Hungarista Mozgalom - Ausztráliai Szórványok Tájékoztató Szolgálata, 1970 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1970-12-01 / 12. szám
. évf.12.szám.................. .HUNGARISTA BULLETIN........................1970.December hény magyar összeáll és a magyartól idegen cselszövések és félrevtető módszerek helyett az itt Tesrt igazságok fegyverével hazájának lezságáért küzd. — Európa újjérendezésekor szappanbuborékként szállttan Trianon ás Péris diktátuma és az európai egyensúly helyreállásával nemcsak a világ békéje,hanem egészséges vérkeringése is élyre áll ismét. De előbb a pánszlévizmust,a világ rákbetegségének örtöttt fészkeit műtét útján ki kell operálni a beteg kontinens azonhajszolt testéből. Most lássuk a trianoni békediktátum országcsonkitó határozványait s azok igazságtalan voltát: Magyarországnak 1910-ben 282.870 négyzetkilométernyi területe, 8.264.533 lakása volt. Ebből Trianon alapján megtarthatott egyzetkilómétert,7.481.954 lakással. Románia egymaga többet annektált,mint egész Csonkamagyarország, ez 102.727 négyzetkilométert szerzett 5.265.444 lakással. Ezek köül csak 2.699-631 volt román,2.835.916 nem román,tehát kevesebbet szabadított fel,mint leigázott. Utóbbiak között volt 1.879.231 magyar. Csehország : 62.937 négyzetkilométert kebelezett be 3.575.685 lakással. Ezek között nem voltak csehek,mert a rőcser Magyarország 18 millió lakása között csak 8.000 cseh volt. Csehország bekebelezése tehát nem csehekre vonatkozott,akik között 1.584.343 volt a magyar. Szerbia : 20.956 négyzetkilométert szerzett 1.499.213 lakással,akik között csak 390.507 volt a szerb és 1.476.293 a nem-szerb,köztük 683.631 magyar. Említésre méltó itt például az,hogy később a Millerard-féle levés alapján a szerb határszakaszon működő ,határmegállapító bizottság a Muraközt Magyarországnak ítélte oda,mire a szerb delegátus kevesen tette,hogy a bizottságnak nincs joga a trianoni szerződés által megjelölt határon változást javasolni. Ez az ügy a Nemzetek Szövetségéhez is felkerült. Ponceré,a Nagykövetek Tanácsénak, elnöke pedig 1922 november 15-én a Népszövetség főtitkárához intézett levelében a határvonal nek a trianoni rendelkezésnek megfelelő meghagyását javasolta. A Nemzetek Szövetsége ennek engedelmeskedve, döntőnek ismert el egy a nemzetközi jogban ismeretlen fórumot,a Nagykövetek Tanácsát és ezzel a pártellenségét is feladta. Érdekes az is,hogy például a cseh békedelegáció Pozsony birtokrését mint életbevágó dolgot követelte,mert a Duna vonalára a Középeurópában berendezendő nagy szerepre való tekintettel szüksége van Csehországnak amely akkor még csak 4 millió csehből állott. Így került a Duna-menti Csallóköz cseh kézbe,holott 101.839 magyar és 2883 németajkú lakosa mellett csak 453 szlovák és 1 cseh származású lakosa volt, Ausztria is, kihasználva a neki érthetetlen módon előnyössé vált helyzetet,amely nem őt,hanem Magyarországot tette felelőssé a háborúért, igyekezett a szétosztásra szólt,monarch labeli évszázados társának és szövetségesének testéből a wilsoni elvek hangoztatásával egy koncot szerezni. Benes,hogy Magyarországot a nyugati államoktól elválassza,már 1918 november 16-án a londoni TIMES-ben megújította cikkét a nyugetmagyarországi korridor ügyében és 1919 decemberében Párisben a szerb delegátusoknak fegyveres szövetséget kínált arra az esetre,hogy az esetleg támadó nehézségek esetén azt közös erővel megvalósíthassák. Amikor azonban diplomáciai téren e tekintetben mégis áthidalhatatlannak tetsző akadályok merültek fel,Benes (1924 évi cseh külpolitikai beszámolója szerint) 1920 januárjában maga hívta az ententeberét cseh származású szociáldemokrata Renner Károly osztrák áldemkancel tárt magához és ajánlotta neki,hogy Ausztria nevében Nyugatmagyarországot,amelyet a békekonferencién Csehszlovékiának adói vonakodtak — csak Frencieország szavazott emellett — szerezze meg országának és ezáltal is gyengítsék Magyarország tempraállásét és erejét, Renner kopett az ajánlaton. Itt és igy született meg az addig ismeretlen Burgenland szabadcsapatok harcának eredője,sőt Burgenland átadásának kierőszakolására az 1921 augusztus 10-i hallstotti találkozáson Mesaryk csehszlovák köztársasági elnök Hainisch osztrák elnöknek fegyveres támogatást is ígért és szeptember 13-án a magyar kormányhoz intézett jelzőkben a kérdéses terület átengedését követelte, /folytatjuk/