Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1994 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1994-10-01 / 6. szám

E tanulmány címe fölé tettem az Al-Ubaid-i Isten­anya templomának homlokzatán talált párducfejű sasmadarat,mely két - egymásnak háttal álló - szarvas között áll. Ennek a jelképnek megértéséhez,be kell tekintetünk a sumir hitvi­lágba.Ugyanis az ő elképzelésük az volt,ho­gy egy hatalmas aggancs­­koronájú szarvas fut végig,a szarvas között lévő nappal,a precesszi­­ós,csillagmítoszi hosszú úton.(!) Éppen úgy,miként boldogemlékű Ma­gyar Adorján ábrázolta a "csodaszaarvasunkat",miként azt a"Zodiákus" ábrára tettem.-De ez a csillagmítoszi csodaszarvas itt,az évi kalen­dáriumban ,amit az Al-Ubaid-i rézszobor mutat,-mint látjuk- két szar­vassal van ábrázolva,melyek háttal állanak egymásnak,ami a szimbo­lizmusban bizonyos "ellentétességet" jelent.­A kétfelé való osztás itt csak a "kéféle­ feladat" megjelölésére szolgál,mert csak egyetlen szarvas létezik -a "DAR-MAH"- akinek "két" feladata itt "két" álat­­tal van ábrázolva. Egyik: viszi az évet az "ULLU"-ig és a másik: a "TUR-UL"-ig. Egyik: küzd a sötétséggel,hogy teljes legyen a fényesség és így éri el az "ULLU"-t. A másik: már a sötétség ellen való küzdelemben elhasznált erővel,te­hát már fáradtan indul,így legyőzi őt a sötétség ereje,amikor a"TUR­­UL" ünnepnapjához ér a évnek. És most lép közbe a sumír Szűzanya hatalmas madara,a két szarvas között álló "IM-DUGUD".Karmaiba ragadja az elgyengült szarvast,hogy segítsen neki a fénybe­ emelkedésben,­így aztán a hatalmas "NAPMADAR" segítségével(2),az eddig "elgyengült" - akinek Bobula szerint szép­neve "SABA"(Csaba) volt a sumír mitológiában(3),mint a "legyőzhetet­len fiú" új erőre kap és "legyőzhtetlenné" válik újra. A kozmikus évi törvényszerűség örök körforgása ez,mítoszi módon közölve és ábrázolva.Neve :"évi napciklus",melyet a Zodiákus ábrán,a "belső körön" láthatunk,ahol az "ULLU" és a "TUR­UL",a nyári és té­li napfordulók tengelye,melyet derékszögben metsz át a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség napjait összekötő másik tengely. Most tovább kell mennünk a csillagmítosz pályá­jára,melyet a Zodiákus ábra külső köre mutat.Itt az u.n."Nagy Napciklus"(precesszió) csillagmíto­­szi történéseit látjuk,aholis a Csodaszarvas az aggancsai között lévő Nappal,fut végig a körön, az "oroszlán csillagképtől" kezdve.Az "oroszlán" elkíséri a "BIKA" csillagképéig és megjelennek a mítoszban az állat-küzdelmek.Egyiket­­a BIKA­­OROSZLÁN-ot láthatjuk a Zodiákus­­ábrán és a vele szemben lévő Szarvas-Sas(vagy Griff) is sok ábrá­zolásban megtalálható.Ide illesztem a Nagyszent­­miklós­i aranykincs 2.korsóján láthatót.De -erre vonatkozólag- igaza van László Gyulának,amikor ez az ábrázolás nem mutat "állatküzdelmet"hiszen a griff egyik lába a szarvas vállán nyugszik,szinte simogatólag.(4) A mitológia nyelvén ez annyit jelent,hogy a Napmadár átveszi a NAP továbbvitelét a szarvastól és mint a szkíta hitvilágban találjuk,ma­gasba emeli a NAPOT a lerogyott szarvassal együtt.­De mielőtt ideér a szarvas,a Vízöntő csillagképénél lévő "halastavon"(a mítoszi "élet taván") is átmegy és,hogy ez a nagy víz létezik,azt mutatja a sumí­­roktól átvett és a Zodiákus ábrán látható "BAK" ábrázolás. A "BAK" halfarkú,mert olyan nagy a "tóállás".(Miként "Csodaszarvas" regénk is elmondja ezt.) Eddigi kutatásaink a szarvashoz és az Istenanya hatalmas Napmada­rához vezettek és így további vizsgálódásaink ösztönözése csak az a "Vigyázó Két Szem"-a dicső Nagyasszony ábrázolása lehet,amelyen ott van az ő két hűséges állata: a szarvas és a Napmadár.

Next