Perthi Magyar Hírek, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
1989 október PERTHI MAGYAR HÍREK 5 oldal Visszatérés Európához? Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Semmilyen reform nem kerülheti meg az állásfoglalást A nemzetnek szüksége van a múltról alkotott világos képre, a félelem nélküli jelenre, mert különben, nem képes demokratikus, értelmes, mindenki számára vállalható jövőt tervezni - vallják 43-an azok, akik megalakították a Történelmi Igazságtétel Bizottságát (TIB). E bizottság munkájáról beszélt lapunknak a történeti szekció vezetője, Ungváry Rudolf. • Milyen céllal alakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága? Ez év tavaszán az 1956-os forradalom börtönjárt résztvevői és kivégzett vezetőinek hozzátartozói alakították meg a Történelmi Igazságtétel Bizottságát (Jogi és kegyeleti szekció működik a történeti mellett.) Az aláírók felsorolására nyilván terjedelmi okok miatt nincs hely, de néhányat megemlítek: Darvas Iván, Eörsi István, Hamkiss Elemér, Litván György, Mensáros László, Széll Jenő, Újhelyi Szilárd, Vásárhelyi Miklós, Bán Sándor. Koncepciónk szerint a tények, adatok és dokumentumok segítségével lehet tisztázni az igazságot és kérni a történelmi perújrafelvételt Azért van létfeltétele bizottságunknak, mert véleményem szerint Magyarországon semmiféle reform nem kerülheti meg az állásfoglalást az 56-os forradalom ügyében. • Úgy gondolja, hogy a TIB is hozzájárulhat ahhoz, hogy közmegegyezés, illetve nemzeti egység jöhet létre 1956 ügyében? Mielőtt erre a kérdésre vlaszolnék, szeretnék egy dolgot tisztázni: kiegyezés csak akkor jöhet létre, ha a problémákat nem söpörjük a szőnyeg alá. Az 1867-es kiegyezéssel kapcsolatban is azt mondták a hatalmon lévők, hogy a nemzet egységes, nem megosztott. Jó lenne, ha 1956 kérdésében már úgy járnánk el, ahogy az egy európai kultúrnemzet esetében elvárható. Ami a nemzeti egységet illeti, az véleményem szerint valószínűleg csak pillanatokra jöhet létre, mert olyan, mint a boldogság. A valóság viszont az, hogy az egymással szemben álló - jó esetben egymás legalitását elismerő -erők küzdelmében jöhet létre a nemzeti egység. Ahhoz hozzá tartozik a demokrácia alapismérvének elfogadása: mindenki egyenlő, aki mások egyenlőségét elismeri. Ezek után logikus: ha a most készülő kiegyezésből kirekesztjük azokat, akik az 1956-os forradalom a demokratikus Európához való visszatérés volt akkor ez egy rothadt kompromisszum lesz. • Kit akar ezzel megvádolni? Senkit sem szeretnék megvádolni, de ha ezt nem sikerül elkerülni, akkor ebben elsősorban nem személyek lesznek hibásak, hanem a nemzet történelmileg meghatározott beidegződései. Nyomatékosítanám azt, hogy a bizottság a maga létével a teljes igazságtétel álláspontját képviseli. Mindamellett az Európához való visszatérés folyamatát is érzékeltetni kívánjuk, vagyis azt hogy 1848, 1918, 1945-48 kísérleteit folytatta 1956, azaz a demokratikus Európához való kapcsolódást . Az évszámok azt sugallják, hogy a bizottság nem egyes embereknek és csoportoknak akar igazságot tenni. Vagy tévedek? A TIB nemcsak egyes eseményeket kíván visszaállítani a nemzet emlékezetébe, hanem az 1945 utáni teljes korszakot. Ezen belül azonban az 56-os forradalom kulcsszerepet játszik, mert vele kezdődik és végződik a szembesülés a közelmúlttal. • Mi vagy ki akadályozza munkájukat? - Elsősorban a bizalmatlanság. A hatalmat gyakorlók részéről az a félelem, hogy számukra az istenek alkonya következik be. • Jogos ez a félelem? - Erkölcsi értelemben igen, hiszen az MSZMP nem határolta el magát egyértelműen a Magyar Dolgozók Pártjától. De a bizalmatlanság félelme a hatalomból kirekesztettek részéről is fennáll; attól félnek, hogy megint kijátsszák őket • Az eddigiekből az következik számomra, hogy 56 kérdésében a bt(Folytatás a 8. oldalon) .Ezt a cikket a."REFORM" c. lap c.közölte tavaly a '.dec. 9-i számaiban, de most is aktuális. Visszatérés Európához? (Folytatás a 7. oldalról) zottság nem tud kompromisszumot kötni. - Valóban, számunkra egyértelmű, hogy 1956-ban forradalom volt. Ugyanakkor a TIB elhatárolja magát mindenféle atrocitástól és és lincseléstől. De csendben megjegyzem azt is, hogy a lincselések ugyanúgy hozzátartoznak 1956- hoz, mint 1848-hoz. Emlékezzünk csak a versre: „Jamberg szívében kés". Vagy az nem lincselés volt? • Végül egy jogilag abszurd kérdés tolakodik elő. Lehet-e népszavazást tartani 1956 megítéléséről? Ha lenne ilyen népszavazás, szerintem nem lenne kérdéses az eredménye: forradalom volt De történelmi események megítéléséről népszavazást a világon sehol sem rendeznek. Ezért a válaszom az, hogy szabad választás esetén az egymással versengő demokratikus pártokra adott szavazatok döntenék el, hogyan vélekednek az emberek. Emőd Pál /Szacsvay Imre : Erdélyi Utakon /I./Kossuth Nyomda Kiadás - 1988/ ANGOL-MAGYAR MŰEMLÉK ERDÉLYBEN Régi székely falu Erdőszentgyörgy, a Kis- Kükülló mellett Marosszékben. Románkori alapokra a XIII. század végén épült, sokszor elpusztult és sokszor átépített gótikus temploma érdekes műemlék. A falu földesura volt a rövid ideig uralkodó erdélyi fejedelem, Rhédey Ferenc. Utódai gondját viselték a templomnak is. 1760-ban gróf Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Kata szinte az alapjaitól kezdve építtette újjá. A faragott kószószék és a fiait vérével tápláló pelikánt ábrázoló papkorona is abból az időből való. A templomban temették el a legendás szépségű gróf Rhédey Claudiát, aki Sándor würtembergi herceg felesége volt, s akit 1841-ben Grácban tiport halálra megvadult lova egy nagy katonai parádé alkalmával. Mary angol királynénak, V. György feleségének a nagyanyja volt, aki viszont a jelenleg uralkodó II Erzsébet királynőnek volt nagyanyja Az angol királyi ház a sírt angol nyelvű felirattal is elláttatta.