ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 12. KÖTET (1968)
12. kötet / 1-2. sz. - CZAGÁNY ISTVÁN: Komplex kutatási módszer az építészettörténeti és helytörténeti tudomány szolgálatában
nyílásokat, kifalazott könyöklőpárkány alatt kettős vakolt köténymotívum foglalt helyet. A belső kötény közepén ellipszis alakú tükör volt bemélyítve. Az ablakzáradékok felett széles, de rendkívül csekély kiülésű vakolatszalagpárkány futott végig. A földszint felett kéttagú, falazott választópárkány osztotta két részre a csekély plasztikájú homlokzatot, amelyet felül kéttagú, koronázó főpárkány zárt le. A Dísz tér 6. sz. Gombaszögi-ház, 1687-ben 325. sz. északi fele és a 324. sz. déli fele. (Homlokzathosszak 325: 29 pieds, 9,39 m, 324, 54 pieds, 17,49 m), 1696-ban No. 244. (homlokzata 5 öl 6 láb, hátul 5 öl, jobb oldala 26 ül 5 láb, bal oldala 26 öl 5 láb), 1786- 1794 között No. 208., 1870- 1873-ban 199. sz. Legutóbb 6520. hrsz. Története. Helyén már a XIV. században állott egy lakóház, amelynek tulajdonosa feltehetően Hengmannus de Sebenicio körmöcbányai kamaraispán (comes) volt 1391 előtt. Ez év január 15-én elajándékozta házát az „Újbányai (königsbergi) kórház"-nak és ettől az időtől kezdve nincs több adatunk a többi, középkori tulajdonosáról.94 Budavára 1686. évi ostroma után, a csak részben elpusztult középkori lakóház maradványaiból hamarosan újjáépült. Első tulajdonosa 1687 után Bössinger Ignác Ferenc gyógyszerész, kamarai rathssenior volt, aki 1693-tól kezdve budai polgármester lett. Még 1696-ban is Bössinger volt az épület tulajdonosa és kezdetben itt alapította meg „Zum goldenen Eichhorn" név alatt a későbbi, Leich-féle „Városi" nevű patikát. Majd 1699-ben a házat és vele együtt a gyógyszertárat eladta Werner János Bálint volt tábori patikusnak. Ő utána 1715-ben Seyer Ferenc József gyógyszerészre, Werner Mária Krisztina férjének a nevére írták át az épületet és az „Arany egyszarvúhoz" címzett statikát. Ezért 1718- 94 Dr. Pataki Vidornak a 13. sz. jegyz.-ben i. m. 248. 1. és a 285. 1. 14. jegyz., összehasonlításul a 13. jegyz. Pataki tanulmányában csak annyit mond, hogy „ezen a soron (vagyis a tér keleti oldalán) kell még keresnünk az Újbányai kórház házát" is, a többi pontosabban helyhez köthető épületeken kívül. Ebből az következik, hogy ez a középkori ház semmi esetre sem állhatott a Dísz tér 1 —5-ig terjedő, jelenlegi épületek helyén. Azoktól északabbra kellett állnia — ami által elhelyezésének alsó határa dél felől rögzítve van. Ugyanígy rögzítve van a felső határa is észak felől, mert tudjuk, hogy a mai Tárnok utca 5. sz. épület északi telekhatára mentén húzódott sikátortól délre három középkori ház állott. Mégpedig a „fekete Wolfgang sarok-apotheca", mellette az esztergomi káptalan „Édeslyuk" nevű háza, ennek déli oldalán pedig „Kanizsai László háza." Ez Pataki Vidor jogos és helyes feltevése alapján a mai Tárnok utca I. sz. épület helyén állhatott, így az „Újbányai kórház házá"-t ennek a három épületnek a helyére sem oszthatjuk ki. Tehát elhelyezése csakis a mai Dísz tér 0. és 7. sz. épületek helyén lehetséges. Viszont e két épületre két középkori ház adatai jutnak a kiosztás során — azaz nemcsak az „Újbányai kórház háza", hanem „Kundiczus Péter, Henslin cseh kereskedőnek eladott házá"-é is. Tehát csak az a kérdés, hogy a két középkori ház közül melyik, melyik mai épület helyén állhatott? Ennek eldöntése csak a Pataki-féle 13. és 14. jegyz.-ben hiv. oklevelek helymegjelölései alapján történhet. Az 1371. március 20-án kelt oki. azt mondja, hogy „Kundictus Péter és Henslin boehmiai kereskedő háza" „ex opposito Capelle Sancti Georgii" — állott. Ezért ezt a középkori házat a Szent György-kápolna szentélyével pontosan szemben álló, mai Dísz tér 7. sz. épület helyére tesszük. (Lásd Czagány Istvánnak a 15. sz. jegyz.ben. 2. helyrajzán.) Az „Újbányai kórház házá"-t pedig, mivel csak „prope Sancti Georgii" állott, az előbbi ház „mellé", a mai Dísz tér 6. sz. helyére osztjuk. Bár nem bizonyítható, hogy ez a két középkori ház pontosan így állott, mégis figyelemre méltó ez a kiosztás, mert a középkori szomszédokra vonatkozó okleveles adatok sehol sem ütköznek vele. Az „Újbányai kórház háza" 1391-ben „Stoyan Márk esküdt szomszédságában" állott, ez a tulajdonos pedig a Dísz tér 6 mellett északra és délre is elhelyezhető. Ebből az időből ugyanis egyik szomszédos ház tulajdonosa sem ismeretes. Feltevésünk tehát lehetséges, ha nem is bizonyítható ma még.