Perthi Magyar Hírek, 1988 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
4 ektól____________________________PERTHI MAGYAR HÍREK______________________1988 febr. : -A VÉPŐÁLLAM SZINDRÓMÁJA KÖZÉPEURÓPÁBAN /Folyt, a második oldalról/ /és a szakíró sem igy értelmezte/ de a határok és az etnikum viszonyulása nagyfokú egyensúlyzavaró tényező jelenlétére vall a térségben. Ez az oka, hogy a két világháborút követő békerendszer fenntartása és biztosítása, mely a határ és területváltoztatásokat szankcionálta, csak Európa kettéosztásával vált lehetővé. Remélhetőleg ideiglenesen. Ennek következtében az etnikumok közti béke látszatának fenntartása a térségben a domináló szovjet hatalom feladata lett. A kisebbségek ellen elkövetett embertelenségek nagy része az 1946-os Párisi Értekezlet idején azonban elkerülhető lett volna Ausztráliai képviselője H.W. Evatt kezdeményezése követésével. Kvatt több békepont javaslat javítására tett valódi békét és igazságos elrendezést célzó konkrét indítványokat. Ezek közt volt az Emberi Jogok Európai Bírósága,mely valóságértéket adhatott volna a békeszerződés cikkelyeinek emberi jogok és alapszabadságok terén. A javasolt bíróság kiterjesztette volna joghatását az idegen uralom alá került kisebbségek védelmére is. Eme haladó szellemű indítványok némelyike összhangban volt ugyan az időbeli amerikai nézetekkel, de az ehhez szükséges eltökéltség nélkül támogatásukra. S ezzel Kelet- Középeurópa népes emberi jogainak korszerű kialakítási lehetősége elveszett egy hosszú időre. Ennek korai bizonyítéka merült fel az 1946-os Párisi Konferencián, amikor a magyar kormány megkísérelte az utódállamokban maradt kisebbségei védelmét az onnan való kiűzetéstől és diszkriminációtól, kifejezte ama nézetét, hogy az 1919-es és 1920-as un. békeszerződések még érvényben vannak. Ez igen elfogadható álláspontnak tűnik, miután a békeszerződések többi rendelkezése még érvényben volt ekkor, sőt desuetudo a szerkesztő megjegyzése;a latin szó annyit jelent, hogy használaton - alkalmazáson kívül/ által sem évült el. Philip E. Mosley diplomáciatörténész ismertetve a magyar külügyminisztérium által "Hungary and the Conference of Paris" címmel kiadott köteteket, megállapítja: " 1946. júni1-i, a Külügyminiszterek tanácsához címzett emlékiratában a Magyar Kormány sürgette a kisebbségi jogok nemzetközi védelmét felélesztő és erősítő provisiók fontossága elismerését, vegyes bizottságokkal és bíróságokkal érvényesítésükre. (Következő számunkban folyatjuk néhai Varsányi Gála Dr. tanulmányát, aki az Adelaidei Egyetemen mint nemzetközi jogszakértő, kutató munkát végzett.) Feldarabolják a Ganz-MÁVAG-ot Ez év december 31-jei hatállyal jelenlegi formájában megszűnik a 30. legnagyobb hazai cég, a Ganz-MÁVAG, s az évenként mintegy 7,3 milliárd forintos árbevételű gyáróriást hét új vállalatra, valamint egy sor leányvállalatra bontak Erről döntött az állami Szanáló Szervezet által tett javaslat alapján, a múlt héten a Ganz-MÁVAG vállalat tanácsa 44 igen szavazattal, két nemmel és két tartózkodással. A pénzügyminiszter által ez év közepén elrendelt szanálási felülvizsgálat eedményeként kialakított tervezet elismeri, hogy a vállalat régóta tartó, súlyos gazdálkodási nehézségeit a szervezeti decentralizáció nem feltétlenül oldja meg, de feltételezi, hogy a mintegy 1 milliárd forint értékű, feleslegessé váló állóeszközök, félmilliárd forintnyi fölös készletek értékesítése, valamint a 11 ezer fő körüli létszám 1000—1500 fővel való apasztása révén megteremthetők az újonnan alakítandó cégek létfeltételei HVG 1987. DECEMBER 12. 7 A Szanáló Szervezet elemzése megállapítja, hogy a Ganz-MÁVAG jelenleg 11,5 milliárd forintos — vagyonértékénél 3 milliárd forinttal nagyobb — tartozásának felhalmozódásához külső és belső okok egyaránt hozzájárultak. Az előbbiek közé tartozik a vizsgálat szerint, hogy több esetben politikai és nem gazdasági megfontolások miatt került sor a vállalattal kapcsolatos döntésekre — például a Ganz és a MÁVAG 1959. évi indokolatlan egyesítésére, a hibás termékválaszték kialakítására A belső okok között a Szanáló Szervezet egyebek között azt említi, hogy a vállalati vezetők „energiájának nagy része a cég kivételes helyzetének megindoklására fecsérlődött el. A decentralizálásról szóló mostani döntést a vagyon, a létszám és a kötelezettségek megosztásával kapcsolatos megegyezésnek kell követnie. Annyi már bizonyos, hogy a Ganz-MÁVAG legproblematikusabb egysége, a Vasúti Járműgyár államigazgatási irányítás alá kerül. A pénzügyi tárca és a bankok csak egy év múlva szándékoznak tárgyalásokat kezdeni a Ganz-MÁVAG-gal szembeni követeléseik sorsáról. A Szanáló Szervezet javaslata szerint a szétbontott vállalat utódainak 1989. március 31-ig haladékot kellene kapniuk az állammal és a bankokkal szemben fennálló tartozásaik kifizetésére — a bankok azonban a hírek szerint nem értenek egyet ezzel a javaslattal.