Nyugati Magyarság, 1952 (4. évfolyam, 1-2. szám)

1952-01-01 / 1-2. szám

4. oldal___________NYUGATI AGY­AR­SÁG___________1952 jan.-febr.------­ szekötő összes fontos közlekedési vonalak. S ez az úthálózat annál fon­tosabb, mert a földrajzi egység szomszédságában három nagytér helyezke­dik el. Nyugat felé esik a régi Római Birodalom alkatrészeiből álló térség, a mai német és olasz lakosságú területek., Kelet felé van a mérhe­tetlen euráziai síkság, egykor a lovasnomád hunok és tatárok birodalma, ahol ma az oroszok’ uralkodnak.­Délkelet felé esnek az egykori Bizánci Birodalom alkatrészei, a mai görög, török és kisebb szláv népek hazája. ..........Ha e szomszédos nagyterek valamelyikét egy hódító nép egységes biro­­dalomba ' kovácsolj­a,..nagyobb erőre tesz szert, mint amekkorát' a' dunai'­­táj képvisel. Ezenfelül e" terek minde­gyikén­ek olyan a' geopolitikai f­elépí­té­se", "hogy az" "é " terekét a Dunat'áj fél e ' való tér­j­ eszkedésre' ösztönzi . Ez­ért' mihelyt e birodalmak egységbe 'szerveződtek,..valam'éhhyiéh"'pd't'énc­á'Ti's 'él­­én­s­égeivé válnak' a' Ruhátá'jnak,..ez'utóbbi..t^érsél^e''^'behátulMz'e'8^'^Mnak'’,.... erejét a magukéhoz csatolni tör­ekednek ,­ hogy ' igy 'Európa kék a hegemóniát . Te környezői birodalmak törekvései és az emiatt előálló kényes g­yöp'oli­ti­kai..helyzet teSzira' dunai..táj''''képlek'''és'e'tét' bizonytalanná és zúdítanak rá' időnként katas­ztróf­ál­i­s viharokat...amint'ezt' kétezer..év.. története is’ bő­séges­en bi­z­ony’l­t­j­a. Ilyen viharok során 'tűntek el a Kárpátmedencében élt egykori népek, köztük a dákok, rómaiak, hunok és avarok; a gepidák és longobárdok; a jászok, kunok és besenyők, és ilyen viharok során fogyott le a magyarság népi állaga harmadrészére,­­hogy csak. az, ismertebb mozzanatokat említsük. E hóditó birodalmakra egyik dunai nép sem bizhatja életét a leg­nagyobb" kockázat'''váll­alá­sa" nélküli'"Az..élet' megőrzés­ének"kn­'t'''"Csak '’égy'' mód­j­a van, ha az azorie­s sorsközö­sségbe "tarto­zó népek..tömörülnek...k­özö­s­en nagy államot alkotnak s a Dunátáj at, é..fonto­s a t c­s­ömö zö­ "h ë lÿ ë t"'az'T'dégén elő zönlés elő­tt- kelet, ^"nyugat esi 7A.e.ÁP..T.i.. térk­­osz'e .. stratégiai von­alakon’ lezárják'. Hogy ez a dunai tömörülés valóban hatékony és a szomszédos birodal­mak kiterjeszkedési törekvései elé nehezen áthágható, gátat emel, azt a katona-földrajzon kívül az esemény-történelem is bizonyítja. Magyarok, szlovákok, horvátok,­­hogy az összefogásnak csak leghívebb történeti ele­meit említsük, ezer éven át ebben az életközösségben találták meg fennma­radásuk biztosítékát. De bizonyítja e hatékonyságot a szomszédos nagytere Dunatájra vonatkozó külpolitikai hagyományos doktrínája is, amely a dunai egység széttagolását, mint legfőbb célkitűzést, alapvető elvként írja elő. A Bizánci Birodalom utódának, a török birodalomnak külpolitikája sarka­latos tételeként vallotta, hogy Erdély Magyarországtól szétválasztva ma­radjon; a német imperializmus, akár Bécs akár Berlin képviselte, ugyan­ezt a vonalat követte és állammaximájának tartotta a szétdarabolást; az orosz szintén ellensége minden dunai vagy balkáni összefogásnak, még la­za konfederáció formájában is. A dunai állameszme első követelménye tehát az, hogy az ott lakó népei életbenmaradásuk céljából TÖMÖRÜLJENEK és a természetes záróvonalakig....­­ érő ..NAGY.. .ÁLLAMOT Topitsz aki.... ""..............................................................................­... A biztonság kérdése a Dunatá­ion Mivel a Dunatáj önmagában nem képes a szomszédos birodalmak egyiké­vel sem megbirkózni, imperialista veszély esetén előáll az a kényszerű szükség, hogy a kívánatos biztons­ág megszerzése végett a potenciális tá­madó fél ellen a másik két térség valamelyikével,­­esetleg mindkettővel,­­szövetséget kössön. -Melyik térség alkalmas ma ilyen katonai szö­vetségre?

Next