amit a kitűnő szerző elmond a magyar sorsról, a hadbalépésről, a háborúból való kikerülés lehetőségéről, tökéletesen helyes, sőt igaz is volna, ha ennek a konzervatív állásfoglalásnak előfeltételei is bekövetkeztek volna. Tudniillik ha a második világháború angolszász győzelemmel végző­dik! "Ma már azonban tudjuk, hogy Európában nem az angolszászok győztek, hanem egyedül és kizárólag­­Sztálini Ennek következtében talán helyes ma már ismertetni azt a másik álláspontot is, amelyet szívesen megfoszta­nánk "jobboldali" jelzőjétől, mert ez is annyira magyar, annyira haza­fias és legalább annyira indokolt volt, mint a liberális-konzervatív ma­gyaroké „ Nem egészen helyes az a kiindulási pont, hogy mi történt 1944 márci­usától októberéig Magyarországon. Mert március 19 és október,15 elkerül­hetetlen következménye volt az előzményeknek. Mi történt Szegeden 1919- ben, mi történt Trianonban,és Trianon után; mindez hozzátartozik a törté­nethe­z. Egy bizonyos, hogy Rothermere lord jószándékú cikkeitől eltekint­ve Magyaror, kezdve 1939-i­g nem kapott .Nyugattól semmiféle­, t’ámo­gat’á­s­t. A"’"müncheni " tár­gy­alás­ok * idej­én Magyarország revíziós igényei­nk említése i­s kimaradt a kommünikéből. Márpedig aki Versailles-t mon­dott, Trianont is mondotta. Aki Kolozsvárra gondolt, annak tudnia kellett, hogy Danzig is van a világon. A régi..an tant-hat a írnak húsz­­év alatt. nem­., hivatalos, szavakon kívül még csak reményt sem adtak Magyarországnak a népszavazás nélkül, erős­zakkal elszakí­tott magyar terüle­tek... vi­ss­zaszer­z­ésére. Márpedig abban, hogy ezekhez..Isten és ember' előtt jogunk­ van,­­ abban száz százalékig egységes volt minden magyar, még az a liberális, konzervatív irányzat is, amelyhez például Baranyai Lipót­ tartozott. Ba­ranyai Lipót és társai, a Magyar Nemzet baráti köre, a Törzsökös Magya­rok, legitimisták, mint magyarok, lelkileg és a területi igényeket ille­tőleg a Führer szövetségesei voltak, vagy legalább is arra kényszerül­tek, hogy azokká legyenek. Teleki és Csáky, a liberális, nagybirtokos és kapitalista Magyarország képviselői voltak. 1920 június 4-én azonban ők is ott álltak a trianoni fráteremben, amikor aláírták a békediktátu­mot. Tehát mikor látták húszéves küzdelmük eredménytelenségét, aláírták a­­ hár­omhatalmi egyezményhez való­ csatlakoz­ást.. Ezt valószínűleg Bara­...... nyai­ék is helyeselték, mert nem volt más kiút. A Führer liberális, nagy­kapitalista és nagybirtokos szövetségesei azonban a Führer ellenségei voltak, mint a birtokállományuk, politikai befolyásuk, tehát mint a tart­­hatat­l­anná vált­­belpolitikai helyzet..védelmezői. Egész a legmagasabb"he­...

Next