Tárogató, 1995 (22. évfolyam, 2-12. szám)

1995-04-01 / 4. szám

Encyclopaedia Hungarica Megjelent az Encyclopaedia Hungarica második kötete a Calgaryban székelő Magyar­ságtudat Lexikon Alapítvány gondozásában. A 785 oldalas, gazdagon illusztrált lexikon az egyetemes magyarságismeret hatalmas anyagát nyújtja az I betűtől az ö betűig bezárólag. Az első kötettel, s most a másodikkal kapcsolatban is, ilyen gondolatokat vetítettem papírra. Több, mint egy évtized igyekezete fekszik ebben a hatalmas kiadványban. A négy kötetre tervezett enciklopédia 24 ezer címszót foglal magában, összképet nyújtva az anyaországbeli s az öt kontinensen élő magyarság történetéről, néprajzáról, politikai, társadalmi és felekezeti ismereteiről. Közel háromszáz munkatárs közre­működésével készült nyomda alá az enciklopé­dia, köztük 138 cikkíró, 90 regionális szerkesz­tő, 30 szerkesztőbizottsági tag s megannyi szak­­tanácsadó, technikai asszisztens és képzőművész a világ minden tájáról. Milyen múlandó az élet! A második kötet jelzése szerint, a fenti munkatár­sak közül negyvenen már csupán túlvilági olvasó­termeikben lapozgathatják ezt a szép kiállítású kötetet. Szinte ámulatba ejtő, merész vállalkozás egy ekkora munka kitervezése és véghezvitele. 1981- ben én is jelen voltam Calgaryban az enciklopé­dia genezisénél, s pironkodva megvallom, tamás­­kodva fogadtam ezt az elgondolást. Akkoriban még a képzeletet is felülmúlta egy ilyen hatalmas intézetet kitevő, szétszórtságban élő stáb össze­hozása, s egy levéltári gyűjteménynek megfelelő óriási adathalmaz felkutatása, adatellenőrzése, s a címszavak helyes megírása. Növelte a kételyt a hazai Országos Széchényi Könyvtár és levéltárak gyűjteményeinek elérhe­tetlensége is. Egy évtizede az említett országos források nagy része még zárlat alatt volt külföldiek s otthoniak számára egyaránt. De főleg egy ilyen általános tárgyú enciklopédia hasznos­sága támasztott kételyt az emberben az akkori s a mai rohamosan specializálódó életben. Az első, nagyon ízléses és szakavatott kötet példája azonban azt igazolja, hogy nagy eltökéltséggel és hozzáértéssel a csodával határos eredményeket lehet elérni. Minden elismerést megérdemelnek az enciklopédia alapítvány tagjai és munkatársai, de főleg főszerkesztője, Bagossy László és felelős kiadója, Zöld M. János. Az enciklopédia tartósságát tárgyi sokoldalú­sága, megbízható adatszolgáltatása és olvasmá­­ -20----------------------------------------------------------------­ nyos stílusa adja. Az elmúlt évtizedek után ez az első nagy igényű forrásmunka, amely lexikális komolysággal és skoláris felelősséggel tárgyalja az összmagyarság múltjával és jelenével kapcso­latos hatalmas ismeretanyagot. A szócikkek leírásokat adnak a hazai és a diaszpórában lévő történelmi, régészeti, néprajzi tárgyakról az új kutatási eredmények felhasználásával. Tömör ismertetéseket nyújt az utód és befogadó álla­mokban lévő magyar településekről, politikai, társadalmi, felekezeti és kulturális intézmények­ről, valamint tagságuk összetételéről és tevé­kenységéről. Kuriózumként említve, két oldalon 13 szócikk, s megannyi illusztráció, főleg művészi és műszaki tusrajz és fénykép nyújtja egy francia szárma­zású magyar író, egy magyar motorsport ver­senyző, egy volt csendőrtiszt, egy 48-as szabad­ságharckori lengyel gróf, az USA-beli delawarei magyarok, a kanadai dohányvidék magyarjai ismertetését. Ugyanez a két oldal (pp. 398-399) magyar fiziológusról, a repülőgyártás s a filmművészet magyar úttörőiről, s a Decsi­­kódexről számol be. A második kötetben olvashatunk a külföldi magyar irodalomról és alkotóiról. Külön szócikk foglalkozik Fáy Ferenc, Fáy István, Flórián Tibor, Gömöri György, Miska János, Nehéz Ferenc és mások munkásságával. Olvashatunk lapjain a kanadai magyar bibliográfiáról, valamint a Nyugat-Kanadai Néptánc Fesztiválról és annak megalapítójáról, a Vancouveri Csapó Imre dok­torról. Engem kedves nosztalgiával töltenek el a szülőföldem szép tájairól, a Nyírségről, de leginkább a Nyírbátorról, s nagy történelmi jelentőségű, Báthori István építtette, református templomáról szóló szócikkek. Gyerekkorban, míg az apám Lefkovits nagykereskedőnél szerezte be a szatócsüzletünk szükségleteit, ámulattal töltött el a hatalmas templom meredek tetőszerkezete, s különálló haranglábja. A kiadvány másik jelentősége erkölcsi érté­kében rejlik. Az elmúlt évtizedek óta egyre érzé­kenyebben reagálunk a bennünket ért rágal­makra. Idegennyelvű forrásmunkák, szándékuk­ban nem­ kétséges forrásokból merített félre­magyarázásokat terjesztenek rólunk szerte a világon, önérzetünk felbolygatására, elszánt s olykor költséges és kimerítő védekezésre kény­szerítve bennünket. Jól indokolt, korrigáló leve­leinkkel ostromoljuk a téves beállítottságú intéz­ményeket, több-kevesebb eredménnyel. Ezen elszomorító tapasztalatok után az olvasó felemelő érzéssel lapozgatja majd a jelen

Next