Tárogató, 1990 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1990-08-01 / 8. szám
— 42 A SZACSVAY- ÖRÖKSÉG Buckingham Palace — ennyi áll a levélpapíron, elegánsan, szűkszavúan. Károly trónörökös és Diana hercegnő köszönetet mondatnak Szacsvay Imre grafikus- és fotóművésznek Erdélyi utakon című könyve angol változatáért. A háromkötetes albumot a hercegi pár látogatásakor ajándékozta nekik a művész, kissé „szülőföldi emlékeztetőként”. Károly herceg ugyanis — maga is említette Budapesten — harmincketted részben székely. Szacsvay Imre teljességgel az. Az Erdélyi utakon csodálatos szépségű, ódon hangulatot és emelkedettséget sugárzó képein látható az erdőszentgyörgyi templom bejárata és egy címeres sírkő. Dr. Kicsi Sándor tömör, pontos és igen szép kísérőszövege elmondja, hogy a Kisküküllő mentén fekvő székely nagyközség református temploma a XIII. század végén épült, sokszor elpusztult és sokszor újjáépítették, míg mai alakját megkapta. A falu földesura a rövid ideig uralkodó erdélyi fejedelem,» Rhédey Ferenc volt. Ennek egyik» - utódja, gróf Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Kata 1760-ban alapjaitól újjáépíttette. Abból az időből való a faragott kőszószék és a' papkorona, az erdélyit» reformátusok ' jelképrajzával, a fiait vérével tápláló pelikánnal. A címeressírkő gróf Rhédey Claudiára emlékeztet, Sándor würtembergi herceg feleségére, akit 1841-ben, egy nagy katonai parádén megvadult lova taposott halálra Grác városában. Hazahozták pihenni. Eme Rhédey grófnő a nagyanyja volt V. György angol király feleségének, Mary ■királynénak, a most uralkodó II. Erzsébet nagyanyjának. Károly hercegkiszámította éát a hármincketted rész Rhédey-rokonságot. Erdőszentgyörgyön úgy emlegetik az angol királyi házat, mintha a látóközelségben élő pártfogóik lehetnének. A londoni köszönőlevél kelte: 1990. május 16. Szacsvay Imre akkor már két napja halott. Találkoztak előbb is ők, a londoni királyfi és a székely művész. Károly herceg a maga erdőszentgyörgyi ősei jogán tiltakozott volt Ceausescu őrült falurombolásai ellen. Szacsvay Imre a fényképeivel tette ugyanezt. Még a háromkötetes Erdélyi utakon megjelenése előtt az abba foglalt képeket sok száz esztendős templomokról, várromokról, sajátos hangulatú településekről vagy havasi tanyákról, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság — az S. O.S. Erdély genfi bizottsága révén — szétküldte a világ négy tájára, minden olyan testületnek vagy magánszemélynek, akiktől segítséget remélhettek. Szacsvay Imre felvételei az erdélyi hagyományok, építészeti értékek, kultúra, a magyar folytonosság mellett érveltek az UNESCO-ban, a Világörökség Bizottságánál, az Emberi Jogok Bizottságánál, az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban, a Vatikánban. Nyomon lehet-e követni egy tiltakozási hullám útját és eredményeit? Higgyünk abban, mert nem alaptalanul hisszük, hogy a felháborodás méretei is belejátszottak az erdélyi falvak megmentésébe. Ceausescu és „építészei” várták a felcsapó nemzetközi ellenkezés lecsillapultát — a hazai kérelmekkel, panaszokkal soha nem törődtek!—, majd azután láttak volna hozzá a rombolásokhoz. Addig Erdélyből is (például Tamási Áron falujából, Farkaslakáról) Bukarest környékére vezényelték a földkotró gépeket. Színes, pompás képek, amelyek nem a heves harc, hanem a szelíd emlékezet céljaira születtek, így válhattak a létmentő küzdelem fegyvereivé. Szacsvay Imre 1984 és 1987 között három nyáron át barangolt Erdélyben,Nagyváradtól a Hargitáig, Csíkszéken meg Háromszéken, majd Brassótól Nagyenyedig. Saját költségén utazott, hogy a maga „beállításában” rögzítse Erdély s ezen belül a családi szülőtáj, a Székelyföld minden értékes látnivalóját. Hetvenedik esztendősen úgy térhetett meg őseihez, hogy mostoha körülmények ellenére, ezer gáncs közepette gyarapította a családi örökséget: végezte a nemzet, az anyaföld szolgálatát. Orbán Balázs, a Székelyföld tudós barangolója, levéltárak búvárlója derítette fel és rögzítette nagy művében, hogy az Erdély-szerte és Magyarországon kiterjedt Szacsvay család eredetileg a háromszéki Szacsváról való, első tagja, akiről feljegyzés maradt. Szacsvay Gergely a marosszentimrei csatában tüntette ki magát, 1442-ben Hunyadi János, akkori erdélyi vajda, későbbi magyar kormányzó katonájaként. Egyszerre nagyon közel érzem szívemhez a régi történelmi nyomot: Szacsva, , ez a manapság ölbe vehetően kicsiny székely település karnyújtásnyira esik szülőfalumtól, Uzontól, tanúja lehettem lakói riadalmának, hogy kiűzik őket a "otthonaikból és Uzon s zord tömbházaiba telepítik őket, a Moldvából nem éppen cél nélkül odahozott román családok közé. Szacsvay Imre grafikus- és fotóművész Budapesten, illetve a solymári hegyek lábainál okkal remélte, hogy őseinek faluját menti meg, mikor erdélyi fényképeit művészi rendbe állítja. Kövessük a családfáját, Orbán Balázs segítségével, a kicsiny havasalji falucskától a nyitottabb háromszéki síkságig. „Mihály, mint Bethlen Gábor kapitánya szerepel, s érdemei jutalmául ezen fejedelemtől szablyát tartó oroszlán címert és jószágot nyer Szacsván. Ezen Mihály unokái, György és András szállnak el Szacsváról, s szerzik a lécfalvi és esztelneki ágat.” A lécfalvi ágból egyetlen hajtás maradt fenn az irodalomtörténeti emlékezetben: Szacsvay Sándor, az első nevezetesebb magyar publicista. Ráf Mátyás munkatársa, majd egyik szerkesztője a pozsonyi Magyar Hírmondónak, a XVIII. század utolsó évtizedeiben. Saját lapot is indít Pozsonyban, a Magyar Kurírt, már az első számát betiltják, átviszi a lapját Bécsbe. A felvilágosodás újságírójának nevezhetném, eszméi miatt szorult ki a közéletből, meg kellett válnia lapjától is. Kolozsvárra vonult viszsza. A francia forradalom híve maradt haláláig. • Egy következő. Immár magyar forradalom, az 1848—49-es szabadságharc színtereire lépnek ki a másik ág, az esztelneki Szacsvayak. Egyik országgyűlési jegyző, kettő lőporkészítő ezermester. Hasznos forradalmi tevékenységek, csak fölöttébb veszélyesek. Nagyváradon, a Sebes-Körös partján, kicsi parkban szobor, talapzatán délceg férfi, tollát éppen aláírásra tartja. Szacsvay Imre Bihar vármegye képviselője volt, országgyűlési jegyző, aki tiszte szerint a határozatokat hitelesítette. „Egy tollvonás volt bűne”— hirdetik a kőbetűk a talapzat alján. A solymári otthonban őrzik az 1849. áprilisi kiáltvány eredeti lenyomatát. Négyoldalas szöveg, válasz a császári jogtiprásra, a magyar nemzet akaratának kinyilvánítása. Nyi-i tánya a magyar kiscímer, záróképe Erdély címere. Hárman írták alá „a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát”: Báró Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke, Almássy Pál, a képviselőház alelnöke és Szacsvay Imre jegyző. Ezért a tollvonásáért végezték ki tizennyolc nappal az aradi tizenhárom után, a pesti Új Épület mellett. Nem lehetett epizodista a történelemben, ha a debreceni Kossuth-szobron is megjelenik, mellékszereplőként. Solymáron egy 1848-ban készült könyvecskét őriznek: Népkivánatok. Közli Szacsvay Imre. Készült