Vitézi Tájékoztató, 1979-1996 (8-25. évfolyam)
1991-12-01 / 20/2. szám
6 VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 1991 /2 ELŐLÉPTETÉSEK ÉS KITÜNTETÉSEK: STEPHEN BILLER AZ EURÓPAI PARLAMENT FŐTISZTVISELŐJE ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPAI MEGBÍZOTTJA A SZEPTEMBER 8-I 70 ÉVES JUBILEUMI VITÉZI TALÁLKOZÓN MONDTA EL ALÁBBI BESZÉDÉT, ÉRDEMKERESZTTEL TÖRTÉNT KITÜNTETÉSE UTÁN: Királyi Fenség, Főkapitányhelyettes úr, Hölgyeim és Uraim! A mai vasárnapon, 1991. szeptember 8-án közös gondunk, a magyar nép boldogulása hozott bennünket össze. Élni szeretnék ezzel az alkalommal, hogy Önök elé terjesszem néhány gondolatomat arról, mit tehetünk Magyarország hírnevének gyarapítására, és az ország szabadságának, újjáépítésének megalapozására. A magyarok örök hálával tartoznak Sztankovich Viktornak azért, hogy az Európai Szabad Magyar Kongresszus síkraszállt az emberi jogokért, magyar viszonylatban. Ő féltve őrködött azon, hogy az Európai Parlament minden egyes e téren történt kezdeményezését gondos megfontolás előzte meg. Közös erővel sikerült a magyar ügyeket az európai parlamenti közvéleményben ébren tartanunk. Harsonázás helyett szerény tálalással fenntartottuk a törvényhozók érdeklődését anélkül, hogy unalmat váltottunk volna ki. Sztankovich Viktor célkitűzéseinek megvalósítását Európa politikai tényezőinek körében folytatja az Európai Szabad Magyar Kongresszus Nemzeti Kapcsolatok Bizottsága: vitéz Radnóczy Antal ötletes, dinamikus elnöklete alatt, dr. Fáy Gedeon és dr. Makra Zoltán tagtársakkal együtt, több mint négy évtizedes száműzetés során a bizottság munkatársai fáradhatatlanul tevékenykedtek a magyar ügy érdekében. Ez a munkásság folyik ma is. Az említett barátaim, mint a Vitézi Rend tagjai köztünk vannak ma is és én ezennel köszöntöm őket szeretettel és nagyrabecsüléssel. A Zöld Pártnak a Bős-Nagymaros terve ügyében történt egyedülálló kezdeményezésén kívül a magyar érdekeket szolgáló tevékenység egyetlen politikai csoport kezében volt és van ma is. Az a váratlan előny jutott ki neki, hogy a brit konzervatívok a magyarországi országgyűlési választásokon támogatták az MDF és szövetségesei jelöltjeit és hogy a segítség a magyar ügyek iránt, régtől tartó kötődésen alapult. Ezt nem lehetett a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíteni. De Magyarország hosszútávú érdekében áll, hogy a magyar nép jogait tágabb körű politikai spektrum támogassa. Ez létfontosságú! Az Európai Szocialista Csoport az elmúlt tíz év alatt kommunista vezérek kegyét kereste, kezdve Gorbacsovtól egészen Ceausescuig. Hogy ezt helyrebillentsük, gondosan foglalkoznunk kell az európai szintű és a nemzeti törvényhozásokban működő képviselőivel, azonkívül melegen kell hogy tartsuk meglévő barátainkat. A francia köztársasági elnök idei áprilisi romániai útja megelőzte valamennyi más pluralizmusra törekvő közép- és kelet-európai állam meglátogatását, ezért azon tűnődünk, hogy mik a francia politika valódi céljai földrészünk ezen területén. Az esemény azt mutatja, hogy a franciaországi politikusokra, főleg a szocialista elemekre, gyakorolt magyar befolyást erősebb alapokra kell helyezni. Ugyanakkor a szétszórtságban élő magyarok hivatása az, hogy a hivatalos magyar képviselők munkáját kiegészítsék, s ennek keretében elősegítsék Magyarország gazdasági és politikai integrálódását nyugati szomszédaival. Ezt azzal lehet elérni, hogy akciót indítanak Magyarország felvételére az Európai Közösségbe, segítenek tudományos, orvostudományi és kulturális egyesületeket létesíteni és fokozzák az Európai Közösség, valamint az egyes országok kormányainak a nyomását a romániai kormányzatra. Erre azért is szükség van, mert a román nemzeti jellem nagyrészt ismeretlen európai politikai körökben. A szétszórtságban élő magyarok, akik cégek, kutatóintézetek alkalmazottai a gyógyszer- és élelmiszeriparban, valamint a piackutatásban, a szennyeződés elleni harcban és a gazdasági vezető káderek kiképzésében, kiválóan alkalmasak új magyar összeköttetések létesítésére, az Európai Közösség és az egyes tagországok számottevő pénzügyi támogatásával. Ezek az új kezdeményezések egy szellemileg és anyagilag kimerült társadalom feléledését eredményezhetik, ami fáradságos, de hasznos munka. A mi jutalmunk az, hogy tanúi leszünk a magyar nemzet újjászületésének. A nemzetközi politikai agendán az emberi jogok állnak előtérben, amint az Európai Közösség külügyminisztereinek e hétvégén tartott, Jugoszláviával kapcsolatos értekezlete is mutatja. Az Európai Közösség fejlődése példakép lehet a nemzeti törvényhozásoknak, hogy a különböző határok mindkét oldalán hasonló szociális és gazdasági jogok jussanak érvényre. Ez a határok nélküli Európa stratégiája. Mindenütt, ahol a magyarok sorsa bizonytalan — akár Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, a Vajdaságban, nekünk hirdetnünk lehet és kell a reménységet abban, hogy az ottani politikai tényezők előbb vagy utóbb rátérnek az Európai Közösségbe való beilleszkedés útjára és hogy ennek a következményeképpen a határok, amelyek egymástól elválasztják a nemzetiségeket, el fognak tűnni. Létfontosságú felhívni a figyelmet az emberi jogok általános és különleges megsértéseire. A magyar kisebbségi népcsoportoknak tudniuk kell, hogy az ő ügyük eléggé jelentős ahhoz, hogy az európai és országos parlamentek, valamint az ENSZ agendáin szerepeljen. Ezzel megismertetjük őket a nyugat-európai demokratikus intézményekkel és módszerekkel, s egyben bizalmat oltunk beléjük azok iránt A Magyar Demokrata Fórum és szövetségesei igen jó érzékkel vívtak és nyertek meg szabad választásokat. Az az ellenzék, amely inkább az egyéneket, semmint politikájukat bírálja, szellemileg csődöt mondott. Antall József és munkatársai kormányzásának tartós és sikeres volta többet kíván tőlünk puszta erkölcsi támogatásnál; nemzetközi meglátásainkkal megmutathatjuk, hogy hol van Magyarország helye az európai népek családjában. Vajon hol lehet ez a hely? Európának szüksége van az etnikai kisebbségek jogainak chartájára. Magyarország történelmi tapasztalatai beleillenek az Európában és világszerte folyó emberi jogi mozgalomba, amelynek a charta szerves al(Folytatás a 7. oldalon.)