Turán-sumér szemle, 1964 (2. évfolyam, 4-7. szám)

1964-07-01 / 6. szám

VI.szám iuran-bzumir bzerale 1964. július 1. Ugyanezt a területet a nyugati krónikáik fekete M­agyar­­országnak­ nevezik. A benepusztai halott viszont aligha­nem ah­hoz a magyar területre került türkföldl­, vagyis székelye családhoz tartozott, mely Attila fiáról magát Aba-Csaba nemzetségnek nevezte és amelynek tényleg volt egy akkortájt élt lene nevű tagja. Azt a ma furcsának ne­vezett területet, ahol Blatnica van-és ahol előkerült a malinnes-ivel közös rozs óinak - a régi Írások Attila hadi­­c­íme­r­ér­ől t­urul-földnek és turul-megyének jelölik, ami megerősíti B­ib­o­r­bans­z­ül­e­t­e­tt illitas­át lakosairól. Ősi pecsétek bizonyítják, hogy mielőtt még a totem­­jelek címerekké alakultak volna, állandóan bővülve és szűkülve a családok sorsát tükrözték, így valóságos élettör­ténetek képekben. A türkök-lakta földön, úgy Árva, mint az úgynevezett "fiz landzsásszék" székelyeinek és az ott élt livék nemzetségnek medvéje mellé fák kerültek,mivel a terület fával benőtt, erdős,­ ezzel szemben az Erdélybe jutottak címerükül már csak a medve jelképeit használják. Északi népeknél, mint a türkök is,a nap mindig nagy szerepet játszott, tudjuk,hogy a szumérok is közülük szár­maztak és ez lesz oka annak, hogy náluk a visszatérő erő­nek, azaz a napnak neve Tur-Ullu, ami megfelel a­­ turulnak.­­A medve-jelkép is a naphoz kapcsolódik. Az északi pólus neve arktisz, a medve görög neve, így a nyugvó nap észak jelképe, vagyis a medvéé. A medve az egyedüli állat,melynél a nőstény félelmetes és nem­ a hím, az csak kedélyes pajtás, kicsikét télen hozza világra a nőstény, melyet nemcsak táp­lál de arra kerülvén a sor; a legfélelmetesebb módon megvé­deni is Izenes.A hold a naptól nyeri fényét,így gyermeke és a lenyugvó nap a holddal a nőstény medve jelképe.Ezért ábrá­zol az északi hazából Erdélybe származott székelyek címere nyugvó napot holddal.A visszamaradottak pedig az eltávozot­takra való emlékezésből bővítették címerüket nappal és hold­dal. És ahogy a germánok legszebb eposzai Attila emlékét idézik,úgy zengi azt a muyseni szijvég is: Kézdy Vásárhelyi Béla dr.­­ Svédország./

Next