Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 19. KÖTET (1987-1988)

1987-88 / 1-2. szám - NEMES MÁRTA: A pesti Német Színház újjáépítési tervpályázata 1847-ben : Carl Roesner és G. Louis ismeretlen tervei

NEMES MÁRTA A PESTI NEMET SZÍNHÁZ ÚJJÁÉPÍTÉSI TERVPÁLYÁZATA 1847-BEN. CARL ROESNER ES G. LOUIS ISMERETLEN TERVEI A pesti Lipótváros klasszicista épületeinek egyik legjelentősebb darabja volt a mai Vörösmarty tér nyugati oldalát lezáró pesti Német Színház. 1 Építésének igénye a jozefin évtizedben merült fel, részben mert a korábban e célra átalakí­tott Rondella Színház állapota tarthatatlanná vált, részben mert befogadóképes­sége a kormányszékek Pozsonyból Budára helyezése miatt (1784) többé nem volt kielégítő. Megvalósulásának szorgalmazásában Schilson Jánosnak döntő szerepe volt, aki 1787-ben került a kerületi adminisztráció élére. Schilson már 1766-tól kamarai szolgálatban állott. Korábban ez az állás Pozsonyhoz kötötte, ahol pezsgő zenei és színházi élet uralkodott. Pestre kerülésekor szerepet vállalt az Újépület építésével megindult új városrész (a mai Lipótváros) kiépítésében. Jung József 1786-ban készült parcellázási terve helyett újat készített, amely­nek alapján a telkek árverése megindult. 2 Schilson javaslatára színház és vigadó együttes megépítését tervezték Pest városa számára. II. József 1790-ben bekövetkezett halála azonban a meg­valósulástkésleltette. 1792-ben, majd 1799-ben, 1802-ben, 1803-banés 1806-ban Rövidítések BFL — Budapest Főváros Levéltára ÉÉT — Építés- Építészettudomány Kiscell — Budapest Történeti Múzeum Újkori Osztálya OL — Országos Levéltár TBM — Tanulmányok Budapest Múltjából 1 A pesti Német Színház, ill. a vele egy tömböt képező Vigadó építéstörténetével az utóbbi ötven évben többen foglalkoztak, építésének és újjáépítésének monografikus fel­dolgozása azonban még nem látott napvilágot. Alább felsoroljuk azokat a munkákat, amelyek e 200 éves történet valamely részletét tárgyalják: Kelényi B. Ottó, Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez 1808—1812. TBM II. Bp. 1933. 141-161. Dr. Ing. Bierbauer V., A régi pesti Vigadó építéstörténete. TBM ITT. Bp. 1934. 91 — 104. Dr. Kovács L., A régi pesti Vigadó építésének előzményei. TBM III. Bp. 1934. 62 — 90. Pásztor M., A százötvenóves Lipótváros. Bp. 1940. 126 — 135. Zádor A. — Bados J., A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943. 60 — 65. ill. 341 — 344. (a továbbiakban Zádor—Rados) Bados J., Hild József életműve. Bp. 1958. 21 — 22. ós 113 — 116. (a továbbiakban Rados) Zádor A., Pollack Mihály. Bp. 1960. 121-127. és 259 — 277. (a továbbiakban Zádor A.) Gzagány I., A Pesti Vigadó épülettömbje. ÉÉT 1970. 173 — 268. (a továbbiakban Czagány) Kelényi Gy., Franz Anton Hillebrandt. Bp. 1976. 2 Schilson szerepére 1. Dr. Kovács L. 1. jegyzetben i.m. 72. Jung és Schilson városren­dezési terveire 1. Ger&né Krámer M., Jung József pesti építőmester. In: Magyar Műemlék­védelem 1967-1968. Bp. 1970. 209-210. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék