ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 10. KÖTET (1966)
10. kötet / 1. sz. - MTA nemzetköző műemlékvédelmi munkaértekezlet 1964. október 5-10. - DR. MAJOR MÁTÉ: Megnyitó
DR. MAJOR MÁTÉ, akadémikus MEGNYITÓ A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága nevében üdvözlöm a megjelenteket: szakmánk kiváló külföldi reprezentánsait, magyar kollégáinkat, témánk, a műemlékvédelem iránt érdeklődő minden vendégünket. Tisztelt Munkaértekezlet ! A Bizottság első ízben az ötvenes évek derekán vetette fel a középeurópai építészettörténet, elmélet és műemlékvédelem kutatásával, tudományos problémáinak kidolgozásával kapcsolatban a szorosabb nemzetközi együttműködés gondolatát. E gondolatot deklaráló 1967. évi /. Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Konferenciát, 1959-ben a //., 1962-ban pedig a III. követte, — mindhárom itt Magyarországon. E három konferencia eseményeire, előadásaira, hozzászólásaira, vitáira és a magyar műemlékvédelem állapotát dokumentáló kirándulásokra visszagondolva, azt hiszem, objektíven megállapíthatjuk, hogy vállalt közös erőfeszítéseink ez ideig még nem jártak a várt eredményekkel. Ez a megállapítás elsősorban a konkrét témák konkrét együttmunkálására vonatkozik, mert egyébként a kapcsolatok létrejöttek, egyre szélesednek, mélyülnek, s ez komoly reményt nyújt az intenzívebb együttműködés mielőbbi kialakulására is. Azok a kollegiális és baráti kapcsolatok, melyek nemcsak a szomszédos, hanem a távolabbi országok szakembereivel is kötődtek és kötődnek, a személyes megismerésen túl, egymás munkájának megismerhetésével, értékelhetőségével és eredményeinek felhasználhatóságával jártak és járnak, s ez, minden bizonnyal, a legjobb kölcsönös segítség a továbbjutáshoz. Mindazt, amit itt elmondtam, jól érzékelteti a legutóbb, 1962-ben, hozott konferencia-határozatok végrehajtásának jelenlegi állapota. Példaként csak azoknak a feladatoknak teljesítési helyzetét érintem, melyeket a magyar Bizottság is magára vállalt, illetőleg egyedül e Bizottság vállalt magára. Az akkori konferencia-jegyzőkönyv határozati pontjának sorrendjében röviden ezt a képet rajzolhatom fel a Bizottság azóta végzett munkájáról: (ad 5. pont) A Bizottság a „kölcsönösen fontos problémák" kutatásának és feldolgozásának során folytatta eddigi tevékenységét az ötkötetes magyar építészettörténet, a műemléki topográfiáik, a nagy magyar építészek (Fellner Jakab stb.) monográfiáinak megírásában és kiadásának előkészítésében. Új kezdeményezésként pedig útjára indította az Architektúra sorozatot, mely tudományos szinten, a modern és a régi, magyar és külföldi építészet alkotóinak, építészeti produkcióinak, építészetelméleti gondolatainak kisebb terje *