Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1975 (3. évfolyam, 3-6. szám)

1975 / 3. szám

Tehát „IM-DUGUD” ismét a sebesség kép­viselője, azaz turulmadár. Azonkívül pedig által segíti Lugalbanda királyt a ,,KUR” fo­lyó felett és a magas hegyek felett. A „Kur” folyó feletti repülés biztos halált jelentett, de a TURULMADÁR megmentette Lugal­­bandát. ❖ * * 3. ) „GUDEA ÁLMA” (Lagash-i papkirály) Gudea álmában utasítást, parancsot ka­pott, hogy egy templomot kell újjáépítenie. Itt jelent meg neki az „IM DUGUD” ma­dár. Gudea kijelentette, hogy határozottan, mint a ,,hurricane”-t látta a madarat, hozva neki az istenek parancsát. Minden kétséget kizáróan ismét „TURUL­MADÁRRAL értelmezhetjük a helyes meg­oldást. * * * 4. ) „SHULGI és az ESH-ESH ÜNNEP” Shulgi a 3. UR-i Din. uralkodó elhatároz­ta, hogy az Esh-Esh ünnepet egy napon tart­ja meg úgy Ur városában, mint Nippurban. A távolság a két város között kb. 150 kilo­méter. Egy vitorlás csónakkal Shulgi meg­tette ezt az utat, úgy hogy a vitorlásba az „IM-DUGUD” madárt fogta be hajtóerőként. * * * A már említett Al-Ubaid-i kápolna alapí­tó köve szerint Anepadda király az épületet Nin-Hurság-nak ajánlotta. Nin-Hurság-gal kapcsolatban egy nagyon érdekes adat került a kezembe: a Teli Brak-i „Eye Temple” ásatásakor talált Nin-Hurság szobrocska (Eye-idol). Teli Brak kb. 800 mérföldre fekszik észak­ra Úrtól. Hurri (avagy Hori) alapítás. A leg­alsó rétegek templom alapjai Uruk-i (régé­szeti idő) korból származnak. Minden két­­séget kizáróan az írás feltalálása előtti idők­ből való a fent megnevezett kőszobrocska. Azokból az időkből, amelyekre a későbben leírt Aratta-i legenda szól. A szobrocska a British Múzeumban látha­tó, M.E.L. Mallowan, „Early Mesopotamia and Iran” című munkájában a 48. oldalon közöl erről egy rajzot. (Ennek xerox máso­latát mellékelem). Mallowan szerint is a szobrocskán lévő rajz egy őzet ábrázol, fe­lette pedig egy madár (turulmadár) látható. Ez a szobrocska, amelyik valószínűleg ezer avagy talán több évvel is előbbi, mint az Al-Ubaid-i turulmadár, bizonyítéka a su­­mir és hurri (hori, magyarul horihorgas), mert a Bibliában szerepelő Anakim­ok is ho­­rik voltak. Ugyanaz lehetett a sumirok és a horik között a rokonság, mint a magyar és a székelyek között. Itt láthatjuk a magyar legenda csodaszar­vas és turulmadár legősibb megtestesítőit. Ezek a fenti adatok angolszász régészek által kiásott adatok és azoknak helyes fel­ismerése szintén az ő érdemkük. Mallowan és társai talán sohase hallottak a mi magyar csodaszarvasunkról és turul­madarunkról, de azoknak hori és sumir ere­detét mindennél fényesebben bebizonyítot­ták. Tehát Bobula Ida írásának és a „GURU­LUNU” cikknek 100%-osan igaza van, ami­kor az IM-DUGUD madarat TUR­ULLU- nak, avagy magyarul turulmadárnak neve­zik. A Teli Brak-i sumir templom egy másik érdekessége, hogy alaprajza „keresztforma”, ugyanúgy mint az ugyanazon időkben épí­tett sumir templomok, Uruk városa, Nippur, stb. Raffay T. Zoltán Raffay T. Zoltán munkatársunk adataihoz az alábbi kiegészítést fűzzünk: IM­DUGUD A bemutatott AL-UBAID-i templom ala­pító kövének írása nem tartalmazza az IM­­DUGUD nevet, mert abban az időben, ami­kor a templomot építették, még nem volt olyan írásjele ennek az oroszlánfejű madár­nak, amit így lehetett volna olvasni. Az IM­­DUGUD kifejezés csak a későbbi, már klasz­­szikus, szövegekben található, de mindig azoknak a jeleknek a kíséretében, amit így kell olvasni: DINGIR NAP IM-DUGUD HU, vagyis NAPISTEN IM-DUGUD MADARA. IM-DUGUD, a ,,HU”(­madár) határozó rag nélkül, annyit jelent, mint „VIHAR”. Így megtaláljuk a helyes kifejezést a „NAP­ISTEN VIHAR MADARA” értelmében. Mi­után pedig ez a madár az újraéledő Naperő kultuszához kapcsolódik és ezt az újraéledő naperőt az ősi Mah-Gar nyelv TUR­ULLU- nak mondja — így az IM-DUGUD, A TURUL VIHARMADÁR, vagyis hatal­mas erejű és mindent legyőző, éppen úgy, amint a Magyar Hagyományokban van. NAGY ÁRPÁD, a Mah-Gar Szent Föld 70

Next