Télfy Iván: Solon adótörvényéről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 1. szám, 1867)

SOLON ADÓTÖRVÉNYÉRŐL TÉLFY IVÁN. (Előadatott az 1866. január 22-én tartott ülésben). Szerencsém­ lesz a legrégibb attikai jövedelemadóra vonatkozó különvéleményemet előadni, mely a philologusok eddigi nézetétől eltér. 1. Solon a rendkívüli, de főleg hadi, költségek fedezé­sére jövedelmi adót hozott be, melynek könnyebb kivetése és behajtása végett felhasználta ama politikai osztályokat, melyekbe a polgárok hivatali képességük s egyéb közjogaik szerint voltak sorozva. Az első osztályba az öt százmér­ősük (nevamoaiogrdigvoi) tartoztak, kiknek legkisebb évi jövedelme 500 mérőből állt részint gabonaneműekben, részint olajban és borban. A második osztályt képezték a lovagok (Innelg), kiknek legalsóbb jövedelme 300 mérő volt. A harmadik osztálybeliek az igások (Cívysmi) voltak, azaz, egy pár igásmarhát tartó gazdák, kiknek legkisebb évi jövedelme 200 mérőből állt. A negyedik osztályba a bérért dolgozó polgárok (orstis), tartoztak, kiknek nem volt földjövedelmök. *) *) Források : Aristoteles Politikája. II, 9, 4. — Plutarch: Solon XVIII. — Ugyanaz : Aristid és Cato összehasonl. I. — Harporratio Iith­a­e alatt­— Pollux VIII, 129—130. - Scholionok Plato Respublikájához 415. 1-Bekker kiad. — Scholionok Thucydideshez III, 16. — Lexica Segue­riana Bekker kiad. 260, 267, 298. 1.

Next