Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1982 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1982-05-01 / 3. szám
Dr. Bobula Ida írásaiból: ZRÍNYI Néhány év előtt vitába keveredtem egy könyvtáros kollégával, aki az emigráció előtti életében horvát politikus volt. Azt állította a kolléga, hogy Zrinyi Miklós horvát volt, jóllehet magyarul itt és a magyarok tulajdonképpen jogtalanul tartják magukénak ezt a nagy horvát költőt. Éppen a legjobbkor érkezett a washingtoni Library of Congressbe egy újabb magyar kiadvány, melyből idézhettem Zrinyi sajátkezűleg írott latin nyelvű levelének azt a mondatát, mellyel az e fajta rágalmakra haragosan, önérzetesen válaszol: „Ego mihi consius aliter sum, etenim non degenerem in Croatam et quidem Zrinium esse solo”. (Énnekem magamról más a tudomásom; úgy tudom, hogy nem fajultam el horváttá, hanem bizony Zrinyi vagyok). A kolléga többé nem bolygatta Zrinyi Miklós nemzeti hovatartozása ügyét. Engem azonban tovább foglalkoztatott a kérdés: pontosan mit mondott Zrinyi ezzel a kijelentéssel? Iskoláink azt tanították nekünk is, hogy a Zrinyi család horvát eredetű volt és a Zrinyi nevet csak a költő nagyapja, a szigetvári hős vette fel, miután felépítette Zerin várát. De hát honnan a vár neve? Állítólag valami Zerin patakocskától. Nem valószínű. Büszke várakat nem igen neveztek el az alattuk csörgedező szerény patakról, inkább fordítva történt a névadás. A költő büszke volt hős nagyapjára. De várjon ilyen büszke biztonsággal veti szembe a Zrinyi nevet magát, a horváttá fajulás vádjával, ha ezt a nevet csak nemrég vette fel a család, a vár közvetítésével a kis patakról? Ez sem valószínű. A levél címzettje még bizonyára kiérzett a mondatból valamit, ami előttünk már homályos. A közben eltelt évek alatt három adatot találtam, melyek talán útba igazíthatnak. 1. ) A sumirok nyelvén SURIM szó jelentése: istálló, udvar.2 2. ) A Kr. e második évezred során több hullámban jöttek a jelenlegi Palesztinába a névadó philisteusok, egyesek szerint Krétából, mások szerint Kisázsiából. Öt nagy várost alapítottak, mindegyiket öt tagból álló tanács vezette. Az öt hatalmas ur címe SERAN volt. A szó Gordon szerint valószínűleg rokona a görög tyrannos-nak, aminek értelme: korlátlan ur, parancsoló.33. ) A Kr. e. első évszázadban tűnt fel a parthusok titokzatos népe és három századon át vívott a római birodalommal azért a területért, mely valaha a sumiroké volt A zseniális és vitéz parthusokat éppúgy tönkretette a testvérharc, mint régebben a sumírokat. Felmorzsolódtak. A rómaiak alapos munkát végeztek. A parthus nyelvnek alig maradott emléke. Tudjuk azonban, hogy fővezérüket, a híres parthus lovasság parancsnokát SURENA-nak nevezték. Mindezekből vessük egybe, hogy Zrinyi Miklós zászlós úr volt, örökös főlovászmester. Sejthető, hogy valamely igen régi jogon, mely valószínűleg messze megelőzte azt az időt, mikor a család megtanulta és beszélte jobbágyai és derék határőr-vitézei horvát nyelvét és elkezdett használni egy szlávossá ferdített nevet. Ám ettől alkalomadtán viszszatért a család a roppantul régi és nagy tekintélyű, méltóságot és öröklődő hivatalt jelző Zerin névhez. A kortársak hagyományokat ismerő része még érezhette a Zerin mögött az ősi jelentést: nagyúr, az ország lovas haderejének parancsnoka. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a régi magyar hadviselés súlypontja a lovasságon volt, hogy a lótenyésztés ügye nyilván országos fontosságú volt, és hogy az erre legalkamasabb terület az ország déli, dombos vidéke lehetett, egészen a török veszedelem idejéig. Talán erre utal a Szerémség neve is. A sumir gyökérszó, a SURIM értelmi és hangtani megfelelője a magyar cserény szó. A hatalmas, ridegen tartott délvidéki hadi ménesek menedéke lehetett a „cserény”. Az ország cserényeinek parancsnoka volt Zerin, az a nagyúr, akinek méltóságneve már az ókorban használatos volt, turáni eredetű népeknél. Ezeket vegyük tekintetbe, a Zrinyi levél megértéséhez. A költő Zrinyi korában már megkezdődött az elfajulás, mely a XVIII. században kulminált. Úri családok elfelejtették nyelvüket, Béccsel németül és franciául beszéltek, otthon cselédeikkel valamely szláv nyelven. Mikszáth feljegyezte, hogy az utolsóelőtti kékkői Balassa báró már csak tótul beszélt, magyarul nem.5 Zrinyi Miklós öccse Péter horvátul irt. A maga részéről azonban tiltakozott Zrinyi Miklós a degeneráció vádja ellen. Mikor azt írja, hogy „én nem horvát vagyok, hanem Zrinyi”, ez úgy értendő: „én a magyar lovasság fővezére vagyok”. * * * 1. ) Markó A- Zrinyi Miklós levelei. Bp-MTA 1950. 68. lap. 2. ) Deimel A. Sumerisch-Akkadisches Glossar. Borna. Pápai Bibliaintézet kiadása 1934. 2011. (Stall, Hof.) 3. ) Gordon C- New Horizons In Old Testament Literature. Ventnor. Ventnor Publishers I960- 23. 1. 4. ) Rawlinson, G. Parthia. London, Longmens 1873. 23. 1. 5. ) Mikszáth K. A. Krúdy Kálmán Csinytevései. -------------------. ------------------------ 74