Perthi Magyar Hírek, 1988 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1988-02-01 / 2. szám

4 ek­tól____________________________PERTHI MAGYAR HÍREK______________________1988 febr. : -A VÉPŐÁLLAM SZINDRÓMÁJA KÖZÉPEURÓPÁBAN /Folyt, a második oldalról/ /és a szakíró sem igy értelmezte/ de a határok és az etnikum viszonyulása nagyfokú egyensúlyzavaró tényező jelenlétére vall a térségben. Ez az oka, hogy a két világháborút követő békerendszer fenntartása és biz­tosítása, mely a határ és területváltoztatásokat szankcionálta, csak Európa kettéosztásával vált lehetővé. Remélhetőleg ideiglenesen. Ennek következtében az etnikumok közti béke látszatának fenntartása a térség­ben a domináló szovjet hatalom feladata lett. A kisebbségek ellen elkövetett embertelenségek nagy része az 1946-os Párisi Értekezlet idején azonban elkerülhető lett volna Ausztráliai kép­viselője H.W. Evatt kezdeményezése követésével. Kvatt több békepont ja­vaslat javítására tett valódi békét és igazságos elrendezést célzó kon­krét indítványokat. Ezek közt volt az Emberi Jogok Európai Bírósága,mely valóságértéket adhatott volna a békeszerződés cikkelyeinek emberi jogok és alapszabadságok terén. A javasolt bíróság kiterjesztette volna joghatását az idegen uralom alá került kisebbségek védelmére is. Eme haladó szellemű indítványok némelyike összhangban volt ugyan az időbeli amerikai nézetek­kel, de az ehhez szükséges eltökéltség nélkül támogatásukra. S ezzel Kelet- Középeurópa népes emberi jogainak korszerű kialakítási lehetősége elve­szett egy hosszú időre. Ennek korai bizonyítéka merült fel az 1946-os Párisi Konferencián, amikor a magyar kormány megkísérelte az utódállamokban maradt kisebbsé­gei védelmét az onnan való kiűzetéstől és diszkriminációtól, kifejezte ama nézetét, hogy az 1919-es és 1920-as un. békeszerződések még érvény­ben vannak. Ez igen elfogadható álláspontnak tűnik, miután a békeszer­ződések többi rendelkezése még érvényben volt ekkor, sőt desuetudo­ a szerkesztő megjegyzése;­a latin szó annyit jelent, hogy használaton - alkalmazáson kívül/ által sem évült el. Philip E. Mosley diplomácia­történész ismertetve a magyar külügyminisztérium által "Hungary and the Conference of Paris" címmel kiadott köteteket, megállapítja: " 1946. jún­i1-i, a Külügyminiszterek tanácsához címzett emlékiratában a Magyar Kormány sürgette a kisebbségi jogok nemzetközi védelmét felélesztő és erősítő provisiók fontossága elismerését, vegyes bizottságokkal és bíró­ságokkal érvényesítésükre. (Következő számunkban folyatjuk néhai Varsányi Gála Dr. tanulmányát, aki az Adelaidei Egyetemen mint nemzetközi jog­szakértő, kutató munkát végzett.) Feldarabolják a Ganz-MÁVAG-ot Ez év december 31-jei hatállyal jelenlegi formájában meg­szűnik a 30. legnagyobb hazai cég, a Ganz-MÁVAG, s az évenként mintegy 7,3 milliárd forintos árbevételű gyár­óriást hét új vállalatra, valamint egy sor leányvállalatra bont­ak Erről döntött az állami Szanáló Szervezet által tett javaslat alapján, a múlt héten a Ganz-MÁVAG válla­­lat tanácsa 44 igen­ szavaz­attal, két nemmel és két tartóz­kodással. A pénzügyminiszter által ez­ év közepén elrendelt szanálási felülvizsgálat e­edményeként kialakított tervezet elismeri, hogy a vállalat régóta tartó, súlyos gazdálkodási nehézségeit a szervezeti decentralizáció nem feltétlenül oldja meg, de feltételezi, hogy a mintegy 1 milliárd forint értékű, feleslegessé váló állóeszközök, félmilliárd forint­nyi fölös készletek értékesítése, valamint a 11 ezer fő kö­rüli létszám 1000—1500 fővel való apasztása révén meg­teremthetők az újonnan alakítandó cégek létfeltételei HVG 1987. DECEMBER 12. 7 A Szanáló Szervezet elemzése megállapítja, hogy a Ganz-MÁVAG jelenleg 11,5 milliárd forintos — vagyon­értékénél 3 milliárd forinttal nagyobb — tartozásának fel­­halmozódásához külső és belső okok egyaránt hozzájárul­tak. Az előbbiek közé tartozik a vizsgálat szerint, hogy több esetben politikai és nem gazdasági megfontolások miatt került sor a vállalattal kapcsolatos döntésekre — például a Ganz és a MÁVAG 1959. évi indokolatlan egye­sítésére, a hibás termékválaszték kialakítására A belső okok között a Szanáló Szervezet egyebek között azt em­líti, hogy a vállalati vezetők „energiájának nagy része a cég kivételes helyzetének megindoklására fecsérlődött el. A decentralizálásról szóló mostani döntést a vagyon, a létszám és a kötelezettségek megosztásával kapcsolatos megegyezésnek kell követnie. Annyi már bizonyos, hogy a Ganz-MÁVAG legproblematikusabb egysége, a Vasúti Járműgyár államigazgatási irányítás alá kerül. A pénzügyi tárca és a bankok csak egy év múlva szándékoznak tár­gyalásokat kezdeni a Ganz-MÁVAG-gal szembeni köve­teléseik sorsáról. A Szanáló Szervezet javaslata szerint a szétbontott vállalat utódainak 1989. március 31-ig hala­dékot kellene kapniuk az állammal és a bankokkal szem­ben fennálló tartozásaik kifizetésére — a bankok azon­ban a hírek szerint nem értenek egyet ezzel a javaslattal.

Next