Perthi Magyar Hírek, 1982 (14. évfolyam, 7. szám)
1982-07-01 / 7. szám
4 oldal _____ ________________PERTHI MAGYAR HÍREK _____________1982 julius ARANY JÁNOS / folytatás az előző oldalról / A magyar irodalmi nyelv megteremtője fordítja Byront, Gerangert, Goethét, Horatiust, Anakreont, Tassot, Dantét, Shakespeare/Hamlet/ angolból, franciból,németből, olaszból, töbet közülük Szalontán még vagy Nagykőrösön, ahol jó magyar könyvhöz sem volt könnyű hozzájrni. Arany János nemcsak ismerője volt a világirodalomnak, maga is európai költő volt. Sokat olvasott, egyebet is, mint irodalmat. Amikor látta, hogy a Toldi tragédiájában Toldi nem maradhat végig csak falun, el kell jutnia a királyi udvarba, a tudós aprólékos szorgalmával kezdett kutatni, olvasni, Buda halálához magyar őstörténetet, a Toldi Szerelméhez NagyLajos királyt, a balladákhoz a Hunyadiak korát. Mert pontos, aprólékos mindentudáshoz volt szükség, hogy éljenek benne alakjai, a népi környezetből igy került nemesi és királyi környezetbe és igy változik nyelve is tudatos de már stilizáltan népi nyelvvé amelynek egyik históriailag is hiteles bizonyitéka a Mátyás anyja, 1854-ből melyet a cserkészek a műsor végén adnak majd elő, a Szondi két apródjával együtt. Elöljáróban csak annyit. A ballada jellege a dráma, nhéz műfaj. A Szondiban a két apród párbeszédéből ismerjük meg az ostromot, Szondi halálát, a sír felett. Hiába jön a hírnök, Ali hirnöke, hogy a győztes udvarába hivja a dalnokot, hivja jó szóval majd fenyegetéssel.. 1864-ben jelenik meg a Buda halála, melyet hosszú hallgatások, sok töredék és viszonylag kevés vers követ. Meghalt Duliska, betegeskedett, de érzékeny,emberi volt, érzékenysége bénította meg alkotását is, állandó kétség gyötri? Jó-e amit ír, kell-e valakinek, nem szünt-e meg minden vágy az emberekben, hogy magasabb irodalmat befogadjanak?/Szerb Antal/. Hihetetlen önkritikája volt, innen töredékei, mint a Bolond Istók, a csonkán maradt Csaba trilógia, melyből csak a Buda Halála lett egész. De hatvan éves korára újra erőre kap, lehántja magáról kétségeit, eldobja kishitűségét és egy új, bölcsen rezignált harmadik Arany Dánost, fedezhetünk fel aMargit Szigeti remete kapcsos könybe írt verseiben, az őszikékben. Arany öregkori lírája hasonlatos Goethe-jéhez, megbékél benne lelke. Köszönöm, oh Isten, köszönöm azt Neked, Hogy hatvan évemig láthatnám remeked, Ezt a szép világot ... /1877-8/ És tudja, nem élt hiába. Azt is tudja, valamit itt hagyott, ami maradandó, de azt is szerényen mondja, az öntudat mellett ott csendül belőle a keresztyén alázat? Mély homályban, éjfél tájban Kis fény is nagynak tetszik. Hogy a föld körén bolyongtam, Egy barázdát én is vontam. Hallgassuk meg az öreg Aranyra talán legjellemzőbb, szeliden bölcs versét az Epilógust . (A költeményt CSABA LÁSZLÓ, nagy átérzéssel és rajongással mondta el - nem csoda, kedvenc versei egyike. ’,' A csendes fészek , ahová vágyott Szalonta volt, ahol született,ahol házat venni és oda visszavonulni készült nagykőrösi tanársága, majd akadémiai titkársága alatt is. Ahová Duliska is húzta, aki oda ment férjhez, Széll Kálmánhoz szalontai református paphoz. De Duliskát,a kicsi madarat,elvitte a halál 24 éves korában és a kis független nyugalom "miben a dal megfoganhat" csak az unoka, Széll Piroska felcseperedése után jár vissza az Őszikékben és néhány csodálatosan szép balladában, mint a Tetemrehivás, Vörös Rébék, Hídavatás. Most búcsúzzunk el Arany Jánostól, aki több barázdát szántott a magyar irodalomba, mint akárki előtte ás utánna. A magyar józanság, becsület, munka és türelmes bölcsesség költője volt. Száz éve halt meg, 1082 október 22-én. Végzetül hallgassuk meg a Bujdosót. Ezt a nemigen ismert verset DZSDOLAY LÁSZLÓ olvasta fel. "... Légy, ha hírsz, te "világköltő!" Rázd fel a rest nyugatot? Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarrá ringatott ? Onnan kezdve, ezer szállal köt hazámhoz tartalék? Puszta elvont ideállal Inkább nem is dáliánál..." Arany János? Kosmopolita költészet,részlet.