Perthi Magyar Hírek, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989-10-01 / 10. szám

1989 október PERTHI MAGYAR HÍREK 5 oldal Visszatérés Európához? Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Semmilyen reform nem kerülheti meg az állásfoglalást A nemzetnek szüksége van a múltról alkotott világos képre, a félelem nél­küli jelenre, mert különben, nem ké­pes demokratikus, értelmes, minden­ki számára vállalható jövőt tervezni - vallják 43-an azok, akik megalakítot­ták a Történelmi Igazságtétel Bizott­ságát (TIB). E bizottság munkájáról beszélt lapunknak a történeti szekció vezetője, Ungváry Rudolf. • Milyen céllal alakult a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsága?­­ Ez év tavaszán az 1956-os forra­dalom börtönjárt résztvevői és kivég­zett vezetőinek hozzátartozói alakítot­ták meg a Történelmi Igazságtétel Bi­zottságát (Jogi és kegyeleti szekció működik a történeti mellett.) Az aláírók felsorolására nyilván terjedelmi okok miatt nincs hely, de néhányat megem­lítek: Darvas Iván, Eörsi István, Ham­kiss Elemér, Litván György, Mensáros László, Széll Jenő, Újhelyi Szilárd, Vá­sárhelyi Miklós, Bán Sándor. Koncep­ciónk szerint a tények, adatok és do­kumentumok segítségével lehet tisz­tázni az igazságot és kérni a történel­mi perújrafelvételt Azért van létfeltéte­le bizottságunknak, mert véleményem szerint Magyarországon semmiféle re­form nem kerülheti meg az állásfogla­lást az 56-os forradalom ügyében. • Úgy gondolja, hogy a TIB is hozzájárulhat ahhoz, hogy közmeg­egyezés, illetve nemzeti egység jö­het létre 1956 ügyében?­­ Mielőtt erre a kérdésre vlaszol­nék, szeretnék egy dolgot tisztázni: kiegyezés csak akkor jöhet létre, ha a problémákat nem söpörjük a szőnyeg alá. Az 1867-es kiegyezéssel kapcso­latban is azt mondták a hatalmon lé­vők, hogy a nemzet egységes, nem megosztott. Jó lenne, ha 1956 kérdé­sében már úgy járnánk el, ahogy az egy európai kultúrnemzet esetében el­várható. Ami a nemzeti egységet illeti, az véleményem szerint valószínűleg csak pillanatokra jöhet létre, mert olyan, mint a boldogság. A valóság viszont az, hogy az egymással szemben álló - jó esetben egymás legalitását elismerő -erők küzdelmében jöhet létre a nem­zeti egység. Ahhoz hozzá tartozik a demokrácia alapismérvének elfogadá­sa: mindenki egyenlő, aki mások egyenlőségét elismeri. Ezek után logikus: ha a most ké­szülő kiegyezésből kirekesztjük azo­kat, akik az 1956-os forradalom a de­mokratikus Európához való visszaté­rés volt akkor ez egy rothadt kompro­misszum lesz. • Kit akar ezzel megvádolni?­­ Senkit sem szeretnék megvádol­ni, de ha ezt nem sikerül elkerülni, ak­kor ebben elsősorban nem személyek lesznek hibásak, hanem a nemzet tör­ténelmileg meghatározott beidegződé­sei. Nyomatékosítanám azt, hogy a bi­zottság a maga létével a teljes igaz­ságtétel álláspontját képviseli. Mind­amellett az Európához való visszaté­rés folyamatát is érzékeltetni kívánjuk, vagyis azt hogy 1848, 1918, 1945-48 kísérleteit folytatta 1956, azaz a demokratikus Európához való kapcsolódást . Az évszámok azt sugallják, hogy a bizottság nem egyes embereknek és csoportoknak akar igazságot ten­ni. Vagy tévedek?­­ A TIB nemcsak egyes esemé­nyeket kíván visszaállítani a nemzet emlékezetébe, hanem az 1945 utáni teljes korszakot. Ezen belül azonban az 56-os forradalom kulcsszerepet ját­szik, mert vele kezdődik és végződik a szembesülés a közelmúlttal. • Mi vagy ki akadályozza munká­jukat? - Elsősorban a bizalmatlanság. A hatalmat gyakorlók részéről az a félelem, hogy számukra az istenek al­konya következik be. • Jogos ez a félelem? - Erkölcsi értelemben igen, hiszen az MSZMP nem határolta el magát egyértelműen a Magyar Dolgozók Pártjától. De a bizalmatlanság félelme a hatalomból kirekesztettek részéről is fennáll; attól félnek, hogy megint ki­játsszák őket • Az eddigiekből az következik számomra, hogy 56 kérdésében a bt­(Folytatás a 8. oldalon) .Ezt a cikket a­­."REFORM" c. lap c.közölte tavaly a '.dec. 9-i száma­iban, de most is­­ aktuális. Visszatérés Európához?­ ­ (Folytatás a 7. oldalról) zottság nem tud kompromisszumot kötni. - Valóban, számunkra egyértel­mű, hogy 1956-ban forradalom volt. Ugyanakkor a TIB elhatárolja magát mindenféle atrocitástól és és lincseléstől. De csendben meg­jegyzem azt is, hogy a lincselések ugyanúgy hozzátartoznak 1956- hoz, mint 1848-hoz. Emlékezzünk csak a versre: „Jamberg szívében kés". Vagy az nem lincselés volt? • Végül egy jogilag abszurd kérdés tolakodik elő. Lehet-e népszavazást tartani 1956 meg­ítéléséről?­­ Ha lenne ilyen népszavazás, szerintem nem lenne kérdéses az eredménye: forradalom volt De történelmi események megítélésé­ről népszavazást a világon sehol sem rendeznek. Ezért a válaszom az, hogy szabad választás esetén az egymással versengő demokrati­kus pártokra adott szavazatok döntenék el, hogyan vélekednek az emberek. Em­őd Pál /Szacsvay Imre : Erdélyi Utakon /I./­Kossuth Nyomda Kiadás - 1988/ ANGOL-MAGYAR MŰEMLÉK ERDÉLYBEN Régi székely falu Erdőszentgyörgy, a Kis- Kükülló mellett Marosszékben. Román­kori alapokra a XIII. század végén épült, sokszor elpusztult és sokszor átépített gótikus temploma érdekes műemlék. A falu földesura volt a rövid ideig uralko­dó erdélyi fejedelem, Rhédey Ferenc. Utódai gondját viselték a templomnak is. 1760-ban gróf Rhédey Zsigmondné bá­ró Wesselényi Kata szinte az alapjaitól kezdve építtette újjá. A faragott kószó­­szék és a fiait vérével tápláló pelikánt ábrázoló papkorona is abból az időből való. A templomban temették el a legendás szépségű gróf Rhédey Claudiát, aki Sán­dor würtembergi herceg felesége volt, s akit 1841-ben Grácban tiport halálra megvadult lova egy nagy katonai parádé alkalmával. Mary angol királynénak, V. György fele­ségének a nagyanyja volt, aki viszont a jelenleg uralkodó II Erzsébet királynőnek volt nagyanyja Az angol királyi ház a sírt angol nyelvű felirattal is elláttatta.

Next