Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1989 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1989-01-01 / 1-2. szám

földi birodalmát védő hősöknek alakját, akik csodálatos nyilaikkal védték hazájukat. Nim­­rud ősapánk ott tartja kezében csillagokból formált íjját és akárhol is vagyunk a föld ke­rekségén, ránk tekint. A föld minden pontjá­ról láthatjuk őt. Mai, vallásos kifejezésünk szerint NIMRUD Atyánk a szentek egyessé­­gében lakozik. Mi — kései leszármazottai — imádkozunk hozzá és segítségét kérjük népünk megmaradásához éppenúgy, amint a zsidók az ő atyjukhoz — Ábraháhhoz — fordulnak mindig. Tudom, hogy szokatlan dolgot kérek a ma­gyar honfitársaktól, de az emberek mindegyi­ke szeretettel gondol édesanyjára, édesapjára és bizony sok bajában segítséget is kér tőlük még akkor is, ha már az egymást szerető lel­kek égi közösségében lakoznak. A mi drága názáreti Jézusunkat a héber teológia Nimrud Fiának tanítja. Imádkozzunk Jézus Urunkhoz akkor, ha az ég hatalmas vadászának — Nim­rud ősapánknak — csillagképére tekintünk. Kérjük őt, hogy legyen közbenjárónk, hogy a Mindenható küldje védelmünkre a Nimrudi erőt, mert ebben a magyartirtó világban igen nagy szükségünk van az égi segítségre. És ne legyünk restek az imádkozásban. Akinek szent könyve a Biblia — lássa be, hogy Isten sza­vának utasítása szerint — ha magyar — Nimrudhoz kell fordulnia és nem Ábrahám­­hoz. Legyünk igazságosak és ne ragaszkodjunk olyan gyökérhez, melyből nem fakadtunk. A Magyarságba tartozók mind Nimrud fiai. Legyünk hűek dicső nagy ősünkhöz, aki a Biblia tanúsága szerint ott áll Isten előtt. ------ »whioboOOOOOOOOOOOoo#««»« -----­ AZ ÓMAGYAR KULTÚRA BARÁTAI BUDAPESTEN ,,Hős sem hiányzik, akit költő lantjára vehet fel: / Mert hisz a művészetnek az adhat szár­nyakat ismét! / Rajta tehát, hiszen ím neked ontja a tárgyat a bőség, / Válassz és végy föl lantodra egyet a sokból, /s a jelenet ékesszavú ajkad cserbe ne hagyja!” (Janus Pannonius: Dicsőítő ének). Ezekkel a sorokkal hívogatta az érdeklődő­ket első közgyűlésére az Országos ómagyar Kultúra Baráti Tá­rsaság, amely a honfogla­láskor előtti időktől az 1500-as évekig terjedő időszak magyar műveltségének megismerését, ápolását, értékeinek továbbadását tűzte zász­lajára. Különböző foglalkozású, ugyanakkor hasonló érdeklődésű emberek társultak arra, hogy egymással és szakemberekkel tanács­kozva — még inkább beszélgetve — népsze­rűsítsék népünk feledésbe merült, illetve fel­tárt, de kevésbé ismert örökségét. Az ötlet egy huszonéves fiatalemberé, Bóta Lászlóé, aki már gyermekkorában vonzódott a magyarság történetének kezdeteihez. Bújta a könyveket, kutatta a forrásokat. Nem lett belőle tudós történész vagy régész, Vendég­látóipari Főiskolát végzett, egy nagy vállalat konyháját vezeti. Szabad idejében azonban tovább hódol régi szenvedélyének, ám nem szobájába zárkózva, hanem a közösséget ke­resve. Számos hasonló érdeklődésű társsal va­ló megismerkedés vezetett el az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság megalakí­tásához. A mosolygós, szőke fiatalembert sa­ját „érdemeiről” hiába faggatják. Szerényen, a háttérben maradva lótfut, szervez. A társa­ság ügyvezető titkáraként különösebb reklá­mot csapnia ma már nem kell, mivel csakha­mar kiderült, mennyire érdekli az embereket a magyarság ősi kultúrája. Az első közgyűlésen a társaság elnöke, Ben­da Kálmán történész előadásában a honfog­laló magyarok műveltségéről beszélt. A ma­gyarság Európa és Ázsia határáról hozta mű­veltségét, amelynek értékeit — a közhiede­lemben élőnél fejlettebb voltát — a régészeti leletek folyamatosan igazolják. Sokatmondó az a tény is, hogy a középkori Magyarorszá­gon, amikor tatár­, törökdúlás és belső viszály­kodás nyomorította az embereket s az orszá­got, mintegy negyvenkétezer kódex létezett! A fennmaradt középkori Pray-kódexben már kottavonalakat is használtak. A már megje­lentek mellett, még számos fennmaradt mű kiadása, mai magyarra ültetése is elősegít­hetné, hogy ismertebbé váljon: milyen színes, gazdag eleink kulturális hagyatéka. Az Országos ómagyar Kultúra Baráti Tár­saság természetesen a bizonyítható tények alapján, a romanticizmus kiküszöbölésével kí­vánja végezni ismeretterjesztő munkáját. Önfenntartóak, azaz a saját erejükből, minden intézményes támogatás nélkül működnek. Bárkit szívesen látnak tagjaik sorában, akit a régi magyar kultúra kérdései érdekelnek. (Jelentkezni a következő címen lehet: Orszá­gos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, 1476 Budapest, Pf. 152.) A társaság első összejövetelén Vékony Gá­bor régész, a szarvasi ásatás során fellelt tű­tartó feliratának megfejtéséről tartott elő­adást. Ha a további kutatások is hasonló ered­ményeket hoznak, mint ez a lelet — mondotta —, bizonyíthatóvá válik László Gyula sokat vitatott kettős honfoglalás elmélete. Vékony Gábor történészi, egyben szekcióvezetői hit­vallása: múltunkat, magyarságunkat nem ta­gadhatjuk meg, mert enélkül más népeket sem érthetünk. J­ubinyi András történész ar­ról beszélt, hogy Magyarország fejlettségben­­hatalomban a reneszánsz korban állt a legelő­kelőbb helyen az európai birodalmak sorában. Ő azt kutatja, vajon hogyan következhetett be mégis Mohács? 1990-ben lesz Mátyás ki­rály halálának 400. évfordulója, szeretnének erre az alkalomhoz méltón felkészülni — mondotta a „Mátyás király szekció” vezetője. Az Országos ómagyar Kultúra Baráti Tár­saság klubszerű életet szeretne kialakítani. Zika Klára

Next