Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 14. KÖTET (1982)
1982 / 3 - 4. szám - HORVÁTH ALICE: A pesti Rókus kórház
Központi Igazgatósága és a Középkori Kőemléktár Igazgatósága. Megállapították, hogy „a kápolna szentélye eredeti, most összeomlott falai középkori alapokon épültek, és a középkorban ezen a helyen állott háromkaréjos (cella trichora) kápolna alapformáit őrizték meg. Ezek az alapfalak ma teljes kiterjedésükben hozzáférhetőek." A lelet nagy várostörténeti jelentőségére való tekintettel a MOB azt javasolta, hogy a falakat őrizzék meg, sőt a bemutatását is szükségesnek tartotta. Ezért elhatározták, hogy „alttemplomszerű helyiségeket kell létesíteni . . . miért is a szentély szintjét 90, a hajó szintjét 45 cm-rel meg kell emelni".155 Ezt a MOB határozatot végre is hajtották, és a kápolnát igyekeztek jelentőségéhez méltó módon helyreállítani. A terveket Lux Kálmán készítette.156 A kórház kezelését 1952-ben vette át a fővárostól a Pest Megyei Tanács. Ekkor szűnt meg tulajdonképpen Pest város szerepe a régi pesti városi kórház fenntartásában. Ezután a kórház épületében a funkcióváltásnak megfelelően több kisebb átalakítást hajtottak végre. 1957-ben röntgen helyiségeket alakítottak ki a kápolna melletti összekötőszárnyban. 1958-ban újra helyreállították a kápolna homlokzatát, és lesüllyesztették a bejárat előtti terepet. 1959-ben a Gyulai Pál utcai épület földszintjének északi Szent Mihály (korábbi) Immaculata 1822-ből Alexandriai Szt. Szt. Borbála Katalin (volután) (volután) Nep. Szt. János és Szt. Rókus Rozália Szt. Sebestyén és Xav. Szt. Ferenc falképen a kapu felett 1909-ben Ráth György és Ridel Márton kőműves mester megnagyobbította a kórust. 1916-ban elrekvirálták a templom régi harangjait. 1925-ben belső festés történt, 1944-ben rombadőlt a szentély. Mai állapotra helyreállítás 1946 — 57-ig. 156 BFL XII. 9. Rókus-templom iratai II. ,,A Szent Rókus kápolna újjáemlítése." Jelentés, készítette Horváth Antal építész. A középkori maradványokra vonatkozó ásatási jelentés sem a Magyar Nemzeti Múzeum, sem a BTM adattárában nem volt található kutatásunk idejében. A BTM jelenleg is végez régészeti megfigyeléseket a területen, azonban ezeknek írásos dokumentációja az adattárban jelenleg nincs. Lux Kálmán építész Budapestre vonatkozó rajz- és irathagyatéka ugyan a BTM adattárában van elhelyezve, de jelenleg nincs kutatható állapotban. 155 Országos Műemléki Felügyelőség könyvtára. 12/1945 sz. MOB iratok. Összefoglalva a kápolna főbb építéstörténeti adatait: Az —esetleg régebbi falak felhasználásával — 1711-ben épült centrális alaprajzú kápolnához 1739-ben hosszhajót építettek nyugat felé. 1756-os leírás szerint a kápolnában állandó felszerelés volt, a főoltár képe Szent Rókust és Rozáliát ábrázolta. Szent László- (?) és Szent István-szobor, két mellékoltár és fából faragott Kálvária-csoport volt a templomban. A kis fatoronyban egy harang volt. 1794 őszén Zitterharth Mátyás kőműves mester renoválja a templomot, összeköti a szegényház épülettel. Valószínűleg 1794-ben épült a homlokzati torony. Az 1822. évi Canonica Visitatio szerint gazdag felszerelés, a főoltáron Szent Rókus és Rozália közös képe, 2 mellékoltár, közepes, hatváltós orgona van. 14 angyal fából készült szobra, 11 más szobor, közöttük Szent Imre és Szent László régi szobra található a kápolnában. 38 darab festett kép, igen sok fogadalmi ajándék mellett az oratóriumban a négy evangélista igen régi képe volt látható. Négy harangja (Berter János, Sopron 1749), (Kochel János György, Sopron 1779), Rókus, Sebestyén, Rozália tiszteletére (Kohl János, Pest 1763), kisharang. Landmüntzer Gáspár megrendelésére készült. 1833-ban belső restaurálás történt, 1837-ben új főoltárt építettek Rölber Jakab, Kauser József és a kőműves céh költségén. 1907-ben elpusztultak a homlokzat szobrai. A homlokzat barokk szobordíszének ikonográfiai rendszere a következő volt :