Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 15. KÖTET (1983)
1983 / 1-4. szám - KUBINYI ANDRÁS: Gondolatok a középkor végi alföldi és Alföld-széli mezővárosaink alaprajzi és építészeti fejlődéséről
a szintén Alföld-széli Nagyszőllős utcakeresztes alaprajza alapítására megy vissza,28 és nem későbbi fejleménye. Nos, a piac utcából fejlődött ki másutt is, így a Német Birodalomban nem egy város,29 így ennek jelentőségét nem becsülhetjük le. Ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy valamennyi Alföld környéki mezővárosunk az utcapiac, utcakeresztes, végül az utcakeresztet párhuzamos utcákkal, esetleg halmaztelepüléssel kitöltő település fejlődési útját járta meg. Kivétel számos akad, így pl. az épp Entz Géza által vizsgált Nyírbátor, amelynek már 1354-ben két főutcája, valamint hét egyéb utcája volt. A főutcák pedig egymással párhuzamosak, nem keresztutcák voltak.30 Egy másik példa Heves, amelynek 1358-ban ugyan van egy főutcája, de birtokosai között nyolc utcát osztanak még fel.31 Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Magyarországon is számolnunk kell a csak egy piactérből álló ,,Markt"-szerű településsel, amely azonban a további fejlődés során kibővül (pl. utcakeresztes formában), és néha városias alaprajzot mutat. Emellett létezik viszonylag korán egy bonyolultabb, többutcás, de semmiképp sem a szokványos falusias képet mutató forma is. Hogy ezek a városias alaprajzú települések esetleg egy ,, város" -alapításra mennek vissza,32 azt nézetünk szerint minden egyes esetben külön kellene vizsgálni. A lényeg az, hogy Magyarországon — ha meg is van a felsőausztriai Markt alaprajzi megfelelője — nem ez a jellemző a középkorvég átlag hazai mezővárosára, tehát alaprajza alapján nem minden esetben lehet a várost a mezővárostól megkülönböztetni. Azonban az a tény, hogy az Alföldön, ill. az Alföld szélén a középkor folyamán falusias vagy talán helyesebben vásártartási joggal rendelkező falusias típusból, amely a felső-ausztriai Marktoknak felelt meg, kialakult már egy bővített, inkább városias alaprajzi jellegű típus, a városiasodás előrehaladását bizonyítja. Nem szabad elfelejtkeznünk egy harmadik típusról sem, amikor több falu egybeolvadásából jött létre a mezőváros, amire a legjobb példa Debrecen.33 Ezek szerint az Alföld és Alföld környéki mezővárosok közül három alaprajzi típust emelhetünk ki 28 Maksay Ferenc : A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971, 106 —107. 29 Berent Schwineköper : Die Problematik von Begriffen wie Stauferstädte, Zähringerstädte und ähnlichen Beziehungen. Südwestdeutsche Städte in Zeitalter der Staufer. Hrsg. v. Erich Maschke und Jürgen Sydow. = Stadt in der Geschichte Bd. 6. Sigmaringen 1980, 134 —143. Lehetett azonban utcakereszt is kiindulópont: uo. 155. 30 Entz Géza—Szalontai Barnabás : Nyírbátor. Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás, Bp. 1978, 5 — 6. 31 Anjoukori Okmánytár. VII. k. Bp. 1920, 60—61. — Az oklevelet legújabban Major Jenő elemezte : Heves településtörténetének vázlata. Heves településcsoport általános rendezési terve, Bp. 1981,51—55. Rámutat arra, hogy a hevesi suburbium szabályos alaprajzú volt, és így valószínűsíthető, hogy V. István király a Heves megyei székhelyből várost akart alapítani, és ide hospeseket telepített. 32 ilyen alapított város jellegű alaprajza számos hazai mezővárosnak volt, így az előző jegyzetben említett Hevesnek. Zömüket azonban tárgyalt területünkön kívülről tudjuk kimutatni. Ilyen pl. Körmend alaprajza: Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. Századok 113 (1979) 643 — 658. (Borsos Gyula: Körmend városszerkezetének alakulása. Vasi Szemle 33 (1979) 322 — 341. csak közölt térképei alapján használható). Sok ilyen található a mai Szlovákia területén, vö. Erik Fügedi : Die Ausbreitung der städtischen Lebensform — Ungarns oppida im 14. Jahrhundert. Stadt und Stadtherr im 14. Jahrhundert. Hrsg. v. Wilhelm Rausch. = Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas. II. Linz/Donau 1972, 183 — 185. (Galgóc, Bán) stb. 33 Fügedi : i. m. (Die Ausbreitung) 179—182. — Sápi Lajos : Debrecen település- és építéstörténete. Debrecen 1972.