Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1989 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1989-01-01 / 1-2. szám
földi birodalmát védő hősöknek alakját, akik csodálatos nyilaikkal védték hazájukat. Nimrud ősapánk ott tartja kezében csillagokból formált íjját és akárhol is vagyunk a föld kerekségén, ránk tekint. A föld minden pontjáról láthatjuk őt. Mai, vallásos kifejezésünk szerint NIMRUD Atyánk a szentek egyességében lakozik. Mi — kései leszármazottai — imádkozunk hozzá és segítségét kérjük népünk megmaradásához éppenúgy, amint a zsidók az ő atyjukhoz — Ábraháhhoz — fordulnak mindig. Tudom, hogy szokatlan dolgot kérek a magyar honfitársaktól, de az emberek mindegyike szeretettel gondol édesanyjára, édesapjára és bizony sok bajában segítséget is kér tőlük még akkor is, ha már az egymást szerető lelkek égi közösségében lakoznak. A mi drága názáreti Jézusunkat a héber teológia Nimrud Fiának tanítja. Imádkozzunk Jézus Urunkhoz akkor, ha az ég hatalmas vadászának — Nimrud ősapánknak — csillagképére tekintünk. Kérjük őt, hogy legyen közbenjárónk, hogy a Mindenható küldje védelmünkre a Nimrudi erőt, mert ebben a magyartirtó világban igen nagy szükségünk van az égi segítségre. És ne legyünk restek az imádkozásban. Akinek szent könyve a Biblia — lássa be, hogy Isten szavának utasítása szerint — ha magyar — Nimrudhoz kell fordulnia és nem Ábrahámhoz. Legyünk igazságosak és ne ragaszkodjunk olyan gyökérhez, melyből nem fakadtunk. A Magyarságba tartozók mind Nimrud fiai. Legyünk hűek dicső nagy ősünkhöz, aki a Biblia tanúsága szerint ott áll Isten előtt. ------ »whioboOOOOOOOOOOOoo#««»« ----- AZ ÓMAGYAR KULTÚRA BARÁTAI BUDAPESTEN ,,Hős sem hiányzik, akit költő lantjára vehet fel: / Mert hisz a művészetnek az adhat szárnyakat ismét! / Rajta tehát, hiszen ím neked ontja a tárgyat a bőség, / Válassz és végy föl lantodra egyet a sokból, /s a jelenet ékesszavú ajkad cserbe ne hagyja!” (Janus Pannonius: Dicsőítő ének). Ezekkel a sorokkal hívogatta az érdeklődőket első közgyűlésére az Országos ómagyar Kultúra Baráti Társaság, amely a honfoglaláskor előtti időktől az 1500-as évekig terjedő időszak magyar műveltségének megismerését, ápolását, értékeinek továbbadását tűzte zászlajára. Különböző foglalkozású, ugyanakkor hasonló érdeklődésű emberek társultak arra, hogy egymással és szakemberekkel tanácskozva — még inkább beszélgetve — népszerűsítsék népünk feledésbe merült, illetve feltárt, de kevésbé ismert örökségét. Az ötlet egy huszonéves fiatalemberé, Bóta Lászlóé, aki már gyermekkorában vonzódott a magyarság történetének kezdeteihez. Bújta a könyveket, kutatta a forrásokat. Nem lett belőle tudós történész vagy régész, Vendéglátóipari Főiskolát végzett, egy nagy vállalat konyháját vezeti. Szabad idejében azonban tovább hódol régi szenvedélyének, ám nem szobájába zárkózva, hanem a közösséget keresve. Számos hasonló érdeklődésű társsal való megismerkedés vezetett el az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság megalakításához. A mosolygós, szőke fiatalembert saját „érdemeiről” hiába faggatják. Szerényen, a háttérben maradva lótfut, szervez. A társaság ügyvezető titkáraként különösebb reklámot csapnia ma már nem kell, mivel csakhamar kiderült, mennyire érdekli az embereket a magyarság ősi kultúrája. Az első közgyűlésen a társaság elnöke, Benda Kálmán történész előadásában a honfoglaló magyarok műveltségéről beszélt. A magyarság Európa és Ázsia határáról hozta műveltségét, amelynek értékeit — a közhiedelemben élőnél fejlettebb voltát — a régészeti leletek folyamatosan igazolják. Sokatmondó az a tény is, hogy a középkori Magyarországon, amikor tatár, törökdúlás és belső viszálykodás nyomorította az embereket s az országot, mintegy negyvenkétezer kódex létezett! A fennmaradt középkori Pray-kódexben már kottavonalakat is használtak. A már megjelentek mellett, még számos fennmaradt mű kiadása, mai magyarra ültetése is elősegíthetné, hogy ismertebbé váljon: milyen színes, gazdag eleink kulturális hagyatéka. Az Országos ómagyar Kultúra Baráti Társaság természetesen a bizonyítható tények alapján, a romanticizmus kiküszöbölésével kívánja végezni ismeretterjesztő munkáját. Önfenntartóak, azaz a saját erejükből, minden intézményes támogatás nélkül működnek. Bárkit szívesen látnak tagjaik sorában, akit a régi magyar kultúra kérdései érdekelnek. (Jelentkezni a következő címen lehet: Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, 1476 Budapest, Pf. 152.) A társaság első összejövetelén Vékony Gábor régész, a szarvasi ásatás során fellelt tűtartó feliratának megfejtéséről tartott előadást. Ha a további kutatások is hasonló eredményeket hoznak, mint ez a lelet — mondotta —, bizonyíthatóvá válik László Gyula sokat vitatott kettős honfoglalás elmélete. Vékony Gábor történészi, egyben szekcióvezetői hitvallása: múltunkat, magyarságunkat nem tagadhatjuk meg, mert enélkül más népeket sem érthetünk. Jubinyi András történész arról beszélt, hogy Magyarország fejlettségbenhatalomban a reneszánsz korban állt a legelőkelőbb helyen az európai birodalmak sorában. Ő azt kutatja, vajon hogyan következhetett be mégis Mohács? 1990-ben lesz Mátyás király halálának 400. évfordulója, szeretnének erre az alkalomhoz méltón felkészülni — mondotta a „Mátyás király szekció” vezetője. Az Országos ómagyar Kultúra Baráti Társaság klubszerű életet szeretne kialakítani. Zika Klára