Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1999 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1999-01-01 / 1. szám

vagy ragadozó madár is, az ún. Vargan sólyom, ami tulajdonképpen szent sólymot jelent. Ez a szalag a nagyszentmiklósi kincs 7. számú korsóján is látható, amit egy ember a feje felett tart. A fogalmat ismeri az örmény, a tadzsik, az oszét, az alán hitvilág is, úgy mint ahogy a zoroasztriánus szövegek. A kusán uralkodó (vagy istenség?) ábrázolásánál mint kosszarv, a tulipánban levő madárral együtt jelenik meg a szent tűz mellett. Az alak nyakában ott a szalag. /136. kép/ Úgy gondolom, ez a jel található az ún. Lehel kürtjén levő szarvason, és a későbbiek során más, esetleg csillagok közötti - azaz égi - állatokon (szarvason vagy madáron) is. Ez a jelölési mód igen messzire visz vissza, a turisztáni fémművességen keresztül az asszíroknál is megtalálható. A pártusoknál az uralkodó feje fölötti madár, vagy Abdul Kumral dervis által látott álom, a hun királyi madár, az aranyruhás szkíta uralkodó süvege melletti madárszárnyak is a dicsfény, a karizma jelölői lehetnek. így válhatott a madár az Úr küldöttévé, hiszen a karizma, a dicsfény, az Úr adománya. így vált a magyar (és a hun) hitvilágban Turullá, mely névre Kézai nem ad magyarázatot - nem is tehette ha ismerte is - hiszen keresztény pap volt. Ezért áldhatta meg Karácsonykor a fiatal kerecsensólymot néhány középkori magyar, már keresztény, de még ősi hagyományokat is őrző pap. De a kapcsolatok a kis- és belső-ázsiai hitvilághoz ezzel még nem merültek ki. Az oszétok a kos-, vagy madár alakban „jelen levő” Foemiától­ az esküvőn fiúgyermeket kértek. A gyermekáldást az iráni mitológia szerint is madár hozza. Ennek a madárnak a perzsa neve HUMA vagy HUMAJ. Az „iráni” mitológia szerint a termékenység megtestesítője, az anyaság, a csecsemő és a gyermekek védőszelleme (a madár „lelke”). Sőt, a hun fennhatóság alatt élő oguzok szerint, aki Umajt (Humajt) szolgálja, gyermeke lesz. Nyilván a madár alakját (pl. veretét) az asszonyok magukon viselték /137. kép/, mint az árpádi bejövetel idején a magyaroknál. A bábaasszonyok születéskor hozzá imádkoztak. (A bába szóra még vissza kell térnem.) Ugyanez a mongol és török népeknél is élő hagyomány. Az altáji mitológiában szerepel Ernig néven egy istenség, aki madár (talán búvárréce?) alakban az­ óceán mélyéről fövenyt hoz fel, amiből a szárazföldet teremti meg. Feltehetően ez is hun közvetítéssel került az ún. finnugor népek hitvilágába, mint a halotti szemfedél szokásának gyakorlása is. 136. kép 137. kép­ ­ A Foernia esszéi megnevezése a fentebb említett hvarnak vagy fám fogalomnak.

Next