Nyugati Magyarság, 1954 (6. évfolyam, 2. szám)
1954-03-01 / 2. szám
A kanadai magyarság küzdelme önmagáért ÍRTA: BARÁTH TIBOR Is a KANADAI MAGYARSÁG KIALAKULÁSA Az Európából Amerikába kivándorlók a múlt században szinte kizárólag az Egyesült Államokba igyekeztek. Ezt az országot tartották akkor a korlátlan lehetőségek hazájának, ahol mindenki könnyű szerrel meggazdagodhat. Kanada még fejletlen ország volt, s róla a Voltaire által elterjesztett hamis vélemény forgott közszájon, mely szerint itt mindent “hó és jég takar”. A magyarságra sem gyakorolt ekkor Kanada különösebb vonzóerőt. Jellemző tünete ennek, hogy az itt letelepült első 55 család nem is közvetlenül Magyarországból érkezett ide, hanem az U.G.A. területéről vándorolt be. A kanadai magyar telepek kialakulása így szinte teljes egészében a 20. század első felére esett, amikor a nagyobb arányú, általános kanadai bevándorlás is lezajlott. Ezt a fordulatot az ottawai kormányszervek idézték elő, amidőn elhatározták, hogy a hatalmas kiterjedésű nyugatkanadai füves pusztákat (prairies) benépesítik, az erdőségeket kitermelik, és a bevándorlók vonzására ingyen földet utalnak ki. E politika eredményeként 1901 és 1913 között 2,750,000 lélek, évente tehát több mint 200,000 ember érkezett ide, köztük számos magyar is. Az első magyar bevándorlókat az akkor dúló amerikai mezőgazdasági válság sodorta ide (1876, 1888), s itt a Saskatchewan nevű tartományban települtek le, megalakítva a két első kanadai magyar falut: Kaposvárt és Eszterházyt. A magyar telepek a20. század elején gyorsuló ütemben sokasodni kezdtek, mert a Magyarországon is végigseprő mezőga?-