Tárogató, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

16 * Árgus: Falrengető Siker! Tamási Áron "Énekes madár" c. székely népi játékában bizonyíttatik be, hogy az igaz szerelem falakat képes mozdítani. Ezt a balladai szépségű színdarabot remél­hetőleg mi is bemutatjuk a közeljövőben, hiszen Színjátszó Csoportunk "külföldi" "Csárdáskirálynő" előadása a leghathatósabb érv amelett, hogy ők már "mozgó"­szin­­padon is tudnak játszani. Talán nem is valamelyik szeleburdi szinésztól billent meg az a színfal, hanem valóban annak az örömnek kedvnek és szeretetnek a vibráló áramlata szédítette meg a máskor dermedt díszletet, mely a közönség és a színészek között kialakult. Az igaz­ság az, hogy a mieink már otthon érzik magukat Calgaryban, ahol olyan derék magyarok élnek, mintha csak Vancouverből költöztek volna át. Szép este volt, ajándék­ este mindkét részről. Az együttes egyik legjobb előadását produkálta, ha nem számítjuk azt a pár nyelvbotlást és kihagyó memórialt, mi a második felvonásba belecsúszott a repülés autóbuszozés és az előző napi kései lefekvés miatt. Hiszen előző este vagy 300 kilométerrel arrébb Edmonton nagyszerű magyarságával volt találkozásunk. Mint minden első ismerkedés, ez is egy kicsit formálisabb és merevebb volt. A Calgary-i telt házzal szemben itt csak háromnegyedig telt meg a nézőtér, igaz a magyarság létszáma is kisebb itt, de nem kevésbé lelkes. Az eleinte hűvös légkör hamar felmelegedett, és noha az előadás is halványabb volt a szokottnál, az utolsó függöny után tomboló taps és az előadást követő szívélyes fogadtatás a Magyar Házban bizonyította, hogy itt is barátokra találtunk, akikhez bármikor szívesen térünk visz­sza, és örömmel látjuk őket vendégül, ha ütjük erre visz. Röviden valamit az egyéni teljesítményekről is. A közönség kedvence mindkét helyen Kalmár Tibor volt­­ jogosan. Minden gesztusa külön érték. Kitüntető nép­szerűségnek örvendett Pongrácz Imre is, nemcsak múltja,de teljesítménye miatt is. "Helyi szín" hozzákeverésével is növelte a sikert. Győry Márta nagyszerű rendezé­sének eredményét mindkét előadáson értékelhettük, és különösen Calgary-ban gyönyö­rűen énekelt. Sajnos Kuzsel István, aki Karasz Józseffel együtt emberi erőt és ki­tartást meghaladó kötelességeket vállalt magára a díszletezéssel, a második előadás­ra berekedt, de így is sikere volt. Hátha még az igazi Pistát hallották volna! Karasz az örök megbízható, Fodor Irén bájos és közvetlen, Dér Erzsi ezüst derűt hoz minden alkalommal a színpadra. Zsold József, Tasnádi Ödön és a táncos lányok is tehetségük legjavát adták, Kuzsel Magdi nemcsak súgott mindenkinek, de izgult is mindenki helyett. Csapó Ria elvarázsolta az idegen zongorákat és a közönséget is Külön szám Tóth László, akiről meg is jegyezték, hogy milyen öreg és mégis hogy bírja! (Hát van aki jól tartsa, nem igaz?) . Mindent összevetve két előadás 24 órán belül és egy hosszú utazással közben Deryne­ ideje­beli teljesítmény volt. Mindnyájan fenntartás nélküli dicséretet érdemelnek. Thalia szekerét a varjak egész serege követte, ezek voltunk mi. Köztünk volt dr.Csapó­ Imre is, a Társaskör elnöke, aki a Calgary-i fogadáson a Református Egyház nagytermében olyan rövid de frappáns és magas színvonalú beszéddel viszonozta a köszöntőket, hogy még e sorok í­ara is megtapsolta. De még több tapsot érdemelnek azok, akik saját költségükön - ugyanúgy mint a többi kisérő - utaztak velünk, de az előadás sikere nagyrészt rajtuk múlott, hiszen ők voltak az öltöztetők, kozmeti­kusok, lelki támaszok és mindaz, amire a színfalak mögött szükség van. Flórián Ilinek és Götz Erzsébetnek hadd nyújtasam át a legnagyobb szóvirág csokrot, amelyet valaha is valaki kapott. Legyen példa az önzetlen munkájuk mindenki számára! A repülőút kényelmeseit és jól szervezett. Köszönet érte Sikora Danának, aki a Swiftsure Travel Ltd. képviselője. Amint kezdtem úgy fejezem: Falrengető siker­ volt. Talán ezzel is közelebb ju­tottunk ahhoz, hogy egyszer minden elválasztó fal leomoljon.

Next