Perthi Magyar Hírek, 1982 (14. évfolyam, 7. szám)

1982-07-01 / 7. szám

PERTH I Registered by Australia Post - Publication No. UBH 0485 NÁ 126 MAGYAR HÍREK A Nyu<i»T-AUS2TRXUAI MAQVAR SZEMÉTETEK HIVATALOS &TES(T<fj£. HUNGARIAN NEWS.OFFICIAL BULLETIN OF THE HUNGARIAN ASSOCIATIONS IN WESTERN AUSTRALIA XIV. évfolyam *?. szám, /Ï5Î2'f 1$82 Julius Ti3 "nTTiWiléT^TT? X­HŐSEINK EMLÉKÉRE A világon szétszórtan élő magyarok j-uniusban emlékeznek meg a nemzet hősei­ről. Mielőtt a jónőhány száz honfitár - sunk Karakattában lelt végső nyugvó - helyet az utóbbi három évtized alatt, mi f.erthiek is, mint a világ többi nagy vá­rosaiban, élő magyarok ünnepélyesen meg­emlékeztünk nemzetünk hőseiről. ”... Hajlongva jő a katona felém, Nézem szegényt, Hol megbocsátón, hol ilyen kemény Prófétánként. Düjj, tanulj tőlem harcot, nyomorult, Tanulj erényt, Halált ügy, hogy nincs se jövő, se múlt, Hogy szélbe szórsz minden vigaszt s reményt S mégis tudod, nem tetted semmiért! " Illyés Gyula?"Buda, 1945 január"c. versének utolsó szakasza. Ha nem is gyűlünk össze ebben az évben hőseink méltatására, gondoljunk Rájuk, A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, Köz; önti Vezetője ausztráliai helyettese- Hetyey Sándor havi értesitőjéből idézzük a következő gondolatokat; Szerény, emigráns kereteink között emlékezzünk azokra, akiknek annyi sokat^kö­szönhetünk és akikkel szemben a rab magyar nemzet nem róhat ja le a háláját. Mikor jelképes sirjuk előtt meghajtjuk a kegyelet zászlóit, azt az egész magyar nemzet helyett, az egész magyar nemzet nevében tesszük. Megszámlálhatatlan az a sok-sok bajtárs és barát, akiknek az elvesztése a mai napig égeti a lelkünk, noha annyi év után tnlán már nehéz visszaemlékezni az arcvonásaikra. A Don folyó jeges partjaitól az “emberséges" nyugati hadifogolytáborok közelében ásott jeltelen sírokig; a szibériai hómezők végtelenségétől a Badacsony lankájáig, tele a föld a sírjaikkal... Otthon, fényes emlékművet emeltettek a magyar né, , el, de az emlékmű nem a magyar hő­sükről emlékezik, hanem azokról a hódítókról, akik a tatárjárás óta nemlátott ke­gyetlenséggel tiporták rabságba az országot, kirabolva és megbecstelenitve, vagy ép­pen meggyilkova mindent és mindenkit, aki utjukba került..., A számtalan elesett magyar hősről otthon csak a nemzet néma imája emlékezik, meg a drága magyar föld, mely a kiontott vércsöp;-ékből termel annyi piapacsot.... üeltelen sirban porladnak a csontok, de az ör kéletü lelk'ik ott jár a Hadak Utján es hősi példájukból újraéled a Nemzet... Mert a Nemzet örök, hős k példája tá; lálja a lelkét; kibirja a sirokat, kibirja az ellenséges megszállást. 1 'ig hősei példája ve­zeti, nem veszhet el a nemzet; azt csak árulás, szibarita elvilágiasodás és a harci szellem föladása pusztíthatja el... Harmincütsz"r nyilt ki azóta otthon az orgona és harmincötszür húzott uj barázdát arcunkra az idő kegyetlen ekéje..... S akik ma­radtunk, ahányan maradtunk, harcolunk tovább... A kétkedők, a fáradtak, a csöggedők régen elmaradtak közülünk. Bizony, megritkultak a soraink... Megkönnyeztük a számos halottainkat és sajnáljuk a máské; ; on elvesztetteket. Akik kiegyeztek.,.. Akik úgy érzik, hogy a mindennapi kenyéren és az évenkénti szabadságon kivül nem vár rájuk már t bb kötelesség... Akik a'világ minden halvaszületett félrebeszúlósét felhozzák lelki szegénységük ment ségére... Akik egy—egy vizűmért hétrét görnyednek a Hazánkat leigázó rendszer képvi­selői előtt... Sajnáljuk azokat akik fönnhangon dicsérik idekint az otthoni -pandszer áldásait és gyönyörűségeit, de azért itt élnek, nemhogy hazamennének és puszta létükkel javíta­nák a 'szomszédai gyűrűjében kiveszésre Ítélt szerencsétlen magyar nép statisztikai adatait... / Folytatás a következő oldalon -

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék