Perthi Magyar Hírek, 1987 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1987-05-01 / 5. szám
4 oldal PEERTHI MAGYAR HÍREK 1987 május † UdvözöljUk_ajendégszerePjomAniAbaN * /Ezekkel a szavakkal vetődik az alábbi levél, melyet a Heti Világgazdaság márc. 21.száma közölt. A levelet teljes egészében itt hozzuk, szó szerint./ " A román határon" című, a jugoszlávromán állapotokat leíró cikket /HVG 1987/3./ szeretném kiegészíteni a magyar-román határon megélt élményeimmel. Egy kedves ismerősöm meghívására indultam útnak, hogy néhány napot vele töltsek mindenfajta üzleti tervek nélkül. A magyar vámvizsgálat rövid volt, mindent rendben találtak. Ellentétben a román vámügyi szervekkel. Talán a nálam levő újságok - köztük a Heti Világgazdaság - ébreszthettek gyanút a hatóság embereiben, minden esetre igen alapos vizsgálatnak vetettek alá. Tíz perc elteltével az autóm úgy nézett ki, mintha bomba robbant volna benne, az ülések kiszedve, a ruháim a földön. Egyedül a motort nem szedték szét. Nagyon örültem, amiért nem a nagy autóatlasz volt nálam, mivel annak laponkénti átvizsgálása elég soká tartott volna. Majd egy órai tüzetes kutatás és a keresztkérdések - kihez megyek, miért - után egy hatalmas tükröt toltak a kocsi alá, majd miután az semmi gyanúsat nem mutatott, beparancsoltak a kormányhoz, és aknára kellett állítani az autót. Kiderült, hogy a kipu-fogórendszerben sem rejtettem el semmit, visszaálltunk a határsorompóhoz. A nem kifejezetten hanyagul végzett személyi motozás újfent hiábavalónak bizonyult. Miután minden elképzelhető és el nem képzelhető helyet átvizsgáltak, hosszas bizonytalanság állapota köszöntött rám. Az útlevelemet még a vámvizsgálat előtt elvették, s miközben arra vártam, szóba elegyedtem a kishatárforgalomban hazatérő erdélyi magyarokkal. Kettőnek közülük felajánlottam, hogy beviszem Nagyváradra, de amikor be akartak szállni az autóba, egy hatósági közeg tüstént elparancsolta őket onnan. ____________________________________________ Hosszú várakozás után végül közölték velen, hogy nem engednek át a határon, azonban a döntést semmivel sem indokolták. Ez a verdikt, fellebezésnek helye nincs. Ekkor én már mindenbe beletörődtem, csak az útlevelemet akartam viszontlátni. Az ugyan nem bukkant elő, ellentétben egy román tiszttel, aki finomnak egyáltalán nem nevezhető módon elparancsolt a határról. Szerencsére hamarosan megkaptam a kék dokumentumot,benne egy különleges pecséttel és elindultam abba az irányba , ahol egy tábla állt, rajta felirat: "Magyar Népköztársaság". A tükörből még egy búcsúpillantást vethettem a több nylven kiírt szövegre: "Üdvözöljük a vendégszerető Romániában"." ANYA Suttogó szavakban látom, karba-hulló melegben érzem immár, védőn, ölelve, tisztán. MADÁR Kertembe szállt és tollait borzolva ugrott rá a szákra. Fodrozó hajnalok taván dalolt elégye ! TAPOGASSÁK A PERTHI MAGYAR SZERVEZETEK RENDEZVÉNYEIT ! JELENJENEK MEG ! TÁMOGASSÁK AZ EMIGRÁCIÓS MAGYAR SAJTÓT! ZAS LÓRÁNT: FUGÁK (GYERMEKHANGRA) ÚT —! MÁRCIUS 15-ÉN LEPLEZTÉK LE KOSSUTH LAJOS MELLSZOBRÁT CHIO ÁLLAM KÉPVISELŐÍNÁZÁBAN........... A"NEMZETŐR" áprilisi számában olvassuk a következő hírt: " Örömmel hívtuk meg Amerika magyarságát 1987. március 16-án hétfőn 14.30 órára Columbusba, Ohio állam képviselőházába, ahol Richard F Celeste kormányzó jelenlétében leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát, emlékezve az 1848-49-es magyar szabadságharcra és Kossuth Lajos történelmi beszédére, amelyet 135 évvel ezelőtt mondott el ezen a helyen. Kossuth Lajos mellszobrát főtisztelendő DÖMÖTÖR püspök javaslatára az ákroni LORÁNTFFY OTTHON igazgatósága mintztatta meg KUR CSABA szobrászművésszel és adományozta Ohio államnak. Megjelenésünkkel tisztelegtünk Kossuth Lajos eszméi előtt, melyeknek végleges megvalósítása még mindig célja és reménysége minden magyarnak. Kossuth Lajos emlékbizottság.